Az Ia típusú szupernóva-robbanások létrejöttének egyik lehetséges módja fehér törpék alkotta kettős rendszerekhez köthető: a két komponens folyamatosan közelebb kerülve egymáshoz, egyre gyorsabban kering a közös tömegközéppont körül, míg végül egymásba spiráloznak, és a beinduló termonukleáris reakciók szétvetik mindkét csillagot.

Az ilyen szoros, kompakt kettősök  még életükben is fontos információkkal szolgálhatnak a kutatók számára; többek között az intenzíven keresett gravitációs hullámok forrásai is lehetnek (az egyre rövidülő periódusidejű keringésből fakadó energiamennyiséget gravitációs hullámok formájában sugározzák ki a komponensek).

Az elmélet tetszetős, de eddig mindössze néhány szoros fehértörpe-párost sikerült fizikailag kimutatni a galaxisban. A legújabb, ebbe a családba tartozó törpekettőst a University of Texas (Austin, USA), a Smithsonian Astrophysical Observatory (Cambridge, MA, USA) és az Instituto de Astrofísica de Canarias (IAC, Tenerife, Spanolország) kutatói találták meg a 6,5 méteres, arizonai MMT távcső és a texasi McDonald Obszervatóriumban lévő, 2,1 méteres Otto Struve Teleszkóp használatával készült felvételek és színképek elemzése során.

A páros tagjai jelenleg mindössze 12 perces periódusidővel, mintegy 600 km/s-os kerületi sebességgel keringenek a közös tömegközéppont körül, és a számítások alapján kb. 900 ezer év múlva következik be megsemmisülésüket okozó összeolvadásuk. A kutatók szerint - kiindulva az Ia-szupernóvák gyakoriságából - még számos hasonló rendszert kellene találniuk a programjuk  során, így bizakodva várják a következő hónapok eredményeit.