Egy ősi emberi koponyából és egy fogból kinyert DNS segíthet megfejteni a modern európai ember származását. A maradványokat a Kaukázus grúziai részén találták.

A DNS két őskorban élt embertől származik, egyikük 13300 évvel ezelőtt, a másik 9700 évvel ezelőtt élt. A kutatók eddig nem ismert családfáját találták meg a genomszekvenálással. A most talált genetikai családfa jelen lehet szinte minden európaiban.

A két ember vadászó-gyűjtögető csoportok tagja volt, akik a Kaukázusban telepedtek le, miután nagyjából 45 ezer évvel ezelőtt elhagyták Afrikát, hogy benépesítsék az egész világot. Európában ekkoriban a neandervölgyiek éltek. Ez a kaukázusi csoport nagyjából egy évezredre elszigetelődött a jégkorszak miatt.

A jégkorszak vége felé már más népcsoportokkal is találkoztak. Ez vezetett végül annak a kultúrának a kialakulásához, amely úgy 5000 évvel ezelőtt lerohanta Európát, ők hozták be az állattartást és a fémek megmunkálásának tudományát is. A modern európai ezeknek az ősi népcsoportoknak a keveréke.

Ahhoz, hogy megtalálják még a keveredés előtti ősöket, a genomszekvenáláshoz kell nyúlni. Ehhez olyan ősöket kell találni, amelyek még a keveredés előtt éltek. Egészen mostanáig a kutatók három különböző népcsoportot különböztettek meg egymástól, a most felfedezett kaukázusi lehet a negyedik.

Ez a kaukázusi egyébként nem csupán az európai ember kialakulásában játszott nagy szerepet, hanem az indiai és a közép-ázsiai népcsoportoknál is nagy a jelentősége.

A kutatók szerint a mostani felfedezés igen fontos az emberi történelem megismerésében. A kaukázusi régió olyan útkereszteződés, amelyből kelet és nyugat felé is indulnak utak.