Bár a Népszabadság beszántása után voltak, akik azt állították, hogy már a lap '56-os megalapítása is a forradalom leverésének és vérbefojtásának volt a szimbóluma, az első szám valójában kifejezetten forradalmi. A Szabad Népből átalakult új lap 1956. november másodikán jelent meg először - az újság nem élte meg a 60. születésnapját. Nézzük az egyébként nem ellentmondásmentes első számot, de a kontextus kedvéért érdemes meghallgatni azt is, mit mondott ugyanazon a napon a Münchenből sugárzott Szabad Európa Rádió.
Október 31-én még Szabad Nép, november 2-án már Népszabadság: a forradalmi átalakulásban nagyokat mozdult a hivatalos pártlap is, melynek a legelső száma is tükrözi a bizonytalan helyzetet: a kiemelt hírek között egyaránt megjelenik Kádár János vészjósló, a nyílt ellenforradalom veszélyét hangoztató beszéde, a hír, miszerint Nagy Imre deklarálta az ország azonnali semlegességét, valamint, hogy más pártok mellett megalakult a Magyarország következő évtizedeit meghatározó MSZMP.
Nézzünk néhány fontosabb hírt az első számból, mely egyébként teljes terjedelmében olvasható az Arcanum oldalán.
Nagy Imre, a Minisztertanács elnöke és megbízott külügyminiszter csütörtökön, november 1-én délelőtt magához kérette Andropov urat, a Szovjetunió magyarországi nagykövetét, s közölte vele, hogy
a Magyar Népköztársaság kormányához hiteles adatok érkeztek, miszerint újabb szovjet katonai alakulatok lépték át a magyar határt.
Követelte ezeknek a szovjet katonai alakulatoknak haladéktalan, azonnali visszavonását. Kijelentette a szovjet nagykövetnek, hogy Magyarország a varsói szerződést azonnal felmondja, kihirdeti az ország semlegességét. A kormány az ENSZ-hez fordul, és az ország semlegessége megvédésére felkéri a négy nagyhatalmat.
Csütörtök este Kádár János rádióbeszédet mondott. Beszédében megbélyegezte Rákosi és klikkjének vak és bűnös politikáját, amely pártjukat a zsarnokság és nemzeti rabság eszközévé züllesztette. (Népszava)
„(...) Őszintén beszélünk hozzátok. A nép felkelése válaszút elé érkezett. Vagy lesz elég ereje a magyar demokratikus pártoknak vívmányaik megszilárdítására, vagy szembe kerülünk a nyílt ellenforradalommal.”
Annak komor és riasztó veszélye is fennáll, hogy idegen fegyveres beavatkozás Korea tragikus sorsára juttatja hazánkat.
1956. október 31-én a nem honvédségi és nem rendőrségi fegyveres alakulatok képviselői elhatározták, hogy nemzetünk új, a honvédséggel és rendőrséggel egyenjogú nemzetőrségévé egyesülnek. A honvédség és a rendőrség tagjain kívül csakis a nemzetőrség tagjai jogosultak fegyverviselésre. A nemzetőrök az 1848-as dicső forradalom és szabadságharc hős nemzetőrségének utódai.
Az újjáalakult volt Nemzeti Parasztpárt Petőfi Párt néven a fővárosban és országszerte erőteljes szervezkedésbe fogott. A párt csak azokat fogadja tagjai sorába, akik a szabadságharc által megszüntetett zsarnokság ideje alatt magyarságból és emberségből letették a próbát. A párt szerdán történt újjáalakulása alkalmával, az elnöki tiszt betöltése helyett irányító testületet választottak.
Az irányító testület tagjai: Féja Géza, Illyés Gyula, Keresztury Dezső, Kodolányi János, Németh László, Remenyik Zsigmond, Sinka István, Szabó Lőrinc, Tamási Áron. Tovább a Népszabadság első, 1956. november másodikai számára.
Egy hír az aznapi Népszavából:
A budapesti szovjet nagykövetség közölte, hogy a magyar légierők repülőtereit a szovjet hadsereg páncélos erőkkel körülvette abból a célból, hogy biztosítsák a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok állománya hozzátartozóinak és sebesültjeinek légi úton történő elszállítását. A magyar légierő teljes állománya készen volt a túlerő elleni védekezésre. A kormány azonban felelőssége teljes tudatában megtiltotta a tűzmegnyitást, így a légierő csapatai fegyelmezetten, lövés nélkül állnak szemben az ott levő szovjet erőkkel, várva a szovjet csapatok elvonulását.
És igazi ellensúlynak a Münchenből sugárzott Szabad Európa Rádió magyar adása, illetve abból egy tízperces válogatás:
13:00 óra. Hírszolgálat
Kedves Hallgatóink! Most a Szabad Magyarország Hangjának Hírszolgálata következik.
