Az Uppsalai Egyetem és a Stockholmi Egyetem kutatói DNS alapú bizonyítékot találtak rá, hogy a viking harcosok közt nők is lehettek. Egy ikonikus svéd viking kori sír maradványai arra utalnak, hogy a háború nemcsak a férfiak sportja volt, hanem nők is kísérték őket a csatatéren.

A tanulmányhoz a viking kor legismertebb sírját elemezték, ami még a X. század közepéről származik. A svédországi Birka városában 1880-ban feltárt sírban egy harcos fegyvereire bukkantak: egy kardra, páncéltörő nyilakra és két ló maradványaira. A maradványok között játékokat és táblás társasjátékot is találtak.

A sírban talált csontváz morfológiája alapján már régóta sejtették, hogy az egyik eltemetett viking harcos nő lehetett, de mivel egy harcos sírjáról volt szó, mindenki azt hitte, hogy egy férfi sírjára bukkantak. A genetikusok, az archeogenetikusok és régészek együtt dolgozva oldották meg a rejtélyt, hogy végül megállapítsák:

Mattias Jakobsson, az Uppsalai Egyetem munkatársa szerint ez az első alkalom, hogy bizonyítani tudták: a vikingek közt voltak női harcosok is. Az izotópelemzés azt is kimutatta, hogy az elhunyt sokat utazhatott, ami megfelel a VIII-X. századi Európai társadalmi stílusnak.

Charlotte Hedenstierna-Jonson, a Stockholmi Egyetem kutatója szerint a táblás társasjáték arra utal, hogy az elhunyt tiszt lehetett, aki stratégiát dolgozott ki, és a saját csapatát vezette a harcban; igazi katonai vezető lehetett.

Az írásos emlékek többször is említenek viking női harcosokat, de most először sikerült kézzelfogható bizonyítékot találni rá, hogy nem csak a mesékben léteztek.