Az ember terjesztette a fekete halált Európában a XIV. század közepén, és nem a patkányok voltak a fő felelősei a búbópestis-járvány első hullámának – állítják svéd kutatók.

Az Ázsiából eredő pestis 1347-ben érkezett Európába, az emberiség történelmének egyik legpusztítóbb járványát okozva. A következő 400 évben a pestis többször lecsapott, milliónyi halálos áldozatot hagyva maga után.

Sokáig úgy vélték, hogy a kór a házi patkányok révén vetette meg a lábát Európában, és az újabb kitörések akkor történtek, amikor a fertőzött patkányokról a bolhák átkerültek az emberre. Az Oslói Egyetem és a Ferrarai Egyetem kutatói szerint azonban az első hullám, a fekete halál néven emlegetett járvány, amely 1347 és 1351 között 25 millió emberrel végzett Európában, sokkal inkább az emberen lévő bolhák és tetvek számlájára írható.

A PNAS szaklapban közölt tanulmányhoz a kutatók a járvány terjedésének mintázatát és léptékét vizsgálták. Kilenc európai város járvány okozta halálozásairól sikerült adatokat gyűjteniük. Nils Stenseth, az Oslói Egyetem munkatársa elmondta, hogy ezek alapján el tudták készíteni a járvány terjedésének számítógépes modelljét az egyes városokra lebontva.

A szakemberek ezután modellezték a járványkitörést a városokban, és megnézték, hogy miként mozog a betegség, ha patkányok terjesztik; ha az embereken és a ruháikon levő bolhák és tetvek terjesztik; illetve ha a levegő útján terjed.

A vizsgált kilenc városból hétnél a „humán parazita modell” illeszkedett a legjobban a járvány terjedési mintázatához mind a sebesség, mind a betegek számának tekintetében. Stenseth szerint egyértelmű a konklúzió, hogy a tetűmodell passzol a legjobban. A járvány aligha terjedt volna ilyen sebességgel, ha patkányok terjesztették volna. (Stenseth egyébként is a patkányrehabilitáció híve, egy 2015-ös tanulmányban már megpróbálta a mongol futóegerekre kenni az európai pestisjárványt.)

A XIX. század után a pestis eltűnt Európából, de a világ más részein a mai napig újra és újra felüti a fejét. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint 2010 és 2015 között 3248 esetet jelentettek világszerte. Ezek közül 584 volt halálos kimenetelű.

Stenseth szerint a tanulmány eredményei azt sugallják, hogy a jövőbeli járványkitörések megelőzésének leghatékonyabb módja a higiéniai előírások betartása, illetve az, ha a megbetegedettek a lehető legkevesebb emberrel érintkeznek.

(MTI)