Mikor kell ajándék után illetéket fizetni?

Az átlagember életében az ajándék keveredik a meglepetéssel. Amit a születésnapunkra vagy karácsonyra kapunk, azt nem tudjuk előre, hogy mi. Vagy örülünk neki, vagy nem, de úgy csinálunk, mintha örülnénk. Ezek általában az életvitelünkben nem jelentős dolgok. Nagyon ritka az, hogy valaki mondjuk egy szalaggal átkötött autót vesz a feleségének. Az átlagajándék egy könyv, egy parfüm, egy társasjáték, egy ruha. Szokásos használati dolgok. Ezeknek nincs illetékvonzata.

Van egy értékhatár, de ezt is elfelejthetjük. Ha veszek valamit, ami meghaladja ezt az értékhatárt, egy projektort vagy surround sugárzót a feleségemnek, mert nagyon szerelmes vagyok, nem fogja vizsgálni a NAV, hogy a közös háztartásunkban éppen ki használja.

Az illeték kötelezettség a gyakorlatban elsősorban a regisztrált vagyontárgyaknál jelenik meg: ingatlan, gépjármű, motorbicikli, védett műtárgyak. Az állam azt mondja, hogy amit nyilvántartok, ott a tulajdonosváltozást is szeretném tudni. Nyilván ha pénzt ajándékozunk valakinek, akkor azt is célszerű dokumentálni. A névre szóló értékpapíroknak utánanézhet az adóhatóság. És akkor rögtön megkérdezik, hogy itt ez az 5 milliós értékpapír, ezt miből tetszett venni?

De nem kell megijedni, ha vesz valaki egy hajlított képernyős televíziót, és ez családon belüli ajándék lesz. Nem fogja a NAV vizsgálni, hogy kinek adta és mikor.

Ha a NAV nem is vizsgálja, aki nagyon rigorózusan törvénytisztelő akar lenni, és minden létező szabályt be szeretne tartani, akkor elméletben azért be kéne jelentenie egy ilyen tévét?

Elméletben igen. Ingó ajándékozásnál a bejelentésköteles értékhatár 150 ezer forint.

Mekkora az illeték?

9 százalék az ingatlanra, 18 százalék minden másra.

Ilyenkor az ajándékozónak vagy a megajándékozottnak kell lépnie?

Az adókötelezettség mindig a szerzőnél van. Az ajándékozási illeték egy tulajdonszerzési adó tulajdonképpen.

Karácsonykor megtörténik a várva várt lánykérés, a nő kap egy gyönyörűen csillogó gyémántgyűrűt. Akkor – ha nagyon törvénytisztelő szeretne lenni – végig kellene gondolnia, hogy lehet, hogy ez a gyűrű értékesebb, mint az értékhatár, szépen rá kellene kérdeznie, és ha tényleg értékesebb, bejelenteni?

Hát bejelentheti, de én azt hiszem, ezt maguk a NAV-alkalmazottak sem fogják érteni. Amit mindenképp be kell jelenteni, azok az államilag nyilvántartott dolgok.

Családon belül nem ingyenes az ajándékozás?

Az egyenes ági rokonok és a házastársak között ingyenes csak. A házastársnál van egy feltétel is, hogy az életközösségnek fenn kell állnia. Megszűnik az életközösség, amikor azt mondjuk, hogy elég volt, szétköltözünk, nem is vagyunk jóban, csak annyira tartjuk a kapcsolatot, amennyire szükséges, de nem kirándulunk együtt, véletlenül sincs szexuális kapcsolat közöttünk, nem tervezünk közös nyaralást. De tudok olyan házasságot, hogy minden nap találkoznak, együtt járnak programokra, együtt járnak nyaralni, de két külön lakásban laknak, mert mindegyik azt mondja, hogy neki kell a nyugalom. Itt az életközösség megvan. 

A másik kivétel, az egyenes ági rokon, mit is jelent?

Egyenes ági rokon a szülő, nagyszülő, dédszülő, szépszülő, ükszülő. A leszármazó pedig a gyerek, unoka, dédunoka, szépunoka, ükunoka, és így tovább. A testvérem, a testvérem gyereke pedig nekem oldalági rokonom. Neki ajándékozni már illetékköteles.

