Nőtt a Magyarországon dolgozó külföldiek száma, de még bőven nincsenek annyian, hogy a cégek által meghirdetett összes üres pozíciót betöltsék - írja Magyar Idők a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek felmérései alapján.

A cikkből kiderül, hogy a cégek elsősorban magyar munkaerőt keresnek, de ha az nem áll rendelkezésre, határon túli magyarokat, és szomszéd országok nem magyar állampolgárait is szívesen látják, főleg Romániából és Szerbiából.

Ukrajnában is gyakran toboroznak a cégek, de egyre nehezebb ott munkaerőt találni. A cikkből az is kiderül, hogy többször is előfordult már, hogy Ukrajnából az adott munkakörhöz szükséges képesítést igazoló hamis papírokkal jöttek munkavállalók. László Zoltán, a vasasszakszervezetek alelnöke a lapnak azt is elmondta, hogy a vendéglátás és a mezőgazdaság területén sok vendégmunkás dolgozik feketén.

A szomszédos országokból érkező munkaerő számára a nyugat-európai fizetések már annyival nagyobbak a magyar béreknél, hogy emiatt aki teheti, inkább Nyugat-Európát választja. Sokszor a nyelvi különbségek is nehezítik a Magyarországra irányuló gazdasági migrációt: egy ukrán például könnyebben tanul meg lengyelül, mint magyarul, és Lengyelországban emiatt jóval nagyobb is az ukrán vendégmunkások aránya, mint Magyarországon. Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke azt említette meg, hogy a Liga tagszervezetei olyan munkakörökkel is találkoztak, amelyeket nem lehet külföldiekkel feltölteni, például az önkormányzati területeken.

A cikkből az is kiderül, hogy:

• a külföldi munkavállalók alacsonyabb fizetést kapnak, mint a hazaiak, de a vendégmunkások beszervezésének nincs bérletörő hatása.
• Az viszont okoz feszültséget bizonyos helyeken, hogy  vannak olyan cégek, amelyeknél ugyanazért a munkabérért dolgoznak a külföldiek, mint a hazaiak, de biztosítanak nekik utazást, valamint szállást és egyéb juttatásokat is.
• A feldolgozóiparban már van olyan cég, ahol a munkaerő 60 százalékát kölcsönzik.