Nem tudom, van-e elnevezés az állatorvosi ló ellentétére. Végül is tökéletesen egészséges állat, ember az életben sincs, valahogy modellezni kell azt is. Az azonban biztos, hogy a várostervezésben az ilyet úgy hívják Wekerle-telep. Idén éppen száz éves.

Az egész ott kezdődik, hogy a kormány észre veszi, mi kell a népnek: rengetegen jönnek dolgozni a fővárosba, de nincs hol lakjanak. Ezek után még az is eszébe jut valakinek, hogy a vidékről ideszármazóknak nem biztos, hogy egy hatemeletes bérház az ideális, ezért döntenek a kertvárosi kialakítás mellett. Építenek családi házakat (ikerházakat, sorházakat), bérházakat ("csoportosított lakóházak") és egyedülállók számára "garzonházakat". A tervezést pedig tehetséges fiatal építészekre bízzák, akik zseniálisat alkotnak. (Kós Károly mellett a fiatalon elhunyt Zrumeczky Dezsőt kell kiemelni. A páros együtt dolgozott az Állatkert épületein is.) Miközben nyugati mércével mérve is nagyon modern és "trendi" a végeredmény, igazi magyar stílust teremtenek, ami mai szemmel nézve inkább hagyományőrző. A lakások felszerelése korszerű, mindegyikhez járt például vécé. (Vagy nem. Erről megoszlanak a vélemények, lásd kommentek!) A telepnek saját temploma, mozija, rendőrörse, iskolája volt. (Meg lett volna még kórház, munkáskaszinó, népfürdő, vágóhíd stb. is, de a 30-as években már romlott a gazdasági helyzet, így nem jöhetett össze.) 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A koncepciónak megfelelően a negyed építésekor ötvenezer (!) fát ültettek el a telepen, központi terét (ma Kós Károly tér) virágokkal ültették tele. A telepgondnokság kertészete a beköltöző lakóknak is segített saját kertjük beültetésében és permetezésében. Összesen tizenhatezer (!) gyümölcsfát telepítettek, lakásonként négyet. A kerítések mellé sok helyen ribizlibokrok kerültek. 1917-ben olyan jó volt a termés, hogy átlagban az éves lakbér négyszeresét hozta vissza a lakóknak. (A lakbérnél sajnos muszáj megjegyezni, hogy azért a Wekerle-telep sem sikerült tökéletesre: a bérleti díjat nem annyira az eredetileg megcélzott munkások, mint inkább a középpolgárok tudták megfizetni.)

Hát igen. Az ember valahogy így képzel el egy szó szerinti "lakóparkot".

(forrás: wikipédia fotó: wok, index.hu)

Aki ide akar költözni, az jó, ha tudja, hogy nagyon szigorúak a felújítási szabályok. A helyi szabályozási terv nem csak azt határozza meg, milyen lehet egy ház homlokzata, díszítése, teteje, de azt is, hogyan nézhet ki egy kerítés lábazata. Ha valaki például garázst szeretne építeni, tizenkét típusból választhat, engedélyt másra nem is kap. A szabályokat nagyon komolyan veszik, volt már illegális építés miatt elrendelt bontás. Ennek a költségeit pedig természetesen a lakó állja - akár jelzálogot is bejegyeztet az önkormányzat az ingatlanra, ha a megbüntetett lakó a bontás után nem rendezi a számlát. Villanyvezeték-csere vagy utólagos hő- és vízszigetelési munkák után az eredeti homlokzatot kell visszaépíteni, de jelentős anyagi ráfordítást jelent az elavult víz- és csatornahálózat modernizálása is. A néhol tetemes felújítási költségek ellenére a Wekerle lakásai igen kelendőek. Ötven négyzetméter alatti lakás is eladható tizenhat és fél millió forintért, a családi házak ára 350-380 ezer forint. (wekerle100.eu)