Tehát ha én szeretném a lakásomat a testvéremnek ajándékozni, akkor számolnom kell azzal, hogy illetéket kell fizetni?

Úgy szokták ezt csinálni, hogy odaajándékozzák a szülőnek hétfőn, és csütörtökön a szülő odaajándékozza a másik gyereknek. Probléma akkor van, hogy ha már meghalt, vagy idősebb a szülő. Az idősebbek sokszor nem értik ezt. Azt mondják: "én mindig tisztességes voltam, nem akarok börtönben meghalni". Ilyenkor nem szabad kényszeríteni, mert az szorongást kelt benne.

Mikor szokás ingatlant ajándékozni?

A halál szükségszerű rossz dolog. Arról, hogy meghal valaki, nem nagyon szoktunk beszélni, mert szorongással tölti el az embert. Mégis, Nyugat-Európában teljesen általános az örökség tervezés. Van olyan, hogy már életemben odaajándékozom a vagyonom egy részét. Volt például egy apa, akinek sok kapcsolatból sok gyereke volt. Ő nem is élt már Magyarországon, nagyon sikeres külföldi vállalkozó volt. Még életében ki akarta elégíteni az összes gyerekét az örökségből, hogy azzal a családrésszel, amelyikkel éppen együtt élt, a halála után ne legyen már vita.

Olyan is van sokszor, hogy a nagyszülő elajándékozza a lakását haszonélvezeti jog fenntartásával az unokának. 

De nehezen veszik rá magukat, mert senki nem szereti azt, hogy el kell menni egy jogászhoz, ott több tízezer forintot ki kell fizetni. Felolvasnak nekünk egy olyan szöveget, ami ugyan magyarul van, de tele van szakszavakkal, amikről csak halvány fogalmunk van, mit jelentenek, de nem merünk rákérdezni, nehogy kinevessenek. És utána, amikor ennek az egésznek vége van, végül is minden ugyanúgy folyik tovább, mert ennek a haszna nem a szerződés megkötésekor van. Évekkel később lesz, amikor, ha a nagypapa meghalt, rögtön be tud költözni az egyik gyerek a lakásba, és mint tulajdonos elkezdhet gazdálkodni.

Olyan egyáltalán elő szokott fordulni a gyakorlatban, hogy ingatlant ajándékoznak nem családon belül?

Hogy valaki nagyvonalúságból ajándékoz egy ingatlant? Hát, nem mondom, hogy nem volt a gyakorlatomban, de ez olyan, mint hogy az állatorvosi gyakorlatban is időnként van kétfejű borjú.

És értékesebb ingóságot, például autót?

Elvétve jönnek ezzel hozzám, mert nem szükséges hozzá közjegyző. Ezer formanyomtatvány van az interneten, azt kitöltik otthon, másnap beviszik az önkormányzathoz, és átírják a gépjárművet. Olyan, hogy drága ékszert vagy festményt ajándékozott volna valaki, a 20 éves gyakorlatomban egyetlen egyszer fordult elő. A nagynéni meghalt, a nagybácsi szerette azt a családot, ahonnan a nagynéni jött, és ezért a nagynéni unokahúgainak, unokaöccseinek ajándékozni akart. Ezt okiratba foglaltatták. Komoly értékű festmények voltak.

Mikor érdemes ajándékozási szerződést kötni?

Ha a szokásos mértékűnél nagyobb értéket ajándékozunk, ami maradandó. De még ha nem is maradandó... Mondjuk az apósoméktól a feleségemmel együtt kapok egy horror árú Föld körüli utat. Az adóhatóság nyilván megnézi azt a tíz embert, aki ilyenre utazik. Nyolcnak megvan rá a vagyona, csak mi ketten vagyunk a feleségemmel, akiknek nincs. És akkor megkérdezik: honnan van ez a pénz? Vagyonosodási vizsgálatot kezdeményezhetnek velem szemben. Ezért kell ajándékozási szerződést csinálni. De, ahogy mondtam, nem szükséges az ajándékozási szerződés azoknál a vagyontárgyaknál, amik beleférnek, például ha a nagymama odaadja a kisunokának az egyébként komoly értékű barokk órát.

