Valóságos szupernóva-gyárat fedeztek fel egy távoli galaxisban, a kétszázötvenmillió fényévnyire lévő Arp-220 csillagvárosban. A felfedezésről az Astrophysical Journalban jelentette meg tanulmányát a svéd kutatók vezette nemzetközi tudóscsoport.

A megfigyeléseket öt országban működő teleszkópok segítségével végezték, ennek alapján sikerült szokatlanul éles felvételeket készíteni az Arp 220 katalógusjelű galaxisról. A kutatók a csillagváros központjában 40 rádiósugárzási forrást regisztráltak. Ezeket a forrásokat vastag por-és gázfelhők takarják, amelyeken "közönséges" teleszkópok "szeme" képtelen áthatolni. Hogy kiderítsék ezek természetét, a kutatók a rádióhullámok különböző tartományaiban végeztek méréséket, és megfigyelték, hogy a források miként változtak az évek folyamán. Végül hét eddig ismeretlen szupernóvát fedeztek fel - olvasható a ScienceDailyn.

"A rendelkezésre álló adatok alapján biztosak lehetünk abban, hogy a hét forrás szupernóvát takar, olyan csillagokat, amelyek az elmúlt 60 évben robbantak fel" - hangsúlyozta Fabien Batejat, a tanulmány vezető szerzője. Egyszerre ennyi szupernóvát még sohasem fedeztek fel egyszerre egy galaxisban. Számuk mindamellett összefügg azzal, hogy milyen gyorsan képződnek a galaxisban a csillagok.

"Az Arp 220 csillagvárosban sokkal több szupernóvát fedeztünk fel, mint a saját galaxisunkban. Számításaink szerint az Arp 220-ban negyedévente robban fel egy csillag, míg a Tejútrendszerben csak százévente" - mutatott rá Rodrigo Parra, a Chilében működő Európai Déli Obszervatórium kutatója, a tanulmány társszerzője.

John Conway professzor, a svéd Onsala Obszervatórium igazgatóhelyettese azt emelte ki, hogy az Arp 220 katalógusjelű galaxisról közismert milyen intenzív csillagképződés folyik benne. "Bebizonyítottuk, hogy az ilyen csillaggyárak egyben szupernóva-gyárak is" - mutatott rá John Conway.

A szupernóva a Napnál nagyobb tömegű csillag végső, nagy robbanása, mely során a csillag fényessége (néhány hónapon keresztül) egy átlagos galaxiséval vetekszik. Neve az égbolton új csillagként való feltűnéséhez kapcsolódik, régebben hívták vendégcsillagnak is. A szupernóva-robbanás során a csillag ledobja a külső rétegét, mely a környezetét hidrogénnel, héliummal és nehezebb elemekkel telíti. A kidobott anyag általában gömb alakban tágul, miközben egyre ritkább lesz. Ha a szupernóva-robbanás közeli por vagy gázködöt nyom össze, ott megindíthatja újabb csillagok kialakulását, és nehezebb elemekkel szennyezheti azt a ködöt. A Napban és Földünkön található, lítiumnál nehezebb elemek léte annak köszönhető, hogy a Naprendszer keletkezésekor a közelünkben több szupernóva-robbanás történt.