Néhány hónapja az Indexen megjelent egy cikksorozat, amelyik a budapesti gyógyfürdőket vendégszempontból mutatta be. A kép nem túl hízelgő a fürdőkre nézve. Az írások rövid összegzése: kiváló adottságok, nemtörődöm üzemeltetés.
Ugyanakkor a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. tavalyi eredményeit a cég vezetői előzetesen úgy harangozták be, hogy ilyen jó eredményt még soha nem mutatott fel a cég. Ez a dicsekvő hangnem éles ellentétben áll a cikksorozatban leírtakkal.
Nézzük meg a BGYH Zrt. 2023-as beszámolóját, és hasonlítsuk össze az előző vezetés 2019. évi teljesítményével, hat meghatározó mérőszám alapján.
A vendégek elégedettségét leginkább a vendégforgalom növekedése tükrözi, ezért egy fürdő egyik legfontosabb mérőszáma a vendégforgalom. Nézzük meg ennek alakulását!
2010-ben az éves látogatószám 2 968 975 fő volt, az előző menedzsment 2019-re ezt a látogatószámot felemelte 5 056 324 főre. Nagyon kemény munka volt, de a hátráltató tényezők (például a 2014-es orosz–ukrán háború, időjárás) ellenére ez sikerült.
Ez a mutatószám 2023-ban az előző év adatai alapján még mindig nem érte el a 4 millió főt, ami nagyon kevés. Ezt a visszaesést a Covid-járványra már nem lehet ráfogni, hiszen annak negatív hatása 2021 végére elmúlt, sem a háború miatt elmaradt orosz turistákra, ami 2014-től fokozatosan éreztette hatását. Ha mégis ezzel indokolják ezt a rendkívül rossz számot, akkor megállapíthatjuk, hogy ezek negatív hatása kizárólag Budapesten érvényesült. A vidéki nagy fürdők ugyanis minden mutató szerint „hasítanak”. Ráadásul a 2023-as év az elmúlt 100 év legmelegebb esztendeje volt, s a turizmus is rekordokat döntött.
Az okok egyértelműen a hibás vezetői döntések következményei. A fürdők később nyitnak, korábban zárnak, csak részlegesen üzemelnek, így egy jelentős réteg kiesett a potenciális vendégkörből.
Nagyon sok embert zavar a sok „üzemen kívül” kiírás. Ha valami elromlik egy fürdőben, a fürdővezető ezt jelenti a központnak, ahol egy bizottság dönt a hiba rendbehozataláról. De sok esetben még újabb adatokat, kiegészítéseket kérnek, így 3–4 hónap alatt meg is születik a döntés a javításról (ha nem utasítják el). Erről korábban a fürdő vezetője döntött, így a legtöbb esetben 24 óra alatt megszűnt a hiba. A dolgozói létszámhiány miatt a takarítói létszám sem elégséges.
A BGYH Zrt. nettó árbevétele 2019-ben a zárómérleg szerint 18,4 milliárd forint volt. Figyelembe véve a 2019 és 2023 közötti összesen 46,2 százalékos inflációt, úgy ennek a számnak a reálértéke 2023-ban 26,9 milliárd. A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. eredménye 2023-ban csak 22,8 milliárd volt. Ez reálértékben több milliárd forinttal elmarad a 2019-es évtől, miközben 2023-ban a nagy vidéki fürdők reálértékben is messze jobban teljesítettek, mint 2019-ben. S ezt a viszonylagosan gyenge eredményt hirdetik nagy büszkén.
Az, hogy végre sikerült 20 milliárd forint fölé emelni az árbevételt, annak egyszerűen a jegyáremelés az oka a 3 nagy fürdőben. A Gellért hétvégi árát 2019 és 2023 között 179 százalékra, a Széchényiét 191 százalékra, a Rudasét pedig 172 százalékra emelték. Ezek brutális emelések, amivel gyakorlatilag kizárták a magyar vendégeket ebből a 3 fürdőből (a még általunk bevezetett Zsigmondy-kártya tulajdonosainak kivételével). Ugyanakkor azt is megállapíthatjuk, hogy ettől a vezetéstől még ez is egy jó eredmény.
A BGYH Zrt. üzemi eredménye 2019-ben a zárómérleg szerint 4,1 milliárd forint volt. Itt is figyelembe kell venni a 2019 óta eltelt 4 év összesen 46,2 százalékos inflációját, ezért ennek a számnak a reálértéke 2023-ban 6,1 milliárd forint. A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. eredménye 2023-ban viszont csak 5,7 milliárd volt, tehát kijelenthetjük, hogy ennél a mérőszámnál sem sikerült elérni reálértékben a 2019-es évet. Ebben a gyenge eredményben benne van a sok, feleslegesen megkötött szerződés eredményrontó hatása is.
