Index Vakbarát Hírportál

Nem csoda, hogy a holland gyerekek a legboldogabbak a világon

2018. június 21., csütörtök 09:32

(Olvasónk véleménye arról, miért fontos a papadag.)

A budapesti mindennapjaim során ahhoz voltam szokva, hogy nőtársaimmal többségben vagyunk a BKV járművein, az élelmiszerboltokban, a játszótereken, úgy általában az utcán. Amikor két évvel ezelőtt Hollandiába költöztem, meglepődve tapasztaltam, hogy mennyi férfit látok a városban jönni-menni, mennyire szem előtt vannak. (Persze ez nem is olyan meglepő: a statisztikák szerint a holland férfiak a legmagasabbak a világon.) De egy még komolyabb ok az lehet, hogy a bicikli ugyanannyira népszerű közlekedési eszköz, mint az autó: Amszterdamban például a városi közlekedés 32 százaléka kerékpárral történik, míg autóval csak 22. 

De azt már végképp nem értettem: hogyan lehet, hogy apukákat ugyanannyiszor látok babakocsit tolni, játszóterezni, mint anyukákat? Hogyhogy ennyit vannak a gyerekkel? 

Hétköznap napközben, amikor elvileg minden normális férfi dolgozik. Vagy mégsem? A munkahelyemen a férfi kollégáim harmada heti négy napot dolgozik. Ekkor kezdtem sejteni, hogy talán valamilyen intézményesített ok is állhat a háttérben.  

A jelenséget úgy hívják, „papadag” vagyis apanap.

Nem az évben egyszer ünnepelt apák napjáról van szó, hanem egy munkaügyi szabályzatról, amely lehetővé teszi, hogy az apukák heti egy napot otthon maradhassanak a gyerekeikkel, és még aktívabb szerepet vállaljanak a nevelésükben. Magyarországon is jár néhány nap a gyerekszületés után az édesapáknak. Viszont olyan példák, hogy valaki orvosként vagy ügyvezetőként sikeres karriert fusson be részmunkaidőben, sajnos ritkán jönnek szembe. „Nem, az igazgató úr szerdánként nincs az irodában. A játszótéren van.” Mint ahogy az is elég nehezen elképzelhető, hogy a család két részmunkaidős keresetből nagyon jó színvonalon meg tudjon élni.

Apanap (papadag)

Már országokkal összehasonlítva Hollandia nem jár élen a fizetett szülői szabadság biztosításában. Viszont az állam számtalan eszközzel segíti a családokat a „kiegyensúlyozott” élet megteremtésében. A gyermek születése után az apa jogosult 26 hét (fizetés nélküli) szabadságot kivenni a gyermek 8. születésnapjáig. Ezenfelül a munkáltató nem tagadhatja meg az apukák igényét a részmunkaidőre, vagyis jogosultak heti négy munkanapot dolgozni anélkül, hogy bármilyen megkülönböztetés érné őket. Azonban később, amikor a munkavállaló szülő teljes munkaidőbe kíván visszatérni, a munkaadónak kötelessége visszavenni őt. A kevesebb munkaórával járó bevételkiesést pedig speciális, szülőknek szóló adókedvezményekkel igyekszik kompenzálni a holland állam.

A holland modell magáért beszél, az UNICEF tanulmánya szerint a holland gyerekek a legboldogabbak a világon. Ennek legfőbb oka pont a szülők kiegyensúlyozottságában rejlik. Sokkal kevésbé kizsigereltek és stresszesek: a nők 77 százaléka dolgozik részmunkaidőben, a férfiak több mint ötöde. Az apanap miatt sokkal jobban kiveszik a részüket az apukák olyan tevékenységekből, amelyek máskülönben nagy eséllyel az édesanyákra hárulnának: orvoshoz mennek a gyerekkel, különórára, edzésre, játszótérre, parkba viszik, főznek neki, intézik a bevásárlást, stb. Így nemcsak kiegyenlítettebb lesz a háztartás körüli feladatok elvégzése, de az édesapák könnyebben tudnak szoros kötődést kialakítani a gyerekeikkel, hisz van rá alkalom, idő. Nemcsak hétvégén, de akár hétköznap is, a mindennapi élet részeként. 

Mit tegyen a magyar apuka?

Kevesebb időt kellett volna a gyerekeimmel tölteni, és többet a munkahelyemen” – ezt nem mondta még soha senki. Az ellenkezőjét viszont sajnos túl sokszor halljuk apáktól, akik egyszer csak arra ébrednek, hogy bár a család egzisztenciális biztonságért mindent megtettek, a gyerekük felnőtt, ők pedig lemaradtak a gyerekkorról. Hivatalos apanap hiányában is jó ötlet lehet egy-két délutánt minden héten lefixálni, amikor az apa szervez programokat a gyerekekkel: ő megy értük az oviba, iskolába, ő szervez programot, és gondoskodik a vacsoráról. 

Kérdéses, hogy a magyarországi munkaügyi szabályozás elér-e valaha is egy olyan szintre, ahol egy apanapszerű megoldás intézményesített keretek között tud működni. A szülés után gyesről visszatérő nők által igénybe vehető részmunkaidő intézménye is gyerekcipőben jár még. A munkaadók, cégvezetők között ritka, aki felismeri, hogy a heti négy napban dolgozó munkavállaló könnyedén lehet annyival kiegyensúlyozottabb, energikusabb, hogy a munkáját is hatékonyabban fogja végezni. Így akár munkaerő- vagy produktivitáskiesést sem feltétlenül jelent egy ilyen konstrukció. Az pedig, hogy a gyerek, akinek elérhetőek és kiegyensúlyozottak a szülei, mennyivel boldogabb lesz, számokban nem is mérhető.

Vagyis de! A listán, ahol a holland gyerekek aranyérmesek boldogságban, Magyarország a huszadik helyen áll a huszonkilenc vizsgált országból. 

Van még hova javítani a boldogságszintünket. Kedves apukák, ti is nagyon kelletek ehhez.

Rovatok