A kairói Egyiptom Múzeum közzétett egy naplót, amely a gízai nagy piramis építéséről szóló feljegyzéseket tartalmaz - írja a Live Science. A naplót hieroglifákkal írták papiruszra, a szerzője pedig egy Merer nevű munkafelügyelő volt, aki egy nagyjából kétszáz férfiből álló csapatot vezetett. A 2013-ban, a Vörös-tenger Wadi al-Jarf nevű öblénél megtalált napló nagyjából 4500 éves, így ez a legrégebbi papirusz, amit valaha Egyiptomban találtak.

A gízai Nagy Piramis - a világ hét csodájának nevezett gízai piramisok legnagyobbja - építésekor 146 méter magas lehetett, ma 138 méteres, és az időszámításunk előtti 26. században uralkodó Kheopsz (Hufu) fáraónak építették. Sokáig nem tudták, hogyan voltak képesek felépíteni ezeket a hatalmas épületeket, de nemrég, úgy tűnik, megtalálták a választ: fahengerek rákötözésével egyszerűen görgethetővé tették a hatalmas mészkőtömböket, így egy másodperc alatt ötven férfi akár fél métert is haladhatott velük.

A napló feljegyzései az építkezés néhány hónapos periódusát dokumentálják: egy kéthasábos, időbeosztásszerű táblázatban rögzítette a szerző a piramis építését, és a Nílus túlpartján található mészkőfejtőben zajló munkálatokat.

Merer Kheopsz uralkodásának 27. évében vezette a naplót; mint a hieroglifákból kiolvasható, ekkor már csaknem készen volt a fáraó temetkezési helyéül épített piramis, a munkálatok ekkor leginkább a mészkőborítás elkészítésére irányultak. A napló szerint ehhez a mészkövet a mai Kairóhoz közel fejtették ki, és a Níluson és kisebb csatornákon keresztül, hajóval szállították a piramis építési helyére. Egy ilyen út négy napot vett igénybe.

A napló szerint a munkálatokat Anhhaf vezír, Kheopsz testvére felügyelte. Az ő sok címe közül az egyik a napló szerint az volt: "A király minden munkájának főnöke". A Live Science ugyanakkor azt írja, ha Kheopsz 27. évében ő is volt a piramisépítés felügyelője, a korábbi években ez a tisztség egy másik vezírt, talán Heminut - Nofermaat egyiptomi herceg fiát - illette meg.