Sokkal gyakrabban használták az egyiptomi kék festéket az ókorban, mint azt eddig gondolták. Egy új kutatásban ősi múmia portrékat vizsgált és kiderítette, hogy más színek keverésénél is használták az eddig nagyon ritkának hitt festéket.

Az egyiptomi kék a legelső mesterséges színező anyag. Nevéből is adódik, hogy az egyiptomiak találták fel még az Óbirodalom idején. Sok ókori nép is átvette tőlük használatát, de mivel csak az egyiptomiak tudták előállítani, csak különleges alkalmakkor használták. Legalábbis eddig ezt hitték a régészek.

Egy mostani kutatás szerint azonban ez nem teljesen így volt. Tebtunisban 1899-1900 között találtak több festményt, amelyet 1900 évvel ezelőtt festhettek. A kaliforniai egyetemen lévő festményeket Marc Walton és kollégái vizsgálták meg.

Szabad szemmel nem látható rajtuk a kék festék, ezért korábban nem is gondoltak arra, hogy lehet rajta ilyen. De röntgen fluoreszcens spektroszkópia módszerrel is megvizsgálták a festményeket, ez a technológia lehetővé teszi, hogy a pigmentek eltérő összetétele alapján következtessenek a festékek típusára. Röntgensugárzást bocsátanak a vizsgálandó területre, amely így az anyagra jellemző röntgensugárzárt bocsát ki.

A vizsgálat után kiderült, hogy a művészek titokban használtak némi egyiptomi kéket, hogy szebbé tegyék a színeket. Azért nem nyíltan, mert pont az egyiptomi kék elkészítésének bonyolultsága miatt az ókori görög más színeket részesítettek előnyben, mint a fekete, vörös, sárga és fehér. A kék szinte alig jelenik meg a korabeli festményeken. Amikor a görögök (hellének) meghódították Egyiptomot, magukkal hozták ezt a szokást és ez vált uralkodóvá a kor művészetében. A rómaiak tovább folytatták a hagyományt, hiszen ők a görögöket gondolták a művészet mestereinek, nem is mertek ellenkezni a kialakult szokásokkal.