Az Index végigkövette az érettségi feladatlap útját az összeállítástól egészen addig, amíg hétfőn a diákok elé kerül. Bár a biztonsági rendszer leginkább egy fontos aranyszállítmány őrzéséhez hasonlít, számba vettünk néhány lehetséges biztonsági rést is. A hackerkedés, az álruhás beépülés vagy más titkosszolgálati eszköz, úgy tűnik, nem vezet célra. Ha valahol gond lehet, az maga az emberi tényező, ugyanis viszonylag sokan kerülnek kapcsolatba a szigorúan titkos tételekkel. Most legalább lehet tudni, kik ők.
A tavalyi érettségi botrány egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy nem lehetett teljesen visszakövetni, kik kerültek kapcsolatba az érettségi tételekkel és kiket milyen felelősség terhel a hibákért. Idén a biztonság szigorítása mellett ezért az egyik legfontosabb változás az, hogy minden fázisról pontos jegyzőkönyvet készítenek.
Végigkövettük egy feladatlap útját az összeállítástól egészen addig, amíg az a diák elé kerül. Számba vettünk néhány lehetséges biztonsági rést is, de az erőszakos bűncselekményeket, úgy mint emberek megfenyegetése, megvesztegetése, elrablása, a tételszállító kisbusz ellen elkövetett fegyveres rablás, kizártuk.
A feladatlapot a tételösszeállító bizottság tagjai állítják össze. A tantárgyanként felálló bizottságok egyetemi oktatókból, középiskolai tanárokból, az Országos Közoktatási Intézet munkatársaiból állnak. Ők folyamatosan dolgoznak, mivel egy évben többször is van érettségi. Ezek a testületek több egyenértékű feladatlapot állítanak össze. Fontos, hogy ők sem tudják, melyik kerül majd a diákok elé az érettségi napján. Ebben a fázisban tehát még azt mondhatjuk, a feladatlap megfogant, de az még nem biztos, hogy vele találkozunk majd a vizsgán.
Biztonsági rés: ezen a szinten a tételösszeállító bizottság tagjainak számítógépében lenne érdemes kutakodni - gondolhatnánk. A tagok azonban a feladatlapot és annak módosításait csak egy központi számítógépen tárolhatják. Nem kommunikálnak az érettségiről e-mailen, munkájuk tehát nem kerül semmilyen számítógépes hálózatra.
A tantárgyanként kidolgozott több feladatsorból kisorsolják azt, amelyiket majd a diákoknak meg kell oldaniuk az érettségin. A sorsolást a leggyakoribb érettségi tárgyakból az Oktatási Minisztérium és az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) vezetői végzik, néhány nappal a vizsgák előtt.
Biztonsági rés: rejtett kamerák felszerelése, titkos ügynök bejuttatása a sorsolás helyszínére – ennek még annyi értelme sem lenne, mint egy titkos lottósorsolás esetén. A sorsoláson ugyanis csak kódszámokat használnak, a feladatlapok itt semmilyen formában nem jelennek meg, s azok tartalmát úgysem ismerik a sorsolást végzők.
A feladatlap kilép a virtuális világból és materializálódik. A sorsolással kiválasztott feladatlap fájlját CD-n viszik el a nyomdába, néhány nappal az érettségi előtt. A nyomdát fegyveres őrök védik, és a gyártási folyamatot végig kamerák kísérik. Jegyzőkönyv készül minden munkafázisról.
Biztonsági rés: turkálás a nyomda közelében lévő kukákban, hátha találunk selejtet, amiről valami kivehető. Egy tavalyi Kehi-vizsgálat rámutatott arra, hogy a 2005-ös botrány idején a selejtet nem a nyomdában semmisítették meg, s ezt nem is dokumentálták kellőképpen. Idén a maradékot már a nyomdában bezúzzák, s erről pontos jegyzőkönyvet vesznek fel.
