Ennél közelebb valószínűleg nem is lehetne építkezni a kettes terminálhoz: az A-t és a B-t összekötő rámpa ölelésében, a parkolóval szemben épül szálloda Ferihegyen. Most volt a bokrétaünnep, aminek általában semmi jelentősége, viszont remek alkalom, hogy bemutassunk olyan fejlesztéseket, amikről még nem esett szó korábban a blogon. 

Az ibis Styles Budapest Airport Hotel neve mindössze öt szóból áll, ami a szállodanév piacon egész visszafogottnak mondható. A Budapest Airport és WING fejlesztését a Market építi meg és az Accor üzemelteti majd, és nagyon el kell szúrni valamit ahhoz, hogy ne legyen kihasználva: ha van jó elhelyezkedésű szálló, akkor ez az. 

A korábbi közlemények szerint fedett folyosó köti majd össze a hotelt a terminálokkal, bár ez nem nagyon látszik a látványterveken, de jól hangzik. Lesz benne 145 szoba, meg konferenciaközpont, étterem, bár stb.  Persze a célcsoport nem én vagyok, szóval engem inkább az érdekel, hogy néz ki kívülről, és hogyan illeszkedik a környezetéhez.

Valami miatt a repülőtér környéki épületek közt van néhány elég jó. A legigényesebb persze a most épp használaton kívüli 1-es terminál, amit Dávid Károly, a kor neves építésze tervezett (az ő vezetésével készültek például a nemrég lerombolt Népstadion tervei is). De a maga nemében nagyon jól sikerült a két kettes terminált összekötő SkyCourt is, és az irodaházak között is vannak színvonalas fejlesztések.

A látványtervek alapján ez a hotel is ezt a vonalat fogja erősíteni. Jelenlegi állapotában úgy néz ki a ház, mintha egy középkori erőd, egy kockásított amfiteátrum, és egy 70-es évekbeli brit brutalista közintézmény elemeit gyúrták volna egybe. Nekem mondjuk egyikkel se lenne bajom, de a látványtervek alapján ráadásul kifejezetten légies lesz, ahhoz képest, hogy milyen .

A feladat nem volt egyszerű, hiszen nem egy foghíjtelket kell beépíteni egyetlen hangsúlyos homlokzattal, hanem egy teljesen körbejárható (és rendszeresen körbejárt) épületről van szó, amelyiknek szinte minden oldalról egyformán fontos, hogy néz ki.

Tetszik a játék az ablakokkal, ami egyből mintát ad a homlokzatoknak, és - bár nem lesz belőle Körszálló - a lekerekített élek itt nem öncélúak: ezektől még inkább az az érzésünk, hogy ez egy olyan épület, aminek nincs eleje vagy hátulja. Ezt a hatást erősíti az elhelyezés is, hogy sarkával fordul a repülőtér felé, és a tulajdonképpeni főbejárata is oda kerül. Ehhez képest ha van kiválasztott főhomlokzat, akkor az nem erre, hanem a repülőtérre vezető útra néz: itt szellemes épülethidakkal nyílik meg az épület a belső udvara. 

A sajtóközleményből ugyan szokás szerint kimaradt az építész neve, de semmiképp ne feledkezzünk meg róla: Szerdahelyi László (Aspectus Architects).

Már csak az a kérdés, hogy az a kis paradicsomi hangulatú kert tényleg elkészül-e a ház körül, mert az el szokott felejtődni az ilyen fejlesztéseknél (lásd a fentebb linkelt Quadrum szökőkutas parkja), na de legyünk bizakodók.

A fejlesztés mellékhatása, hogy a repüléstörténeti gyűjtemény arrébb költözött, igaz csak kicsivel. A legjobb persze az lenne, ha megkapnák a régi repülőteret, amit úgyse használnak semmire, na de ez már egy másik történet.

Érdekel, mi épül Budapesten? Kövesd az Urbanistát a Facebookon!