Amikor 2020-ban a szlovák parlamenti választáson alkotmányos többséget szerzett a jelenlegi szlovák kormánykoalíció, a legjobb eredményt elérő kormánypárt – közel 26 százalékkal – Igor Matovič pártja, az OĽaNO (Egyszerű Emberek és Független Személyiségek) lett. Fő választási üzenete anno a korrupcióellenes harc és az előző (maffia)kormány tagjaival való (jogkövető) leszámolás volt. A választások után azonnal szabad kezet kapott a rendőrség, átszervezték az ügyészségi rendszert, és kezdődhetett a beígért munka.
Először a kisebb halak, majd a nagyobb tigriscápák kerültek a hálóba: köztük az ország leggazdagabb, eurómilliárdos oligarchái is. Voltak ugyan, akiket rövid időn belül kiengedtek, de az akvárium egyre csak telt, és elkezdtek beszélni. Főleg azok, akik a Robert Fico és Robert Kaliňák uralta Smer kiszolgálói, gyalogosai voltak az államigazgatásban.
Közéjük tartozott František Imrecze, a Pénzügyi Igazgatóság (a magyarországi NAV megfelelője) vezetője, és helyettese, Daniel Cech, továbbá Ľudovít Makó, a Pénzügyi Igazgatóság bűnügyi hivatalának volt vezetője, vagy Bernard Slobodník, a szlovák rendőrség különleges egysége, a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) pénzügyi osztályának vezetője.
A Fico-éra hosszú évei alatt érinthetetlen személyek a rács mögött, vizsgálati fogságban töltött hosszú hónapok alatt megtörtek, és vádalku keretében beszélni kezdtek – mégpedig az Indexen is megírt maffiaállam politikai és gazdasági vezetőiről.
A vádirat szerint a kihallgatott személyek szavahihetősége magas fokú, az általuk elmondottak ráadásul a Ján Kuciak és menyasszonya meggyilkolásával is vádolt, jelenleg börtönbüntetését töltő maffiózó, Marian Kočner feltört telefonjának Threema applikációjából is megerősítést nyert.
Mára, két évvel a választások után jutott el tehát a rendőrség oda, hogy olyan bizonyítékokkal rendelkezik, hogy vádat emelhetett az előző szlovák kormány legmagasabb képviselői ellen.
Mégpedig az ország második legerősebb pártjának, a jelenleg ellenzékben levő Smernek vezetője, a háromszoros kormányfő Robert Fico és legközelebbi embere, a többszörös belügyminiszter Robert Kaliňák ellen. Rajtuk kívül a korábbi országos rendőrfőkapitány, Tibor Gaspar és Norbert Bödör nevű nyitrai, biztonsági cégeket vezető nagyvállalkozó is a vádlottak sorát erősíti. Utóbbiaknak csak bővült a bűnlajstromuk további más vádak mellett. Érdekességként jegyzem meg, hogy a jelenlegi gazdasági miniszter, a jobboldali liberális SaS elnöke, Richard Sulík épp Bödör egyik cégét hozta ki győztesül a héten egy állami megbízás során, amely meglehetősen felborzolta a kedélyeket a kormánykoalíción belül.
A vádirat szerint a két csúcspolitikus társaival bűnszervezetet hozott létre, visszaélt hivatali jogkörével, valamint adó-, bank-, és telekommunikációs titkokat szivárogtatott ki. Olyan információkat, amelyekhez politikusként nem lett volna hozzáférésük. A Smeren belül legendásan használták a bizalmi szálak megerősítésére a „mi emberünk” megnevezést. Így a „mi embereink” az államigazgatás egyes területeiről kellő munícióval látták el csúcsvezetést, Ficóék pedig láthatóan éltek is az információkkal, használták azokat. Sajtótájékoztatókon, választási kampányokban mentek neki politikai ellenfeleiknek, embereik pedig az ország gazdasági szereplőit zsarolták, és védelmi pénzt szedtek. Mindezt azért, hogy ilyen-olyan ügyeik el legyenek simítva.
Hogy elképzelésünk legyen arról, milyen kaliberű bűncselekmények zajlottak a Fico-éra alatt a háttérben: a már említett Bödör és Kaliňák kapcsán a sajtóba kiszivárgott vallomások arról szólnak, hogy
hetente kofferekben hordták repülőgépen az Egyesült Arab Emírségekbe a készpénzt, esetenként hatszázezer és egymillió euró közti összegeket.
A vádirat szerint kis cetliken kapták meg a ma már Ficóra és Kaliňákra terhelő vallomást tevő személyek a kéréseket, főleg adó- és gazdasági célzatú ügyekben. A dokumentum szerint ilyen kéréssel fordult a nyilvánosságra került információk alapján a Smerrel és az SNS-szel az elmúlt választási időszakban együtt kormányzó Most-Híd nevű szlovák–magyar vegyes párt igazságügyi minisztere, Gál Gábor is. Gál ellen az elmúlt években több vagyoni eredetű vizsgálat is indult, miután visszavonult a politikai közélettől.
