Négy évvel az Orbán-rendszer bukása után, a Wikileaksen szivárgott ki az a tanulmány, amit a londoni Cynicism and Partners politikai tanácsadó cég készített Habony Árpád megbízásából. Arról már korábban keringtek hírek, hogy Orbán bukását követően az egykori kormányfő tanácsadói stábja lázasan kereste a bukás okait, de mivel a Magyar Tudományos Akadémia valamennyi, valaha alkalmazásban álló társadalomtudósa géplakatossá képezte át magát, ezért külföldi szakértői csapatot kellett Habonyéknak megfizetni.
A Wikileaksen kiszivárgott dokumentációk és levelezések arról tanúskodnak, hogy a bukás okait kutató Cynicism and Partners a kaliforniai Stanford egyetem több elismert kutatóját és "big data" szakértőjét is bevonta a vizsgálatba, és ahogy egyikük fogalmazott egy levelében, az eredmény, amire jutottak, "alapjaiban rengette meg a politikatudományt."
"Who is Bálint gazda???" - a kiszivárgott dokumentációk szerint hét hónappal a munka megkezdése után kérdezte ezt e-mailben a kutatócsoport vezetője, Sam Stoned a londoni tanácsadócég projektvezetőjétől, Arthur Steintől. A válaszlevél tartalma ("Sorry, mate! No fucking clue...") nem nyugtatta meg Samet, aki ekkor válságtanácskozást hívott össze. A londoni tanácsadócég munkatársai is Kaliforniába utaztak, hogy a teljes stáb együtt lehessen.
"Felhívtuk az összes olyan kollégát az Egyesült Államokban, akik a hibrid rezsimeket kutatták, és közöltük velük, mit találtunk. Tudjuk, hogy áttörést értünk el, de még nem látunk tisztán. Olyan érzésünk van, mint Columbo hadnagynak, amikor érzi, hogy valami nem stimmel, de még nem tudja megfogalmazni, micsoda" - írta egy levélben Sam Stoned a londoni cég vezetőjének, aki továbbította a levelet Orbán egykori tanácsadóinak. A következő hetek lázas kutatással teltek, a munkába bekapcsolódott a világ egyik legismertebb "big data" szakértője, Roy Blomberg, aki szintén a kaliforniai bázisra utazott.
Abban a kutatók egyetértettek, hogy a bukás okát Bálint gazdánál kell keresni, ezért elkezdték az idős úr életét kutatni, hogy közelebb jussanak a megfejtéshez. "Nem értjük, hogy egy olyan, a politikától már távol álló, a nyilvánosságban már alig szereplő idős ember miképpen kerül annak a mátrixnak a középpontjába, amelyet az adatok kirajzolnak. Ha Soros György lenne a mátrix közepén, vagy a CEU, esetleg az MTA, akkor értelmezhető lenne ez a jelenség, de Bálint gazda egész egyszerűen egy ismeretlen elem a rendszerben" - írta levelében Stoned, aki ekkor már közvetlenül Habonyt informálta a kutatás állásáról.
Az igazi áttörést egy fiatal, magyar származású kutatónak, Thomas Kovátsnak köszönhette a csapat. Kováts a magyar politikai rendszereket és társadalom rétegződését kutatta. Ő vette észre, hogy Bálint gazda - idős kora miatt - kontinuitást képviselt a magyar politikai rendszerekben: szerethető figura volt a Kádár-rendszerben éppúgy, mint a rendszerváltás után. Kováts arra a következtetésre jutott hogy amikor 2019 februárjában Bálint gazda díszpolgárságát leszavazta a Fidesz, egy olyan lavinát indított el, ami később az egész rendszert magával sodorta. Kováts elméletét Roy Blomberg adatelemzése is alátámasztotta. Ettől kezdve Blomberg is osztotta Kováts elméletét.
A kutatócsapat vezetője, Stam Stoned ugyanakkor kételkedett Kovátsék teóriájában. A kutatók közötti levelezésekből kiolvasható, hogy Stoned nem értette, hogy az "öreg kertész" díszpolgárrá avatásának megakadályozása miért lett volna hatással a Fidesz urbánus szavazóira.
