Vona Gábor Indexen megjelent véleménycikke higgadtan és logikusan érvel Karácsony Gergely jelöltsége mellett, mindezek ellenére úgy gondolom, hogy megközelítésében túlságosan benne van a reálpolitikai tényező, és ugyanaz a hideg, számító, cinikus és a politikai alkukon, seftelésen alapuló működés, amelynek köszönhetően a Fidesz, az MSZP és a DK elitje évtizedek óta uralja a magyar politikát. Én ezért nem hibáztatom Vona Gábort. Valószínűleg (az egyébként általam nagyon is progresszívnek tekintett) gondolataira még mindig hatással van politikusi múltja, és az általa tapasztalt, sajnálatosan rossz politikusi működéstől, még mindig nehezen tud elvonatkoztatni. Szerintem óriási hibát követ el az, aki Dobrev Klárával és a Fidesszel foglalkozik, az előválasztásnak ugyanis az az elsődleges célja, hogy minden fordulóban a legalkalmasabb jelölteket vonultassuk fel, kizárólag szakmai alapon, ezen jelöltek közül pedig majd a választók belátásuk szerint választanak. Ez a cél mindeddig Jakab Péter és Fekete-Győr András kiválásával nagyjából úgy tűnik, hogy teljesült is.
Ez persze nem biztos, hogy feltétlenül a bennmaradó 3 jelöltnek a dicsérete. Karácsony Gergely 2009-ben még arra esküdözött, hogy belőle soha nem lesz parlamenti képviselő, majd 1 évvel később beült a Parlamentbe az LMP színeiben. 2013-ban kilépett az LMP-ből, pár évvel később pedig már az MSZP-vel fogott össze, sőt, az MSZP jelölte őt főpolgármesternek, pártja pedig egybeolvadt az MSZP-vel. Azzal az MSZP-vel, amelynek leváltására az LMP színeiben pont ugyanakkora mértékben tett fogadalmat, mint a Nemzeti Együttműködés korrupt rendszerének megbuktatására. Karácsony Gergely zuglói polgármesterként bár ígéretet tett rá, nem számoltatta el Papcsák Ferenc, korábbi fideszes polgármestert, majd miután legalább egy korrupt gazembert, az utóbbi időben a média által (jogosan) felkapott Tóth Csabát több ízben is kompromittálta, végül úgy döntött, hogy mégis támogatja őt az előválasztáson, és csak akkor hátrált ki mögüle, amikor már mindenki más is, amikor annak korrupt gazembersége sokadszorra is bizonyítást nyert. Karácsony Gergely arra is ígéretet tett, hogy főpolgármesterként ő már biztosan nem fog újra miniszterelnök-jelöltként indulni, majd egy évvel később bejelentette, hogy az MSZP ismét őt jelöli miniszterelnöknek. Ha pedig már az ígéreteknél tartunk, az ígéretfigyelő nevű internetes honlap jegyzékéből tudjuk, hogy Karácsony 155 ígéretéből eddig mindössze 30 teljesült, köztük olyan acélos vállalások, mint például a „közterek elnevezése nőkről, róluk mintázott szobrok, emléktáblák állítása”, a „fővárosi önkormányzat brüsszeli irodájának megerősítése”, vagy „a klímavészhelyzet kihirdetése”. Karácsony aktuális ígérete az, hogy biztosan nem lép vissza a választástól. Miért pont ez lenne, amit végre el kéne hinnünk neki?
A Fidesz, és úgy általában véve a teljes magyar politika legnagyobb kritikája pont az volt az elmúlt évtizedekben, hogy mindent leuralt a forma, a politikai kommunikáció és a propaganda. Hitelét vesztett dilettánsok bábozzák el a törvényhozás súlyát vesztett intézményében, a parlamentben azt, hogy mi az a politika. Vona Gábor nem azért állt bele a Jobbik 2018-as kampányába, mert hitt saját hitelességében és abban, hogy esetlegesen jobb méltósággal elveszíteni egy választást, mint méltatlanul megnyerni azt? Nem ugyanezen okok miatt támogatta aztán a Sétáló Budapest programját, amelyről csak futólag ugyan, de ebben a cikkében is pozitívan tesz említést?