New Yorkban közzétették Nagy Imre miniszterelnöknek és megbízott külügyminiszternek Hammarskjöld ENSZ-főtitkárhoz intézett levelét. Nagy Imre miniszterelnök arról értesíti az ENSZ főtitkárt, hogy a budapesti kormány megbízható jelentéseket kapott újabb szovjet csapatok Magyarország területére való behatolásáról. A miniszterelnök külügyminiszteri minőségében közölte Andropov budapesti szovjet nagykövettel Magyarország tiltakozását az újabb szovjet csapatok beözönlése ellen, és követelte a szovjet erők haladéktalan kivonását az országból. Nagy Imre tájékoztatta továbbá a szovjet nagykövetet, hogy a magyar kormány azonnali hatállyal kilépett a varsói paktumból, és kinyilvánította az ország semlegességét. Nagy Imre az ENSZ főtitkárához intézett levelében az ország semlegességének megőrzéséhez a négy nagyhatalom segítségét kéri. Nagy Imre megkeresése végül ezeket mondja: "az elmondottak alapján felkérem, mint az ENSZ főtitkárát, hogy haladéktalanul tűzze ki az ENSZ Közgyűlés napirendjére a magyar semlegesség, és e semlegességnek a négy nagyhatalom részéről való védelmének ügyét."
A Reuter Iroda tudósítója úgy értesült New York-i ENSZ körökből, hogy a magyarországi szovjet beavatkozás ügyét előreláthatólag az ENSZ közgyűlésnek még a mai ülésén fogják tárgyalni, közvetlenül a közel-keleti válság vitájának lezárása után.
Vitetti olasz nagykövet Nagy Imrének az ENSZ-hez érkezett levelének vétele után nyomban tárgyalásokat kezdett a magyar ügy vitájának kitűzése érdekében az ENSZ jogügyi szakértőivel. A magyar ügynek a közgyűlésben való tárgyalása főleg azért ütközik akadályba, mert a Biztonsági Tanács még nem döntött a magyar kérdésben. A világszervezet szabályai értelmében a közgyűlés nem tárgyalhat olyan ügyet, amelynek megvizsgálása a Biztonsági Tanács előtt még folyamatban van. Ennek ellenére azt reméli, hogy sikerült megoldást találni, amely lehetővé teszi a magyar kérdésnek a közgyűlés rendkívüli ülésén való megtárgyalását. Vitetti nagykövet, Olaszország ENSZ-megbízottja hangsúlyozta, hogy a magyarországi helyzet rendkívül súlyos, és az események annak azonnali megtárgyalását sürgetőleg követelik. A nagykövet azt javasolta, hogy a magyar szabadságharc a legnagyobb figyelmet érdemelje, és figyelembe kell venni, hogy Magyarország az Egyesült Nemzetek Szervezetének segítségét kérte.
Nyugati sajtóirodák jelentése szerint a budapesti kormány szóvivője kijelentette, hogy az éjszaka folyamán Magyarország határát nem lépték át újabb szovjet alakulatok. A helyzet tegnap este rendkívül súlyos volt, mára valamit enyhült. Nagy Imre kormánya még a mai nap folyamán lemond, és a kormányzást az eddigi kormányt hét tagból álló szűkebb kabinetje veszi át, amelynek feje Nagy Imre. A kormány szóvivője közölte továbbá, hogy küldöttséget alakítanak, amely az ENSZ fóruma előtt személyesen kéri majd az Egyesült Nemzetek Szervezetének védelmét. A szóvivő hozzátette, hogy a New Yorkba induló misszió vezetője valószínűleg Nagy Imre lesz. Egy másik delegációt is összeállítanak, amely Varsóba indul, hogy ott bejelentse Magyarország kilépését a varsói paktumból.
A Reuter Iroda jelenti, hogy a szovjet alakulatok felvonulása változatlanul folyik az ország területén. A repülőterek szovjet ellenőrzés alatt állanak. Olyan, meg nem erősített hírek is vannak, hogy egyes helyeken fegyveres összetűzésekre került sor a szovjet alakulatokkal. Kelet-Magyarország több városában szovjet alakulatok tartózkodnak. Egy külföldi tudósító további jelentése szerint a budapesti szovjet nagykövet arról biztosította a kormányt, hogy a szovjet csapatmozdulatok nem agresszió előkészítése céljából történnek. A tudósító jelentése szerint a fővárosban ennek ellenére nagy a feszültség. A magyar honvédségi alakulatok gondoskodnak a rend fenntartásáról.
Külföldi sajtótudósítók jelentése szerint szovjet helikopterek jelentek meg ma reggel Budapest felett, és megkezdték a budapesti szovjet nagykövetség hozzátartozóinak és személyzete egy részének elszállítását Budapestről. Harckocsi-mozdulatokat figyeltek meg Budapest utcáin, amelyekről azonban egyelőre még nem lehetett megállapítani, vajon magyar, vagy szovjet harckocsikról van-e szó. Budapest körüli, állítólagos szórványos harcokról érkezett jelentéseket nem erősítettek meg.
