Index Vakbarát Hírportál

Vitézy: Nem lesz Szentendrén kerékpáros híd

2020. március 3., kedd 14:40

Sajnos úgy tűnik, eldőlt: Szentendre és Szigetmonostor között a belátható jövőben nem épül gyalogos-kerékpáros híd, az ősszel hivatalba lépett szentendrei városvezetés megakadályozza az első hazai gyalogos-kerékpáros Duna-híd megépítését.

A szentendrei önkormányzat tegnap, március 2-án lezárta azt a két héten át tartó, igen sajátos és manipulatív szavazást, melyen mindössze a szavazásra jogosult polgárok 12%-ának részvétele mellett a válaszadók 55%-os többsége a belvárostól délre építendő hídhelyet támogatta, elvetve a belváros északi peremén és a Határ csárdánál kijelölt hídhelyeket.

Sajnálatosnak tartom, hogy az önkormányzat manipulációval fordította a híd ellen Szentendre lakosságát, ugyanis a városvezetés által a szavazólapra erőltetett és a szentendrei polgárokkal megszavaztatott déli hídhely nem valósítható meg - sem most, sem a jövőben. A beruházásért felelős NIF Zrt. korábban megvizsgálta a szentendrei Postás strand vonalában felmerült déli nyomvonalat, azonban annak szemközti hídfőjét és az onnan észak felé építendő kerékpárutat a Budapestet ellátó parti szűrésű ivóvízkutak védőzónája miatt nem lehet elhelyezni. Budapest ivóvízbázisa kerülne veszélybe, ha ott szabad átjárás nyílna - ezt Fülöp Zsolt polgármester is pontosan tudja és előtte is ismert, hogy a Szentendrei-szigetnek a szigetmonostori révtől délre eső része épp ezért szigorúan védett, elzárt terület, amelyet fegyveres őrség vigyáz. A fennálló korlátozások kétmillió ember vízellátásának biztonságát szolgálják, azokat semmilyen híd vagy kerékpárút kedvéért nem fogják feloldani. (Tizenöt évvel ezelőtt ugyanezen okból nem épült lehajtó a Megyeri hídról a Szentendrei-szigetre.)

A három északabbi alternatíva ellenben műszaki és környezeti szempontból megvalósítható lett volna, a belvárosi helyszínt a szakmai szervezetek és a Magyar Kerékpárosklub is támogatta - a részletes tervezés azonban nem indulhat el a helyszínről való döntés híján. Nem meglepő tehát, még ha most ekként is próbálják néhányan tálalni, hogy a reális helyszínekre nincs ma még érvényes építési engedély. Ettől még a beruházó pontosan tudja, egyáltalán hol reális a megszerzése és hol lehetetlen.

A híd elleni kampány fő oka az volt, hogy az októberben megválasztott szentendrei vezetés egész egyszerűen nem látja szívesen a más településekről Szentendrén át kerékpározókat - akár a szigetmonostoriak a hév-állomáshoz bicikliznének, akár budapestiek vagy turisták a Dunakanyar felé. A szentendreiek megtévesztésére játszó szavazás eredménye tehát valójában nem egy déli helyszínt eredményezett, hanem a híd megépítésének ellehetetlenülését. A mostani elutasító döntéssel gyakorlatilag bezárult az ablak: az Atlanti-óceánt a Fekete-tengerrel összekötő Eurovelo 6-os számú európai kerékpárút fejlesztésére fordítható uniós forrásokat az állam és a NIF Zrt. kénytelen lesz az ország más részein más kerékpárutak fejlesztésére fordítani, hiszen belátható időn belül a szentendreiek hozzáállása miatt a híd megvalósítására egyszerűen nincs remény. Ezt előre tudta a városvezetés, mégis, olyan lehetőséget is feltettek a szavazólapra, amelyről a polgárok nem tudták: valójában elbukja az uniós fejlesztési forrásokat Szentendre, ha arra szavaznak.

Ezzel nemcsak a turistákat éri veszteség. Szentendre járási székhely számos közintézménnyel (orvosi szakrendelő, általános- és középiskolák stb.), üzletekkel, szolgáltatásokkal és természetesen munkahelyekkel. Ezeket a szigeten élők vagy hatalmas kerülővel, a tahitótfalui Tildy hídon át érhetik el, vagy a korszerűtlen, ritkán járó révhajókra kénytelenek hagyatkozni. Pócsmegyer és Szigetmonostor lakói számára hatalmas előrelépést jelentett volna, ha a mai 30-40 perc helyett 5-10 perc alatt Szentendre belvárosába vagy a Budapestre tartó hévhez juthattak volna, ráadásul mindezt környezetkímélő módon, kerékpárral tehették volna meg. A híd erősítette volna a város és vonzáskörzetének összetartozását, Szentendre azonban ehelyett a bezárkózást választotta.

Nehezen felfogható, hogy az egyedülálló kulturális élettel büszkélkedő Szentendre vezetői elvileg Európa-párti és zöld elkötelezettségű emberek, mégsem kérnek az európai összefogást és aktív életmódot megtestesítő kerékpáros fejlesztésből. Láthatóan zavaró tényezőnek tartják a kerékpárosokat a szentendrei Duna-korzón, melyet inkább rendezvénytérré kívánnak fejleszteni. A 20-25 méter széles korzóról éppen a környezetkímélő, csendes, kis helyigényű kerékpárt szeretnék elutálni, miközben a parti sáv szélessége bőven elegendő a biztonságos kerékpáros infrastruktúra kiépítéséhez, csak a korzó ma jelentős részben autóparkolóként funkcionál (lásd a képeket) és ez láthatóan nem zavarja a szentendrei vezetőket. Ez a szemlélet mélységesen avítt és benzinszagú, és szó szerint zsákutcába vezet.

A kerékpáros forgalom ugyanis nem fog eltűnni a korzóról. Bár éppen a magyarországi turisztikai kerékpárút-hálózat egyik legfontosabb célpontjában, Szentendrén nem valósulnak meg a tervezett fejlesztések, a Dunakanyar remélhetőleg egyre több kerékpárost vonz majd.

A kiránduló kerékpárosok pedig továbbra is az egyetlen észszerű útvonalat, a szentendrei korzót fogják igénybe venni. Csak remélni tudom, hogy a városvezetés nem a kerékpározás teljes ellehetetetlenítésére fog törekedni - ha már a híd ügyéhez a rövidlátás és pillanatnyi politikai haszonszerzés jegyében így is viszonyult.

A Budapesti Fejlesztési Központ vezetője  a lapunkban megjelent keddi hírt kommentálta.

Rovatok