Az elmúlt 4 évben nem történt jelentős fejlesztés a budapesti fürdőknél. Korábban 2014 és 2019 között minden évben megújult egy fürdő (állami és fővárosi támogatás nélkül), ami komoly mértékű bővítést vagy újranyitást jelentett. Most szinte semmi. A beszámolóban kimutatott 1,2 milliárd forint értékű beruházásokat is 15 tételből kaparták össze, melynek része a sok kis felújítás, és a Rácra feleslegesen elköltött tervezési díj is.
A karbantartások minimális szinten működnek, ami az Indexen megjelent, a budapesti fürdőket bemutató cikksorozatból is kitetszik. A három „nagy” fürdő kivételével a többi – elsősorban a budapestiek által látogatott – fürdőre szinte semmit nem költenek, felesleges nyűgnek érzik. Ezeknek az állapotoknak komoly vendégtaszító hatása van.
A cég mérlegfőösszege (vagyona) 2019-ben 41,7 milliárd forint volt. Ha ezt a számot valorizáljuk a 2023. évre úgy 61 milliárd forintot kapunk. 2023-ban a cég vagyona – a beszámoló szerint – csak 44,3 milliárd forint, annak ellenére, hogy megszerezték a Rác fürdőt és szállodát.
A Rác megszerzése egyébként a jelenlegi vezetés legjelentősebb „fegyverténye” volt még 2021-ben (de ezt is a kormánynak köszönhetik), amire már feleslegesen elköltöttek közel 200 millió forintot. A megnyitásáról pedig újabb és újabb időpontok látnak napvilágot, miközben tény, hogy a kivitelezési munkák még el sem kezdődtek.
A Gellért fürdő felújításával sem történt semmi. Itt azt várom, hogy mikor adják el (vagy adják bérbe) a szálló tulajdonosának, aki majd felújítja és használja.
A fejlesztések elmaradásának legfőbb oka az, hogy a tulajdonos önkormányzat elvonja a képződött nyereséget a fürdőtől, így nincs pénz a fejlesztésre. Jó lenne, ha a vezérigazgató a Gyurcsány–Dobrev családhoz fűződő szoros kapcsolatát felhasználná a budapesti fürdők javára is.
A létszámhiány folyamatos. De ez a megállapítás csak a fürdőkre igaz (ahol a bevétel létrejön), a központ állományára nem. Itt a hat igazgató mellett egy fős osztályok (vezetővel), új pozíciók (főosztályvezető, munkacsoport-vezetők stb.) színesítik a képet. Nem véletlen, hogy mára kinőtték a központi irodát, s újabb és újabb egységeket helyeznek el a központon kívül.
A dolgozói létszám csökkenésének (2019 óta több mint 150 fővel csökkent) fő oka az alulfizetettség. A béremelések nem tartottak lépést az inflációval, vagy éppen csak meghaladták azt. A fürdő menedzsmentje képtelen volt elérni a tulajdonos fővárosnál, hogy egy piaci cégnél piaci bérek legyenek, és nem csak a vezetőknek. Az elégtelen dolgozói létszám is oka annak, hogy a budapesti fürdők jóval rövidebb nyitvatartási idővel üzemelnek, mint korábban.
Összefoglalva az eddig leírtakat: a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. pénzügyi szempontból még mindig nem tudta utolérni a 2019-es év eredményeit – túl magas a léc. De ezen nincs is mit csodálkozni, hiszen a vezetés hozzá nem értése miatt csökken a vendégek száma. Fejlesztés nincs, mivel a főváros elviszi és feléli a cég nyereségét, a fürdőkben dolgozók pedig alulfizetettek. Az elért – nem túl fényes – eredmények is kizárólag annak köszönhetők, hogy a – főleg külföldiek által látogatott – három nagy fürdő belépőjegyárait rendkívüli módon megemelték az elmúlt négy évben, a többi fürdőt viszont elhanyagolták (lásd Index-cikksorozat).
A cég reálértéken számított vagyona 2019 óta folyamatosan csökken, 2023-ban már csak 72 százalékon áll, s ez a lejtmenet folytatódni fog. Kíváncsi vagyok, hogy ezt a folyamatot a tulajdonos főváros meddig tűri? A „felelős” gazdálkodás jellemző példája a Vígszínházban rendezett elegáns évzáró parti, ami legutóbb 17,5 millió forintjába került a cégnek. Mi ezt annak idején sokkal jobb eredmények mellett sem engedhettük meg magunknak.
Június 9-én önkormányzati választás lesz Magyarországon. A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. jövője nagyban függ attól, hogy ki lesz a város főpolgármestere. Ha marad az eddigi vezetés, úgy tovább fog folytatódni a budapesti fürdők szlömösödése, ami nagyon sok fővárosi (és vidéki) embert érint. Ha valaki szereti ezeket a fürdőket, gondoljon erre is, amikor leadja a szavazatát.
A szerző a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. volt vezérigazgatója (2010–2020).
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.
(Borítókép: A Széchenyi gyógyfürdő 2023. május 23-án. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)