Kovács Béla Budapestre érkezett. Bejelentette, hogy bekapcsolódik a kormány munkájába. Nyilatkozatában kijelentette: ahhoz, hogy a kormány a nehéz külpolitikai feladatokat megoldhassa, erős, öntudatos nemzeti egységre, rendre és nyugalomra van szükség.
Az Írószövetség ma délelőtt 11 órakor rendkívüli ülést tart. A titkárság a budapesti rádió útján kérte a szövetség tagjait, hogy jelenjenek meg a Bajza utcai székházban tartandó ülésen.
A Szocialista Internacionálé az elmúlt este lelkes ünneplésben részesítette Kéthly Annát, a Magyar Szociáldemokrata Párt Bécsbe érkezett vezetőjét. Kéthly Annát Helmer, Ausztria szocialista belügyminisztere vezette be az ülésterembe. Az osztrák belügyminiszter üdvözlő beszédében kijelentette, hogy a szocialista pártok készen állanak a segélynyújtásra a Magyar Szociáldemokrata Párt újjáépítése érdekében. A Szocialista Internacionálé irodája nyilatkozatot tett közzé, amelyben csodálatukat fejezik ki a magyar nép szabadságharca felett, és üdvözletüket küldik a magyar munkásságnak.
A Fehér Házban megerősítették azokat az értesüléseket, amelyek szerint az Egyesült Államok gazdasági segélyt ajánlott fel Lengyelországnak.
Hongkong. Észak-Vietnám fővárosából jelentik, hogy Ho Si Minh, a kommunista Észak-Vietnám államfője rendkívüli minisztertanácsot tartott. A hanoi rádió közleményt olvasott be, amely kilátásba helyezi az általános választások kiírását 1957-ben.
New York. Az ENSZ Közgyűlése 11 órás vita után határozati javaslatot fogadott el, amely felhívja Izraelt, valamint Angliát és Franciaországot, szüntessék be hadicselekményeiket Egyiptommal szemben. A határozati javaslat felszólítja Izraelt, vonja vissza azonnal csapatait Egyiptom területéről. 64 ország képviselője szavazott a javaslat mellett, öt – Anglia, Franciaország, Izrael, Ausztrália és Új-Zéland – szavazott a javaslat ellen. Hat állam képviselője tartózkodott a szavazástól.
Tel-avivi jelentések szerint az izraeli csapatok elfoglalták a Sínai-félsziget északi felét, és most már csak tisztogató hadműveleteket folytatnak ezen a területen. Az angol és francia hajóhad egységei északról és délről közelednek a Szuezi-csatorna felé. A csatornában minden forgalom leállt, egy elsüllyedt egyiptomi hajó akadályozza az áthaladást a csatornán. Az angol és francia légierő egységei több bombatámadást intéztek Egyiptom repülőterei és hajóhada ellen. A ciprusi főhadiszálláson kiadott jelentés szerint a támadás során 50 egyiptomi repülőgép pusztult el, és egy egyiptomi romboló elsüllyedt.
Eisenhower elnök tegnapi választási beszédében sajnálattal emlékezett meg a közel-keleti viszály elmérgesedéséről. Kijelentette, hogy elítéli az agressziót, tekintet nélkül arra, hogy barát, vagy ellenség követte-e el a támadást. Eisenhower ugyanakkor figyelmeztette a szabad világot: ne feledkezzék meg arról, hogy legfőbb ellensége továbbra is a szovjet kommunizmus.
Az ENSZ ma folytatja közel-keleti vitáját. Diplomáciai körök értesülése szerint az angol kormány javaslatot kíván előterjeszteni arra, hogy az ENSZ küldjön nemzetközi rendőr-alakulatokat a béke biztosítására a Közel-Keletre. Amerika és Kanada hír szerint ezt pártolja.
Egy most érkezett tel-avivi jelentés szerint, az egyiptomi haderő gázai főparancsnoksága megadta magát. Most érkezett az a bejelentés is, hogy Szíria megszakította diplomáciai kapcsolatait Angliával és Franciaországgal, az Egyiptom ellen intézett katonai támadás miatt.
Kedves Hallgatóink, híreink közlését ezzel befejeztük. Legközelebb 14 órakor mondunk híreket.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja.
Thury Zoltán
A magyar olimpiai csapat feladatairól beszél Nótárius.
