Egy 11,5 ezer évvel ezelőtt eltemetett csecsemő maradványainak DNS-ét elemezve egy kutatócsoport megállapította, hogy létezett egy ősi népcsoport, amely az amerikai kontinens első lakóinak eddig ismeretlen ága. Ez újabb darabbal egészíti ki, illetve némileg módosítja Amerika benépesítésének eddig összelegózott történetét – írja a Verge.
A csecsemő DNS-ének vizsgálata alapján az Alaska Fairbanks Egyetem és a Koppenhágai Egyetem kutatói arra jöttek rá, hogy bár minden ősi amerikai Kelet-Ázsiából származott, a családfájuk 20 ezer évvel ezelőtt kettéágazott:
2010-ben egy hároméves gyerek hamvasztott maradványaira bukkantak Alaszkában. Egy méterrel alatta két csecsemő maradványait is megtalálták, egyikük hat hetes korában halt meg, a másik halva születhetett. 2013-ban mindhármukból DNS-mintát vettek, eszerint mindannyian 11,5 ezer évvel ezelőtt éltek.
A Nature-ben most megjelent tanulmány a hat hetes csecsemő teljes genomját szekvenálta. Ő a helyi őslakosok nyelvén a Xach’itee’aanenh T’eede Gaay, vagyis a napkelte lány-gyerek nevet kapta. (A másik kettő DNS-e már túl rossz állapotban volt ehhez, de annyit sikerült megállapítani, hogy a két együtt eltemetett csecsemő unokatestvérek lehettek.)
Az új eredmények alapján a kontinens benépesedéséhez vezető út jelenlegi tudásunk szerint nagyjából így nézett ki:
Azt viszont még nem tudják a kutatók, hogy ez az elválás hol is történt. Az mára világos, hogy a kontinenst belakó első csoportok Szibériából érkeztek szárazföldön, a Bering-földhídon át Alaszkába, ahonnan egy részük folytatta az útját. Ezen belül viszont két lehetőség van: vagy már Szibériában megtörtént a leágazás, és a két csoport külön-külön kelt át Amerikába; vagy együtt érkeztek meg, és csak ezután váltak el az útjaik. A továbbiakban ezt a két hipotézist igyekeznek majd tesztelni a kutatók – ideális esetben újabb maradványok segítségével.