Index Vakbarát Hírportál

Negyven éve kaptuk vissza a Szent Koronát

2018. január 6., szombat 08:17

Éppen negyven évvel ezelőtt, 1978. január 6-án adta vissza az Egyesült Államok a koronát a koronázási ékszerekkel együtt Magyarországnak, miután azok a második világháború végén a koronaőröktől az amerikai hadsereghez kerültek. Jimmy Carter elnök döntötte el a korona visszaszolgáltatását, de az amerikaiak hangsúlyozottan nem a magyar államnak, hanem a magyar népnek küldték haza több mint 32 év után a Szent Koronát. Az MSZMP főtitkára, Kádár János így nem is lehetett jelen az ünnepélyes átadáson.

A világháború végén került az amerikaiakhoz

A korábban meglehetősen kalandos utakat bejáró koronát a második világháború előtti majdnem száz évben a Budai Várban őrizték. Egy időre, 1944 októberében, a vár alá temették a koronázási ékszerekkel együtt, de aztán hatalomra kerülésekor Szálasi Ferenc is a koronára esküdött fel. Parancsára a koronaőrök a szovjet hadsereg elől nyugatra, előbb Veszprémbe, Kőszegre, majd Velembe vitték a koronát, ami végül 1945. március 27-én a koronázási ékszerekkel együtt Ausztriába érkezett.

Mattseeben újból el kellett ásniuk egy időre, de aztán végül a koronázási palást kivételével a Szent Korona, és a koronázási jelvények is az amerikai hadsereghez kerültek 1945. május 4-én. Egy ideig az amerikai zónában lévő Wiesbadenben őrizték a koronaékszereket, amik aztán a frankfurti bank trezorját is megjárták.

Dwight D. Eisenhower már tábornokként tisztában volt a közben több európai helyszínt is bejárt korona fontosságával, és elnökké választása után 1953-ban elrendelte, hogy szállítsák át az Egyesült Államokba. Végül a koronázási ékszerekkel együtt a Kentuckyban lévő Fort Knoxba került, ahol egy páncélterembe zárták az amerikai központi aranylerakat és más kincsek mellé. Fort Knoxban kineveztek egy amerikai kvázi koronaőrt is, aki havonta ellenőrizte a koronát. Kisebb javításokat is elvégeztek rajta, illetve megbizonyosodtak arról, hogy a valódi van a birtokukban.

A koronát közben már Rákosi vezetése is visszakövetelte, de az Egyesült Államok nem akart ilyen gesztussal élni a kommunista diktatúra felé. A hivatalos indoklás az volt, hogy nem hadizsákmányról volt szó, a koronaőrök megőrzésre adták át a koronát az amerikai hadseregnek, és ezért nem tartozik azok közé a visszatéritendő értékek közé, amikről a négyhatalmi egyezmény rendelkezett.

Végül Carter alatt adták vissza

Az 1956-os forradalom leverése, majd az 1968-as prágai tavasz után újból a 70-es években egyre javuló amerikai-magyar kapcsolatok egyik fontos központi kérdése lett a korona. A BBC History szerint Szekér Gyula miniszterelnök-helyettes 1976-ban járt az Egyesült Államokban, és már Gerald Ford sem vetette el a korona hazaküldését.

Ford után Jimmy Carter lett az új amerikai elnök, aki aztán eldöntötte a korona visszaadását, így 1977-ben már a részletekről folytak az egyeztetések. Esztergályos Ferenc egykori washingtoni nagykövet az MTV egyik műsorában arról beszélt, hogy több irányból is érkezett Carter felé az igény a korona visszaszolgáltatására. Állítólag amikor Raymond Barre akkori francia miniszterelnök Washingtonba látogatott, akkor a vacsora közben magyar származású felesége is rákérdezett arra Carternél, hogy mikor adják vissza a koronát a magyaroknak.

A döntésben azonban annak is szerepe lehetett, hogy az amerikaiak úgy látták, hogy Magyarország a helsinki egyezmény emberi jogokra vonatkozó előírásait tekintve is előrelépett. Azt is remélhették, hogy a korona visszaadása majd tovább javít az amerikai-magyar kapcsolatokon, nem mellesleg pedig állítólag az azóta is a leginkább vallásos elnöknek tartott Carter úgy érezte, hogy a korona a magyar népé.

Carter döntését azonban akkoriban az amerikai kongresszusban sokan több szempontból vitatták, és a magyar emigránsokat is megosztotta a kérdés. Közben pedig a javuló kapcsolatok és az enyhülő viszony ellenére az amerikai kormány sem akart az 1956-os forradalmat leverő Kádárnak ilyen látványosan kedvezni.

Végül ezt úgy próbálták feloldani, hogy a BBC History szerint a koronát és a koronaékszereket hangsúlyozottan a magyar népnek küldték vissza, és feltételül szabták, hogy Kádár ne vegyen részt a hivatalos ünnepségen. Az is egy fontos kikötés volt, hogy a koronát és koronaékszereket majd nyilvánosan ki kell állítani.

Kádár nem volt ott a ceremónián

Egy magyar szakértőkből álló csoport is Fort Knoxba utazott előkészíteni a korona szállítását. Végül 1978. január 5-én este 10-kor szállt le az amerikai gép a koronával, amit hivatalosan másnap adtak át a Parlamentben. Elég illusztris delegáció érkezett a koronát magával hozó Cyrus R. Vance külügyminiszterrel, vele volt több ismert szenátor és kongresszusi képviselő, valamint amerikai magyarok egy csoportja is, köztük például Szent-Györgyi Alberttel.

Az Országház Kupolcsarnokában a New York Times akkori beszámolója szerint Vance azt mondta, hogy a korona visszaadása a magyar nép képviselőinek is tükrözi „a javuló kapcsolatokat a népeink és kormányaink között." Később visszaemlékezve arról is beszélt, hogy szerinte a koronának és a koronaékszereknek olyan különleges jelentőségük volt Magyarország és a magyar nép szemében, hogy ez megkülönböztette ezt a gesztust a többi kelettel kapcsolatos lépésüktől.

Kádár mellett sok másik MSZMP-s vezető sem volt ott a ceremónián. A koronát hivatalosan Apró Antal, az Országgyűlés elnöke vette át, aki üdvözölte a javuló amerikai-magyar kapcsolatokat. Mellette még Lázár György, a minisztertanács elnöke, és helyettese, Aczél György voltak jelen.

Ott volt Lékai László esztergomi érsek, valamint a protestáns és a zsidó közösségek vezetői, ahogy akadémikusok, a tudományos és kulturális élet prominensei, például Illyés Gyula író is. A BBC History szerint jelképesen részt vett az átadáson csepeli lakatos, állattenyésztési brigádvezető, vagy éppen előhengerész is.

A korabeli sajtó vezető helyeken, több oldalas cikkekben foglalkozott a koronával – habár az MSZMP-s vezetők távolmaradása közben kimaradt tudósításokból. Az esemény alatt a korona mellett ott volt a többi koronázási jelvény is: a koronázási kard, a királyi jogar és az országalma, mögötte pedig a palást volt kiállítva.

A korona végül a Nemzeti Múzeumba került, ahonnan aztán 2000. január 1-jén vitték át az országalmával és a jogarral együtt a Parlamentbe. A koronázási palást továbbra is a múzeumban maradt.

Rovatok