A magyar olimpikonok ezúttal szinte észrevétlenül utaztak el Budapestről. Az 1956-os Melbourne-i olimpiai játékon a részvételünk az utolsó pillanatban bizonytalanná vált. Az országnak fontos elfoglaltsága támadt, szabadságharcát vívta az elnyomatás ellen. Ezekben az órákban természetesen nem juthatott több figyelem az olimpiai útnak, és magában elég beszédes a tény, hogy a valóban történelmi körülmények ellenére elintéződött sportolóink útja. Az elintézés a szovjet csapatok legújabb pusztításai miatt még szegényebbé vált Magyarországon a közvélemény helyeslésével találkozott. A magyar társadalom az olimpiai út mostani engedélyezésével voltaképpen elismerését és megbecsülését fejezte ki sportolóinknak az elmúlt években betöltött szerepért. Nem vitás ugyanis, hogy a sport nálunk az utóbbi időben nem egyszerű testedzés volt, nem egyszerű fizikai vetélkedés. Sokkal több ennél. A sport sehol sem külön elzárt terület. Mindenütt a közösségi élet szerves része. Adottságaink, képességeink ezen a téren több évtizede közismertek és becsültek világszerte. Mégis az utóbbi években aratták a magyar versenyzők minden idők legnagyobb sportsikereit. A politikai körülmények szerepe ezeknek az eredményeknek elérésében közismert. Nem a kommunista rendszer által helyeselt, hanem az ország viszonyait jellemző politikai körülmények játszottak ezekben az eredményekben szerepet. A sportaréna nálunk valójában politikai fórummá változott. A Duna bal partján a Parlamentet megtömték engedelmes párthivatalnokokkal. A Népstadiont nem tudták megtölteni százezer párthívővel. A közönség állásfoglalása a nemzetközi mérkőzéseken félreérthetetlen volt. A Népstadionbeli tüntetések például újra és újra felidézték a másfajta tüntetések emlékét. Ezek a jelenetek nem engedték elfelejteni a tiltakozás ízét. A sportsiker örökösen a nemzeti erényekre és képességekre emlékeztetett, és erősítette öntudatunkat. Ébren tartotta, élesztette, amit a kommunista rendszer elaltatni kívánt. A nemzet kiszorult a Parlamentből, kiszorult a kormányból. Csakhogy ezzel még nem tűnt el és nem semmisült meg. Ez azóta elég csattanósan bebizonyosodott. A nemzet törekvései sokféleképpen jelentkezhetnek és jelentkeznek. A rendszer a nemzeti sportbefolyás növekedését nem akadályozhatta meg, ha már a politika területén ki is sajátította a hatalmat, a társadalmi együttérzés és együttműködés súlya ezen a ponton viszonylagos nyíltsággal érződött. A sport sok tekintetben helyettesítette nálunk a szervezeti működés egészét, és hazánk tisztán felfogható életjele volt. Bizonyság arról, hogy a nemzet a legmostohább körülmények között is befolyásra törekszik a kiaknázható területen. Az elnyomatás éveiben a magyar sportnak ritka, kivételes szerep jutott. A versenyzők és a közönség a lehetőséget gyorsan felismerte, azzal jól élt. A sport révén hazánk nyugati kapcsolatainak egy része is fennmaradt. Éveken át éppen a sportkapcsolat jelentette a szabad levegő magyarországi beáramlásának egyetlen lehetőségét. A nyugati világban is felfigyeltek rá, milyen hatalmas nemzeti mozgató erővé vált a sport Magyarországon. Versenyzőink a kommunizmus által engedélyezett nyelven adtak hírt a megszállt országról. Ez volt a magyar sportolók többletteljesítményének, páratlan küzdőképességének háttere is. A Melbourne-i olimpiára induló csapat felkészülésére nyilvánvalóan nagy hatást gyakorolt az egész magyar szabadságharc. Ennek ellenére bízunk abban, hogy a most kínálkozó alkalmat, az idegfáradtságot legyőzve éppúgy kihasználják, mint az elmúlt évek lehetőségeit. A nemzet ereje, fegyelme, küzdőképessége most már más téren is kifejeződött, de ez nem jelentheti régi sikereink folytatásának feladását. Mindnyájan azt reméljük, hogy versenyzőink az ausztráliai útról már rendezett, nyugodt, teljesen szabad, mindenképpen független, önálló országba térnek haza, és a születő új Magyarországot, az 1956-os olimpián méltóan képviselik.
A magyar olimpiai csapat feladatáról beszélt Nótárius.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
Október 23-tól november 4-ig minden nap meghallgathatja és elolvashatja az Indexen, hogy mik voltak a hírek, mit mondott, hogy lelkesedett és latolgatott a magyar nyelvű sajtó a forradalom napjaiban 1956-ban. A Szabad Európa Rádió adásai az OSZK Történeti Interjúk Tára és a magyaroktober.hu oldal jóvoltából, a Népszabadság és a Népszava az Arcanumnak köszönhetően került fel hozzánk.