Francia kutatók szerint a Földnek nem csak egy holdja van. A Holdon kívül több aszteroida is kísérheti egyszerre, amelyek lehetnek néhány méteresek, de akár több kilométer átmérőjűek is. A kutatók szerint ezek a miniholdak általában egy évig sem keringenek a Föld körül, mielőtt visszahajítódnak az űrbe.
Francia csillagászok egy szuperszámítógépen futtatták le tízmillió, Földet megközelítő aszteroida, és 18 ezer kisebb, a gravitációs mezőben csapdába esett szikla pályaszimulációját. Jeremie Vaubaillon, a Párizsi Obszervatórium kutatója szerint egy otthoni pc-n hat évig tartott volna a pályák kiszámolása. A szimulációból az derült ki, hogy a bolygónk körül mindig kering legalább egy, egy vagy több méter átmérőjű aszteroida, és még számos kisebb darab is – írja a Space.com.
Ezek a miniholdak egy idő után kiszabadulnak a Föld tömegvonzásából és a Nap körül keringenek tovább. Ez általában kilenc hónap után következik be, de a kutatók szerint előfordul, hogy egy-egy minihold évtizedekig kering a Föld körül. A szimuláció szerint a miniholdak pályája nem kiegyenlített, hanem a Föld, a Hold és a Nap tömegvonzása rángatja őket.
A miniholdak jelenlétét korábbi megfigyelések is alátámasztották. 2006-ban az Arizoniai Egyetem Catalina Sky Survey projektje egy autóméretű sziklát fedezett fel. A 2006 RH120 jelű aszteroida a felfedezése után kevesebb mint egy évig keringett a Föld körül.
A kutatók szerint érdemes megfigyelni a Föld körül keringő aszteroidák pályáját, mert talán egy napon olyan anyagokat vizsgálhatnak meg bennük, amelyek nem sokat változtak a 4,6 milliárd éves Naprendszer kialakulása óta. A 3474 kilométer átmérőjű Hold ennél fiatalabb, körülbelül 4,5 milliárd éve kering a Föld körül. A legtöbb űrkutató szerint abból törmelékéből formálódott, amely a Föld és egy Mars-méretű égitest ütközéséből robbant ki a Naprendszer kezdeti éveiben.
A NASA's WISE nevű űrteleszkópja a legutóbbi küldetése során a földközeli egy kilométer, vagy annál nagyobb átmérőjű aszteroidák 93 százalékát azonosította. Amy Mainzer, a projekt főkutatója elmondta, hogy az új adatok szerint az egy kilométernél kisebb, de száz méternél nagyobb átmérőjű aszteroidákból nem 36 ezer, hanem 20,5 ezer lebeg az űrben. Az ilyen méretű objektumok már a potencionálisan veszélyes aszteroidák közé (PHA) tartozhatnak, melyek elpusztíthatják a Földet vagy a földi életet.
A PHA-k olyan űrsziklák, amelyeknek száz méternél nagyobb az átmérőjük és 0,05 csillagászati egységnél (átlagos Föld–Nap-távolság, 1 CSE = 149 597 870 kilométer) közelebb haladnak el a Föld mellett. Az ismert PHA-k közül egy pályája sem keresztezi a Földét, bár a csillagászok folyamatosan újabbakat fedeznek fel. A SpaceWeather.com szerint április 5-én 1287 darab veszélyes aszteroidát tartottak számon.
A következő hónapokban a legközelebbi veszélyes aszteroida május 19-én 884 120 kilométerre közelíti majd meg a Földet, azonban csak 31 méter lesz az átmérője. A közeljövőben legnagyobb, 5,7 kilométer átmérőjű PHA egy nappal később érkezik majd, de 18 220 560 kilométerre fog elhúzni mellettünk. Csak összehasonlításként, a dinoszauruszokat kipusztító aszteroida legalább tíz, bár egyes kutatók szerint csak 4-6 kilométer átmérőjű volt.