A legutóbbi halálos közlekedési baleset a Harminckettesek terén ismét felbőszítette a főpolgármestert. A már korábban is emlegetett tervét húzta elő: csökkentsük nullára a halálos közlekedési balesetek számát a fővárosban! Jól hangzó szlogen, és az idő előtt elveszett életek miatt tényleg megszakad az ember szíve, de nézzük a terv realitását. Karácsony Gergely olvasatában a fő problémát az autók, az autósok jelentik, és a sebességkorlátozás az egyetlen eszköz a balesetek számának csökkentésére. Már korábban is próbálkozott azzal, hogy általános 30-as sebességcsökkentést vezessen be a fővárosban, ám ezzel akkor megbukott. Ennek a törekvésének badarsága abból is látható, hogy akár az álló helyzetből éppen elinduló, 1-2 kilométer/órás sebességgel haladó jármű is képes halálos gyalogosgázolást okozni. Továbbá
a Nyugat-Európában oly népszerűvé vált 30 kilométer/órás vagy 20 mérföld/órás zónák baleset-megelőzési eredményei korántsem egyértelműek.
Egyes helyeken a korlátozás nem csökkentette jelentősen a balesetek gyakoriságát, másutt akár még növelte is a halálos áldozatok számát. Láthatóan a főpolgármester számára az egyetlen megoldás az lenne, ha minden autó egyre lassabban mozogna. Végül kiderülne, hogy nincs is szükség autóra, hiszen a lovas kocsik is elég gyorsak (noha még ezek is okoznak halálos balesetet, gondoljunk csak Pierre Curie halálára). A járdákon száguldozó. „mikromobilitási eszközöknek” csúfolt elektromos rollerek ugyanakkor beleillenek zöldvíziójába, ezért erről nem ejtett szót. Pedig mára ezek az eszközök váltak fajlagosan az egyik leggyakoribb közlekedési baleseti forrássá. Párizsban egyenesen népszavazást írtak ki a betiltásukra, részben az általuk okozott halálos balesetek következményeként.
Látni kell, amíg nem vezetnek be 0 km/h-s sebességkorlátozást, addig halálos közlekedési balesetek is lesznek.
A probléma fő forrása, hogy nem a sebesség, hanem az esztelenség, a szabályok figyelmen kívül hagyása és a könnyelműség öl.
A közlekedők egy részének fogalma sincs, hogy hol van és éppen mit kéne tennie adott szituációban. Erre utal az újlipótvárosi anomália is, ahol bármilyen figyelemfelkeltő táblázás ellenére megállás nélkül behajtanak a stoptáblával védett útvonalra egyes vezetők. Ezt saját tapasztalataim is alátámasztják, de ennél többről van szó. Nem ritka, hogy a védett útvonalon közlekedő autós megáll a kereszteződésekben, mert fogalma sincs, hogy védett útvonalon halad, miközben folyamatosan feltartja maga mögött a forgalmat. Az alárendelt útvonalon közlekedő pedig úgy hajt be lassítás nélkül a kereszteződésbe, mintha fogalma sem lenne, mi az a nyolcszögletű piros valami az út mellett STOP felirattal. Abból nincs gond, ha két ilyen fogalmatlan találkozik egy kereszteződésben, mindössze fordítva működnek az elsőbbségadás szabályai, de ha szabályosan közlekedővel akad össze valamelyik, akkor baleset lehet. Mindeközben az e-rolleresek és biciklisek összevissza cikáznak minden szabályra fittyet hányva, a gyalogosokat és más közlekedőket veszélyeztetve a járdákon és az úttesten. Érdekes módon nem látni, hogy őket rendszeresen ellenőrizné a rendőrség.
Beszélni kell a száguldozós baleseteket okozó autósokról is (emlékezzünk M. Richárd esetére). Az autósoknak azon kisebbségéről, akiknek van elég pénzük, hogy kifizessék a bírságokat, de ha nincs, akkor sem érdekli őket, mert annyira képtelenek bármilyen szabályt betartani, hogy nem is mérleglik a cselekedeteik lehetséges következményeit.
Van esély, hogy a majd óriási költségvállalás árán bekamerázott fővárosban ezek az emberek lelassítanak?
Nem valószínű. Vagy egyszerűen a sebesség bevállalható árának tekintik majd a büntetést, vagy majd ott gyorshajtanak, ahol épp nincs kamera; esetleg az abszolút sebességhatárt betartva, de relatív gyorshajtással vezetnek agresszívan, antiszociálisan, és így okoznak balesetet.
A mostani konkrét esetben kiderült, hogy egy ittas külföldi vezető okozta a körúti balesetet. Ha lennének kamerák, vajon elgondolkodott volna, és visszavesz a sebességből? Aligha. Egy külföldi valószínűleg nem is tudna a kamerákról, de az ittassága miatti kontrollvesztett állapotban nem is érdekelné.
Nincs nálam a bölcsek köve, ez a kérdéskör komplex szakértői elemzést és társadalmi egyeztetést igényel, de néhány (laikus) ötlettel azért tudok szolgálni.
Az autósok egy része képtelen átlátni a forgalmi szituációkat, ezért vezetésre alkalmatlan. Másoknak viszont nem épült be a közlekedési kultúrájába, hogy ha a) nem tudja, hol van, b) keres valamit és nézelődik, c) telefonál stb. Álljon félre, és engedje el a mögötte levőket, mérje fel, hol van, nézze meg a navigációban, merre kell mennie, intézze el a telefont stb., de ne tartsa fel a forgalmat.
Ezek kiszűrésével az utak áteresztőképessége is jelentősen nőne.
A szerző egyetemi docens, budapesti polgár.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.
(Borítókép: Karácsony Gergely 2022. januárban. Fotó: Kaszás Tamás / Index)