Index Vakbarát Hírportál

Élelmezési válság felé sodorja a világot az orosz–ukrán háború

2022. május 26., csütörtök 06:09

A koronavírus és a megszokott ellátási láncok felborulása miatt eddig főként az energiahordozók, a nyersanyagok és az abból készült termékek hiányáról szóltak a hírek. Az orosz–ukrán konfliktus azonban a hiánygazdaság újabb szintje felé lök minket. A legalapvetőbb gabonák és műtrágyák megcsappanó kínálata merőben új helyzetet teremt az agráriumban is, ami a pénzromlás ütemének felpörgéséhez, a migrációs nyomás felerősödéséhez, vagy akár újabb erőszakos konfliktusok kipattanásához vezethet.

Május elején a Tridge nevű nemzetközi agrárkereskedelmi adatbázis felületén megjelent egy olasz nézőpontból íródott magyar vonatkozású cikk, mely érdekes összefüggéseket tár fel a mezőgazdasági termékek kereskedelméről. A cikkből megtudhatjuk, hogy Magyarország saját ellátásának biztosítása érdekében korlátozta a gabonafélék EU-ba irányuló exportját, és persze nem mellékes szempont a prognosztizált jelentős áremelkedés lassítása sem. Ez azonban rossz hír az olaszoknak, hiszen a Magyarországnál hatszor népesebb ország búzaszükségleteinek közel 30%-át hazánkból szokták beszerezni. Az azonban, hogy az olasz kenyér többek között a magyar exportkorlátozás miatt is várhatóan drágább lesz idén, mint tavaly, csupán a jéghegy csúcsa. Az élelmiszer-drágulás sokkal általánosabb és jelentősebb világpiaci folyamatok eredménye.

Az orosz–ukrán háború mindkét szereplője egyben főszerepet játszik a mezőgazdasági termékek világpiacán is. Az élelmiszerek drágulását már most is a bőrünkön tapasztalhatjuk, és a helyzet még romolhat a következő hónapokban. Ez persze az energiahordozók áremelkedésével is összefügg, hiszen minden gazdasági szektor, így a mezőgazdaság termékeinek árát is döntően befolyásolják az energiaárak. Nem feledkezhetünk meg azonban arról, hogy a háború miatt közvetlenül az agrártermelés szintjén is nehézségekbe ütközik az ukrán és az orosz mezőgazdaság, és a termelésen túl az export lehetősége is egyre korlátozottabb. Ez pedig (figyelembe véve a két ország súlyát a szektorban) negatív hatással van és lesz a világ élelmezésbiztonságára.

Búza

A probléma súlyának megértését segíti a két ország agrárexport-mutatóinak elemzése. Kezdjük a búzával, hiszen ez a legfontosabb gabonaféle, melyből mindkét országnak komoly részesedése van a világpiacon. A búza humánélelmezési szempontból a második legfontosabb gabonaféle a rizs után világszinten.

2020-ban Oroszország a harmadik, Ukrajna a negyedik legnagyobb búzaexportőr volt a világon. A két ország a világexport 11,8, illetve 10,6 százalékát adta.

Mivel a háború mindkét ország esetén munkaerőt és tőkét von el a mezőgazdaságból, és elsősorban Ukrajna esetén súlyosan veszélyezteti a szállításhoz szükséges infrastruktúrát, ezek az exportértékek jelentősen csökkenhetnek az idei évben. Erre utal az is, hogy Ukrajna idei tavaszi vetésterülete eddig 7 millió hektár, ami 25-30 százalékkal elmarad a tavaly tavaszitól. Emellett csaknem 25 millió tonna gabona ragadt Ukrajnában, mivel nem tudja elhagyni az országot az infrastrukturális kihívások és az elzárt fekete-tengeri kikötők miatt. Ha megvizsgáljuk az orosz és az ukrán búzaexport célországait, ezek a jelenségek ijesztő következményeket vetítenek előre.

A világ legjelentősebb búzaimportőrje Egyiptom. A 102 milliós észak-afrikai ország búzabehozatalát 76%-ban Oroszország és Ukrajna fedezi. A háború hatásai már most éreztetik hatásukat az ország gazdaságán. A márciusi infláció 12% volt az előző év márciusához képest, áprilisra ez az érték 15%-ra nőtt. Jól mutatja az orosz–ukrán élelmiszerek szerepét, hogy az élelmiszerek ára 8,6%-kal növekedett Egyiptomban márciusról áprilisra, ezen belül a kenyér 3,6%-kal drágult, míg a lakhatásért és az energiáért csupán 1,1%-kal kellett többet fizetni. Ha figyelembe vesszük, hogy Egyiptomban jelenleg is több mint 100 millióan élnek és az ország lakossága évente közel 2%-kal növekedett a 2015–2020 közötti időszakban, nem nehéz belátni, hogy az erőteljes élelmiszer-drágulásnak beláthatatlan szociális következményei lehetnek, melynek hatásai könnyen lehet, hogy Európáig is elérnek majd. Az Afrikából eredő migrációs nyomás erősödhet, illetve azt sem szabad elfelejtenünk, hogy amikor legutóbb ilyen drága volt a gabona, forradalmak törtek ki a kontinensen.

