Bebizonyosodott, hogy a Grolier-kódex nevű titokzatos maja kódex Amerika legősibb ismert szövege. A kódexet még régebben találták meg, de mostanáig nagy vita zajlott az eredetiségéről. Kutatók most igazolták, hogy nem hamisítványról van szó, a kódex valóban a majáktól származik, méghozzá a 13. századból.

A kódexet a hatvanas években találták meg. Fosztogatók botlottak bele egy barlangban Mexikó Chiapas nevű, legdélibb államában. Ezután egy gazdag mexikói gyűjtő, Josué Sáenz szerezte meg, majd a hetvenes években a New York-i Grolier Clubban állították ki, a neve is innen ragadt rá. Csak később került vissza Mexikóba, ahol ma is található.

A kalandos sorsú kódexet bő fél évszázadon át hamisítványnak hitték, amely ügyesen utánozta az igazi maja kódexek stílusát. Már az gyanússá tette, hogy nem régészek találtak rá, így bizonytalan volt, hogy egyáltalán honnan került elő. Nem segített Sáenz gyanúsan kalandos története se arról, hogyan jutott hozzá a kódexhez, titkolózó fosztogatókkal, letakart iránytűs magánrepülővel és távoli, elhagyatott leszállópályával. Pedig a kódex mellett más tárgyakat is találtak annak idején a barlangban, köztük egy famaszkot és egy áldozati kést, amelyekről már korábban bebizonyosodott, hogy valódiak.

A Brown Egyetem kutatói úgy döntöttek, hogy újra előveszik a kódexet, és sorra végigveszik az eddig felmerült tudományos kifogásokat, hogy eldőlhessen végre, mivel is van dolguk. Egyrészt tartalmilag elemezték, összevetve más ismert maja munkákkal, másrészt magát a műtárgyat karbonos kormeghatározásnak vetették alá. A vizsgálatot vezető Stephen Houston szerint az eredményeik alapján már nem lehet kétség afelől, hogy a kódexet valóban a maják készítették.

Sőt, az is kiderült, hogy a Grolier-kódex korábban készült, mint az eddig ismert maja szövegek, a szintén a kiállítási helyükről elnevezett Drezda-, Madrid- és Párizs-kódex, és ezzel ez a legrégebbi fennmaradt amerikai írásos emlék. Ezt egyrészt a kormeghatározás is megállapította, másrészt a kutatók szerint a hatvanas években még lehetetlen lett volna ilyen pontos hamisítványt készíteni, mert a meghamisítandó maja kultúra több jellemzőjét is csak később ismerte meg a tudomány.