Én személy szerint nem kimondottan rajongok Márki-Zay Péterért, politikailag nem áll hozzám annyira közel, emberileg pedig volt már olyan, aki szimpatikusabb volt számomra. Mégis, Márki-Zay Péter erényei elvitathatatlanok. Ígéreteinek nagy részét városvezetőként máris teljesítette, és egy nagyváros vezetőjeként méltó módon helyt állt. Az előválasztási vitákon mutatott hozzáértése az egyik legfőbb tényezője annak, hogy népszerűsége jelentősen megnövekedett, amihez hozzájárul az is, hogy egyébként is szorgalmazza a szakértői kormány felállítását, amelyre az elmúlt 30 év gőgös elitje, - az SZDSZ identitáshazugságát leszámítva - még csak kísérletet sem tett.
Míg Karácsony Gergely nem más, mint a tökéletes kompromisszum Gyurcsány Ferenc kemény odamondogatása és ígérgetései, valamint Medgyessy Péter joviális dilettantizmusa között, továbbá kompromisszum a régi és az új baloldal között, addig Márki-Zay Péter vitathatatlanul egy outsider, egy hírnök, a változás embere, amelyet végső soron, DK-s szavazótól a jobbikosig minden választó szeretne.
Az európai és a világpolitikában szintén ritkán jutottak igazán komoly lehetőséghez az outsiderek, de amikor igen, akkor mindig hatalmas sikert arattak. Úgy gondolom, erkölcsileg az egyetlen védhető, illetve támogatható álláspont az Karácsony Gergely visszalépésének és Márki-Zay indulásának a támogatása. Ne feledjük el azt sem, hogy a pártok és a média által mantrázott előválasztás sikere meglehetősen relatív. A legelszántabbak és a legegységesebbek, továbbá a legjobban mozgósítható szavazók egyértelműen a DK-sok, míg Karácsony Gergelynek, ahogy Vona Gábor is írta, megvannak az erőforrásai ahhoz, hogy megfelelő hányadát mozgósítsa azoknak, akik már korábban főpolgármesteri székhez segítették. De mi lenne, ha az előválasztás 2-3 hétig tartana? Vagy mi lenne egy országgyűlési választáson? Ezek olyan kérdések, amelyekre választ nem tudunk adni, a tendenciákat azonban látjuk, és érezzük, és ezekben sokkal bátrabban bízhatunk is, mint a leginkább csak a közvélemény befolyásolására alkalmas, különböző pártokhoz vagy pártmédiákhoz köthető közvélemény-kutatásokban. Ha azt a kérdést tesszük fel, hogy hány olyan ellenzéki szavazna le Márki-Zayra úgy, hogy ő közben Karácsony vagy Dobrev-fan, akkor nekem az a válaszom, hogy az összes. Az összes, amennyiben Márki-Zay-nak a Fidesz az egyetlen alternatívája. Mondanom sem kell, hogy ugyanez a logika fordított esetben egyáltalán nem ennyire működőképes, sőt! Orbán Viktornak az egyetlen előnye az az, hogy a Gyurcsány Ferenc elleni összevetést MINDIG ki fogja állni. Dobrev Klára és Karácsony Gergely auráját pedig már menthetetlenül és visszafordíthatatlanul körbelengi Gyurcsány Ferenc szelleme.
Utolsó megjegyzésként azt vetném fel, hogy érdemes megnézni a két fél kommunikációját: Dobrev Klára és a DK, sőt, még Karácsony Gergely is, csupán kormányváltásról beszél, míg Márki-Zay Péter következetesen rendszerváltásról, és ellenzéki elszámoltatásról is. Ezzel a különbséggel egy átlagos, Orbán Viktor bukását látni akaró ellenzéki szavazónak nem igazán kell foglalkoznia, hiszen ahogy mondtam, Márki-Zay-ra bárki le tud szavazni. Az olyan értelmiségieknek viszont, mint amilyen pl. Vona Gábor, úgy gondolom, kutyakötelessége támogatni Márki-Zay Pétert, hiszen mi ugyebár, ha minden igaz, még mindig a rendszerváltás és nem a kormányváltás oldalán állunk. Ha pedig még így is elbukna Márki-Zay, akkor legalább azt érezhetjük hogy becsülettel és méltósággal buktunk el, míg tulajdonképpen a választáson kívül mást nem veszítettünk, hiszen Dobrev Klára győzelme csak egy elitváltásra, és a polgárháborús hangulat fokozására lenne elegendő, rendszerváltásra semmiképp.
A szerző szociológus
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.
Szeretjük az izgalmas, okos, érvelő írásokat. Várjuk az ön véleményét is.
(Borítókép: M árki-Zay Péter A Mindenki Magyarországa Mozgalom gyűlésén 2021. október 3-án. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)