A nyomozók szerint a bűnszervezet kézben tartotta az állami biztonsági szerveket, mint amilyen a rendőrség, a pénzügyőrség vagy a speciális ügyészség. A gyakorlatban mindez a nyomozók szerint úgy nézett ki, hogy az előző kormány politikusai hozzájuk lojális embereket ültettek magas állami pozíciókba. Ezek az emberek a magánszférában megszokott „fizetéskiegészítést“ kaptak, majd cserébe a Smer politikai ellenfeleire, például Igor Matovič jelenlegi miniszterelnök-helyettesre és pénzügyminiszterre vagy Andrej Kiska korábbi államfőre gyűjtöttek terhelő adatokat. Ezeket az információkat aztán a Smer és maga Robert Fico használta fel a politikai harcban.
Robert Fico természetesen azzal érvel, hogy az egész ügy a jelenlegi politikai ellenzék elnémítását szolgálja, és a populizmus legmélyebb bugyraitól sem visszariadva azzal hergeli saját táborát, hogy ha a halálbüntetés érvényben lenne Szlovákiában, őt magát bizonyára már ki is végezték volna.
Míg Kaliňákot tegnap három gépkocsival érkező tíz rendőr tartóztatta le, Ficót – mivel képviselői mandátummal rendelkezik – a parlamentnek kell kiadnia. Ami nem lesz olyan egyszerű, tekintve hogy az ország maffiától való megtisztítása a főügyészséget még nem érte el. Szlovákiában Speciális Ügyészség és Főügyészség is létezik. Előbbi a csoportos, különösen súlyos bűncselekmények kiderítésére, utóbbi pedig egy általános intézmény. Fico kiadatását a Főügyészségnek kell kérvényeznie, amelyet a Smer és a Hlas által is megválasztott Maroš Žilinka vezet, míg a Speciális Ügyészség élén a maffiaellenes harcban élen járó Daniel Lipšic, a Dzurinda-éra korábbi belügyminisztere áll. Ficóék ügyét – ha a főügyész egyáltalán kérvényezi majd, és a parlament kiadja – a Speciális Ügyészség fogja felügyelni.
A legerősebb ellenzéki politikus, Pellegrini pártállását bizonyítja, hogy már csütörtöki sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy kiáll Robert Fico mellett, és a parlamentben jelenleg függetlenként tevékenykedő képviselői (a Hlas ugyanis csak a választások után, a Smer listáján mandátumot szerezve hagyta ott Robert Ficóékat) nem hajlandók megszavazni Fico mentelmi jogától való megfosztását. Ez a Hlas szempontjából érthető, hiszen a vádiratban szerepel egy bizonyos Erik Tomáš is, aki anno Fico, jelenleg pedig Pellegrini egyik közeli parlamenti képviselője, akit ha szintén megvádolnak, az ügy a Smerről átszivárog Pellegrini Hlasjába is.
Az ellenzék vezetőinek vád alá helyezése nagyon komoly lépés. Az, hogy az igazságszolgáltatás hogyan jár majd el az egész folyamat során, illetve milyen (rész)eredménnyel zárul a rendőrségi, ügyészségi, bírósági szakasz (amely valószínűleg évekig fog tartani), eldöntheti a következő választások kimenetelét.
Az ország hozzávetőlegesen negyven százaléka, Vladimír Mečiar és Ján Slota egykori választói rétege ma is megbízható választói fegyelemmel bír. Jelenlegi favoritjaik a Smer és a Smer2-nek nevezett, Ficóéktól kivált, Peter Pellegrini korábbi kormányfő vezette Hlas-SD.
Szlovákia újkori történetének egyik vízválasztó vonala lehet a mostani per, amelynek tétje, hogy sikerül-e megszabadulnia az országnak az elmúlt tizenkét évben őt irányító politikai és gazdasági maffiától, vagy sem.
Ha ugyanis nem sikerül bizonyítani a vádakat, Fico (és Pellegrini) még erősebben térhet vissza. Nem kevésbé fontos és érdekes szempont az is, hogy maga a bíróság hogyan kvalifikálja az egész hierarchiát, azaz kit helyez a maffiahálózat legmagasabb polcára. Magát Robert Ficót vagy a maffiamódszerekkel dolgozó Norbert Bödör nyitrai nagyvállalkozót, aki sajtóhírek szerint az egész rendőrséget a kezében tartotta, és jogosulatlan információkkal zsarolta a piaci szereplőket.
A kérdés tehát az, ki lesz hivatalosan is a capo di tutti capi (a főnökök főnöke) Szlovákiában. Az ország korábbi politikai, avagy gazdasági vezetése.
A szerző a Körkép.sk felvidéki magyar hírportál főszerkesztője.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.
(Borítókép: Robert Fico 2017. július 19-én. Fotó: Stiller Ákos / Bloomberg / Getty Images)