Kukorica

Ukrajna, melynek mezőgazdasága az orosznál várhatóan jobban megsínyli majd a háborút, kukoricaexportban is az élmezőnybe tartozik. Az ország 2020-as adatok alapján a világ negyedik legnagyobb kukoricaexportőrje, az exportált kukorica több mint 14%-a innen származik. (A listán egyébként Magyarország is előkelő helyen szerepel: 2%-os részesedéssel a nyolcadik helyen áll világszinten.) Ha olyan folyamatokat keresünk, melyek egy esetlegesen bekövetkező egyiptomi szociális válságnál erősebb hatást gyakorolhatnak Európa gazdaságára, érdemes megvizsgálni az ukrán kukorica esetét.

A kukoricának a takarmányozásban és a bioetanol-előállításban sokkal jelentősebb szerep jut, mint a humánélelmezésben. Az Ukrajnában megtermelt takarmány legfontosabb célpontja az EU-n belül Hollandia és Spanyolország. A holland kukoricaimport több mint felét, a spanyolnak több mint harmadát Ukrajna adja. A két ország számottevő (világszinten 8. és 7. legnagyobb) kukoricaimportja nem meglepő, hiszen a különböző állati termékek exportjában is a legnagyobbak között vannak. Feldolgozott csirkehús kivitelében Hollandia a negyedik a világon 6,35%-os részesedéssel. Feldolgozott sertéshús exportjában Spanyolország a második 16,6%-os, míg Hollandia a negyedik 7,4%-os részesedéssel világszinten. Friss marhahús exportjában Hollandia a harmadik helyen áll és a globális szintű export 10,2 százalékáért felel. Ennek döntő többsége ráadásul EU-s célországokba jut, ami azt jelenti, hogy az ukrán kukorica termelésében és szállításában fellépő nehézségek közvetlenül az EU-s élelmiszerárakat fogják növelni. Tehéntej exportjában a hollandok állnak a második helyen 13,2%-os részesedéssel, így ennek a világ számos pontján alapvető élelmiszernek az árai is jelentősen megemelkedhetnek, ha akadozik az ukrán kukoricaexport.

Műtrágya

A búza kapcsán megneveztünk a humánélelmezésre közvetlenül leselkedő veszélyeket, a kukorica kapcsán megvizsgáltuk a takarmányozás szintjéről a humánélelmezés szintjére eszkalálódó problémákat, azonban létezik egy olyan mezőgazdasági-ipari termékcsoport, melynek ellátásbiztonsága az agrár-élelmiszeripar minden szintjén szükséges, és amely, ha sérül, annak drámai következményei lehetnek. Ez a termékcsoport pedig a műtrágya, melynek exportjában az oroszok a legnagyobbak.

Évi 9,5 millió tonnát állítanak elő, ebből a mennyiségből évi 7 milliárd USD értékben exportálnak, mellyel Kínát és az USA-t is megelőzve vezetik az exportranglistát.

Ha a háború még hosszan elhúzódik és az oroszok kénytelenek lesznek átállni háborús gazdálkodásra, az visszaesést okozhat a műtrágya-előállításban is, és világszerte felviheti az árakat. Hogyha pedig drága a műtrágya, minden mezőgazdasági és élelmiszeripari termék drágulásnak indul. Számos ország nézhet szembe komoly dilemmával: vásároljon jó áron orosz műtrágyát, közvetetten finanszírozva ezzel Oroszország háborúját Ukrajna ellen, vagy szerezze be máshonnan drágábban, kockáztatva az élelmiszerárak további drasztikus emelkedését.

Az orosz–ukrán háború azontúl, hogy az energiaárak növekedésén keresztül a világgazdaság minden szektorára hatással lehet, a mezőgazdaságban közvetlenül a termelés szintjén is komoly nehézségek adódhatnak, ami a két ország mezőgazdasági súlyából adódóan tovább növelheti az élelmiszerárakat az Európai Unióban és a világ más területein is. Ez rövid távon társadalmi elégedetlenséghez, közép- és hosszú távon azonban gazdasági és szociális krízishelyzetekhez is vezethet, különösen a Föld alacsony jövedelmű és túlnépesedett országaiban. Ez a veszély nagyon is valósnak tűnik, figyelembe véve, hogy az ENSZ élelmezési válsággal küzdő országokba irányuló élelmiszersegélyei is gyakran az olcsó orosz és ukrán gabonákon alapulnak. Ha olyan népektől vonjuk meg ezeket a segélyeket, melyek külső segítség nélkül a társadalmi összeomlás szélére kerülnének, annak felmérhetetlen következményei lesznek.

A szerző az MCC Klímapolitikai Intézetének kutatója. 

(Borítókép: E gy nő egy égő ház előtt 2022. március 4-én Kijev közelében. Fotó: Aris Messinis / AFP)

Rovatok