A választ egy, a néhány évvel ezelőtt az MTA-nál dolgozó, majd az akadémia ellehetetlenítése után a kaliforniai Stanford egyetemre került Gyenessy Ádám kutató adta meg. A doktori értekezését a társadalmi és gazdasági fejlettség térbeli folyamatvizsgálatából író Gyenessy több tízezer magyar televíziós műsor, köztük a Barátok közt és a Szomszédok, az összes Ablak című műsor témáinak és nézettségi adatainak komplex elemzése, valamint a barkácsáruházak törzsvásárlói párthovatartozásának vizsgálata után jutott arra a következtetésre, hogy
bár Bálint gazda valóban sokat időzött a kertben, de ezt a szokását a városlakó FIDESZ-SZAVAZÓK is nagyra értékelték.
"Talán túl nagyra is" - tette hozzá egyik levelében Gyenessey, aki Blomberggel és Kovátscsal folytatott több heti alap-, közép-és felsőkutatás után előállt egy új elmélettel és egy olyan kifejezéssel, amit talán örökre megemlegetnek a hibrid rezsimek:
Farmer Valentine-effect.
A kutatók arra jutottak, hogy az Orbán-rendszer bukását az ún. Farmer Valentine-effect (tükörfordításban: Bálint gazda-hatás) okozta.
Ennek lényege, hogy az autoriter rendszer egy olyan apolitikus tagját állította célkeresztjébe, akivel valamennyi társadalmi réteg azonosulni tudott, nem csak a kommunista kertészek.
Bálint gazda olyan kontinuitást képvisel, ami éppen az apolitikussága miatt lett politikus - mutatott rá egyik Habonynak írt levelében Sam Stoned, bízva abban, hogy ezt a mondatot egy átbulizott ibizai éjszaka után is megérti a megrendelő. Nem így történt, bár egy későbbi levelében Stoned is bevallotta, ő sem teljesen érti, amit írt, de már mindegy, mert már leírta.
A Farmer Valentine-effect brutális erejét a kutatók szerint az okozta, hogy Bálint gazda díszpolgárságának visszautasításával olyan homokszem került a politikai gépezetbe, ami aztán az egész politikai masina (political machine) működését végzetesen befolyásolta. A Farmer Valentine-effect ettől kezdve láthatatlan méregként gyilkolta a hibrid rezsim legitimációját, anélkül, hogy annak fenntartói lokalizálni tudták volna a bajok forrását. "Like a virus" - fogalmazott Stoned az egyik levelében, mire Gyenessey poénból visszaírta neki: "Like a virgin", utalva Madonna ismert slágerére. (Stoned nem értette a magyar humort, ezért egy "What?"-tal válaszolt, de erre Gyenessey már nem reagált.)
Blomberg a Farmer Valentine-effectről ezt írta:
Sok mindenre gondol ilyenkor az autoriter vezető. Az ellenzékre, a CIA-ra, a karvalytőkére, Angela Merkelre, a korrupcióra, Soros Györgyre. De ki gondol egy 100 éves kertészre?
A Wikileaksen kiszivárgott anyagok szerint ezután majdnem vérre menő vita kezdődött a kutatók között arról, minek is nevezzék el a jelenséget. Voltak, akik a Farmer Valentine-effect és a Pillangó-hatás egyfajta keverékét vélték felfedezni az Orbán-rendszer bukása mögött, ezért szerintük helyesebb lenne a hibrid-hatás (hybrid-effect) kifejezést használni a történtekre.
A Wikileaksen kiszivárgott dokumentációk között egy szingapúri kutatóintézet tanulmánya is megtalálható. A szingapúri kutatók szerint bár a jelenség a pillangóeffektushoz hasonlít, de inkább cserebogár-hatásnak (maybug-effect) lenne érdemes nevezni, mert ebben benne van a hiba (bug) kifejezés is (és hiba, hogy a rezsim nem vette észre időben a homokszemet), ráadásul a jelenséget mégiscsak egy kertész idézte elő.