A feladatlap ismét útra indul, szigorú őrizet mellett átszállítják az OKÉV Logisztikai Osztályára. Itt a tételsorok szétválogatását és csomagolását végzik egy 24 órán át őrzött nagy teremben. Ehhez elég sok helyre van szükség, ugyanis közel ezer iskola számára állítják össze a megfelelő csomagot. Az OM tájékoztatás szerint ezt a feladatot azért nem a nyomdában végzik, mert szakértelmet igényel, hogy minden egyes tárgyból a megfelelő vizsgaanyagok kerüljenek az iskolákba, s belőlük lehetőleg annyi, ahányan érettségizni akarnak. Az egy vizsgahelyre szánt csomagokat zárt dobozokba helyezik, s szigorúan őrzik az elszállításig. A feladatlap társaival együtt egy speciális biztonsági csomagba kerül. Ez a banki szférában is alkalmazott átlátszó műanyag csomag olyan, hogy ha valaki a ragasztást akarja feltépni, netán a gerincén nyitná fel vagy feszegetné, a beavatkozás helyén elszíneződik, s biztonsági feliratok jelennek meg rajta.
Biztonsági rés: próbálkozhatunk álruhában jelentkezni kisegítő munkára a csomagoló központba. Az OKÉV azonban nem vesz fel kisegítőket, ezt a feladatot kizárólag saját munkatársai végzik, akiket folyamatosan ellenőriznek.
Az érettségi tételt egy nappal a vizsgák előtt a nyomdából útnak indítják a körzetközpont jegyzőjéhez. A becsomagolt és dobozba zárt feladatlapot az OKÉV-nél teherautóba rakják, majd a csomagteret leplombálják. A sofőr mellett legalább egy kísérő ül. A csomagok állapotáról jegyzőkönyvet vesznek fel a berakodáskor és a célállomáson a kirakodáskor. A csomagok a jegyző páncélszekrényébe kerülnek.
Biztonsági rés: az autó eltérítését és a jegyző páncélszekrényének feltörését felejtsük el, ennyit nem ér az egész.
Már az érettségi reggelén vagyunk. Az iskolák képviselői megjelennek a jegyzőnél, ahol átveszik a csomagokat. Miután ezek átlátszó csomagban vannak, ellenőrizni tudják, hogy a megfelelő tantárgy tételeit kapják-e meg, sőt azt is, elegendő számú feladatlap van-e benne. A csomagok átkerülnek az iskolák páncélszekrényébe vagy lezárt helyiségébe. Itt a reggeli vizsgákig legfeljebb 30-40 percig maradnak. A tételeket fél órával a hétfő reggeli magyar érettségi előtt szabad felbontania a tantestület három tagjából álló bizottságnak. Erről is jegyzőkönyv készül. A feladatlapot reggel nyolckor kiosztják és kezdődik az érettségi.
Biztonsági rés: ilyenkor már késő minden, jobb lett volna tanulni. Esetleg próbálkozhatunk puskázással, de ennek is megvannak a kockázatai: az igazgató kizárhat az érettségiről.
Mint látható, a tételek előállítása és szállítása egy komoly pénz- vagy aranyszállítmány őrzéséhez hasonlít. Ebbe a zárt rendszerbe kívülről igencsak nehéz beleavatkozni. Valószínűleg ez a korábbi érettségi botrányok idején sem így történt.
A különböző fázisokban azonban elég sok ember kerül kapcsolatba a tételekkel. Ők ugyan mind titoktartási nyilatkozatot tesznek, de a visszaélés soha nem zárható ki teljesen.
Fontos tudni, hogy idén már az érettségi tételek a szolgálati titok körébe tartoznak, így idő előtti nyilvánosságra hozásuk bűncselekménynek számít, amiért akár egy évi szabadságvesztést is lehet kapni.
A Nemzeti Nyomozóiroda már többször meghosszabbította az egy éve kezdett nyomozást a tavalyi érettségi botrány ügyében. Mint Horváczy Emese az Index kérdésére elmondta: a nyomozás folyik, egyéb fejlemény nincs az ügyben.
Az Oktatási Minisztérium a tavalyi botrány után azonnal feljelentést tett. Szolgálati titoksértés gyanújával korábban három fiatalt gyanúsítottak. A Legfőbb Ügyészség 2005 június elején azonban tudatta: az érettségi feladatlapok nem kerültek be a szolgálati titok körébe, s utasította a rendőrséget, hogy bűncselekmény hiányában szüntesse meg a nyomozást.
Az érettségi tételek kiszivárogtatása miatt azonban folytatódott az eljárás. Most ismeretlen tettes ellen, vesztegetés gyanújával nyomoznak.