A 2017 óta a régészeti koordinációért felelős Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft.-t ellenőrizte az Állami Számvevőszék, és számos hibát talált az állami vállalat működésben. Az ÁSZ a 2013-2016-os időszakot vizsgálta, ekkor még a Budavári Kft. a Forster Központ alegységeként működött, állami vagyontárgyakra vonatkozó projektek kivitelezési, valamint az elkészült fejlesztések tekintetében üzemeltetési, hasznosítási feladatokat látott el.

Az ÁSZ közleménye szerint a vizsgált időszakban a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. a működését megalapozó szabályozást nem alakította ki. A jogszabályban előírt szabályzatok hiányában a számviteli elszámolások és a vagyon nyilvántartása nem volt szabályozott.

A cég vagyongazdálkodása nem volt szabályszerű, mert számviteli beszámolói leltárral nem voltak alátámasztva. Az üzemeltetésből fakadó nyilvántartási és leltározási kötelezettségeinek nem tett eleget, ezért a közvagyonnal való felelősségteljes gazdálkodás nem volt biztosított. Közérdekű adatokra vonatkozó közzétételi kötelezettségének a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. nem tett eleget.

Az ÁSZ jelentésében a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. ügyvezetőjének öt javaslatot fogalmazott meg, amelyre 30 napon belül intézkedési tervet kell készítenie. Az Állami Számvevőszék mindezek mellett figyelemfelhívó levéllel fordult a társaság ügyvezetőjéhez a jogszabálysértő gyakorlat megszüntetése érdekében.

Az ÁSZ két másik állami cég, a Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. és a Millenáris Széllkapu Beruházó, Fejlesztő és Üzemeltető NKft. 2013-2016-os működésének ellenőrzését is befejezte. A Millenáris park szomszédságában levő területeken végzett munkálatok lebonyolításért felelős cég vagyongazdálkodása nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, az éves beszámolók mérlegtételeit a jogszabályi előírások ellenére leltárral nem támasztotta alá. Szinte ugyanez elmondható az oktatással, képességfejlesztéssel foglalkozó Neumann Kft.-ről is, mely a bevételeket és ráfordításokat – az értékcsökkenési leírás kivételével – bizonylatokkal nem támasztotta alá, így a jogszabályi előírás ellenére az éves beszámolókat nem bizonylatokkal alátámasztott, szabályszerűen vezetett kettős könyvvitel adatai alapján készítette el.