Az országok magasabb jövedelme nem vezet automatikusan az összes gyerek jobb helyzetéhez, sőt még növelheti is az egyenlőtlenségeket - mondta az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Gyermek Gyorssegélyalapja (UNICEF) Magyarország gyermekjogi igazgatója Budapesten csütörtökön.

Tausz Katalin az UNICEF éves jelentéssorozatának idei, összességében 14. kötetéről tartott sajtótájékoztató házigazdájaként és szakértőként beszélt a magas jövedelmű államokban élő gyerekek jólétéről. 

Az UNICEF Innocenti nevű kutatóközpontjának legfrissebb jelentése 41 magas jövedelmű országot vizsgált, az Európai Unió (EU) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamait. Az derült ki, hogy ezekben az országokban minden ötödik gyerek relatív jövedelmi szegénységben él, és átlagosan minden nyolcadik gyerek táplálkozásának biztonsága veszélyeztetett.    

Az eredményeket bemutató táblázat szerint alapvetően azok az államok - a skandináv országok, Németország és Svájc - teljesítenek jól, amelyek egyébként is élen járnak a fejlesztési programokban. Kevésbé jó eredményeket mutatnak ugyanakkor az alacsonyabb jövedelmű államok, mint például Románia, Bulgária és Chile. Kilenc komplex indikátor alapján Magyarország a 32. helyen végzett. 

Néhány mutató esetében - jövedelmi egyenlőtlenség, elhízás, kamaszok mentális problémái - a tendenciák "aggodalomra adnak okot" a gazdag államok többségében. A vizsgált országok kétharmadában a legszegényebb gyermekes háztartások elmaradása az átlagostól ma jelentősebb, mint 2008-ban volt. A 11-15 évesek elhízásának mértéke és a két vagy több, mentális egészséggel kapcsolatos problémát hetente megtapasztaló kamaszok aránya jellemzően növekszik.

A jelentés egyértelműsíti, hogy a nemzeti jövedelmi szintek eltérései nem nyújtanak elégséges magyarázatot a különbségekre. Szlovénia például sok tekintetben messze megelőz jóval gazdagabb országokat, míg az Egyesült Államok csupán a 37. lett a rangsorban.

Norvégiában minden tizedik, Romániában minden harmadik gyerek bizonyult szegénynek. Magyarország a 26. a rangsorban, bár jelentős a szociális transzferjövedelmek szegénységenyhítő hatása. A gyerekek 58 százaléka többszörös megfosztottságban él, ami a 3. legrosszabb eredmény az EU tagállamai között.  

Magyarországon a 15-19 évesek 6,8 százaléka se nem tanul, se nem dolgozik, a 18 évesnél fiatalabbak 16 százaléka pedig olyan háztartásban él, ahol egyetlen felnőttnek sincs munkája.

A legjobb, 17. helyezést Magyarország a békés, igazságos társadalmak és hatékony, elszámoltatható intézmények indikátora szempontjából érte el, amely a szándékos gyerekgyilkosságok számát és a 15 évesnél fiatalabb lányokat érő fizikai bántalmazás arányát is figyelembe veszi. Tausz Katalin ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az esetek egy része rejtve maradhat.

A jelentésben bemutatott eredmények alapján az UNICEF felszólítja a magas jövedelmű országokat, hogy tegyenek lépéseket öt kulcsfontosságú területen: állítsák középpontba a gyereket a méltányos és fenntartható fejlődés elérésében, ne hagyjanak hátra egyetlen gyereket sem, gyűjtsenek több összehasonlítható adatot, "finomhangolják" a szakpolitikai válaszokat a nemzeti sajátosságoknak megfelelően, valamint tartsák tiszteletben a globális fenntartható fejlődés iránti elkötelezettséget.

(via MTI)