Drága tévénél, méregdrága fajkutyánál sem?

Nem, mert a NAV azért nem arra utazik, hogy piszkálódjon, nem ez a fő kilövési területe. De ha azt látja, hogy valaki rendszeresen nagy értékű televíziókat ajándékoz, akkor azt meg fogják nézni, hogy miért. Ami az életszerűtől eltér, azt megvizsgálják.

A NAV-gyanú kivédésén kívül van más olyan ok is, ami miatt érdemes ajándékozási szerződést írni?

A jogcímemet ezzel tudom igazolni. Például ha azt mondják, hogy lopott a dolog. Akkor azt, hogy nem én loptam, azzal tudom igazolni, hogy ott az ajándékozási szerződés nálam. Mindig az átlagtól eltérőnél kell ezen elgondolkozni. Ha mondjuk a szomszéd néni egy brill gyűrűt akar ajándékozni a feleségemnek, valamilyen papírt aláíratok vele, hogy ő ezt önként adta. Nehogy az legyen, hogy két hét múlva azt mondja, hogy ellopták a brill gyűrűjét, mert már elfelejtette, hogy odaadta. 

Mi a teendője annak, aki rászánja magát, hogy ajándékozási szerződést kössön?

Jogilag ajándékozási ügylet mindig létrejön. A 3 éves kislányom és a Jézuska között is létrejön az ajándékozási szerződés azzal, hogy elfogadja az ajándékot, hogy tépi le róla a csomagolópapírt. Amikor átadok a feleségemnek egy ékszert, és ő azt mondja, "hú", azzal elfogadja, és létrejön az ügylet. Általában a szóbeli szerződés elég is. Az írásbeli szerződésre ott van szükség, ahol nekem egy nyilvántartás felé igazolni kell a jogcímemet, ahol a vagyonosodáshoz a forrásomat igazolni kell, és ahol nem bízom az ajándékozóban, ahol attól félek, hogy esetleg később súlyos vádak fognak érni, mint a brill gyűrűs példánál. Vagy ha valamit el akarnak rejteni nálam? Mindig gyanakodjunk, hogy ha idegen nagy értékű ajándékot akar adni.

Mikor kell a szerződéssel közjegyzőhöz menni?

Ingatlan ajándékozásánál minősített okiratra van szükség, amit vagy közjegyző készít, vagy ügyvéd. Autóhoz csak két tanú kell, de csináltam már azért közjegyzői okiratban gépjármű ajándékozást. Megjelent egy feltűnően csinos hölgy, és egy Jaguárra készíttetett egy ajándékozási szerződést. Ennek valószínűleg az volt az értelme, hogy azt bizonyítsa ez a szerződés: ők itt voltak mind a ketten, akarták ezt a szerződést.

Minősített okirat kell viszont mindenképp egy vitorláshoz, mindenhez, ami a hajóregiszterben van. A repülőhöz is, de ez mondjuk nem életszerű, mert keveseknek van. Üzletrész ajándékozásához is kell a közjegyző vagy az ügyvéd. De egyébként nagyon kevés okirati kényszer van Magyarországon. Kiemelném még a termőföld ajándékozását, mert már ilyenre is volt igény. Termőföldet ajándékozni csak egy nagyon szűk, közvetlen hozzátartozói körnek lehet, mert a termőföld megszerzését nagyon erősen szigorította a jogszabály.

Ha lenne egy csomó termőföldem, ha akarnám, se adhatnám oda egy barátomnak?

Barátnak nincs szerzési képessége ajándékozási jog címén. Adásvétel jogcímén van, abban az esetben, hogy ha a birtokában lévő földterület nem haladja meg az éppen aktuális birtok maximumot.

A jaguáros példához visszatérve: mi a teendő akkor, hogy a férfi két hónap múlva rájön, hogy a nő megcsalta, és legszívesebben visszacsinálná az egészet?

A 70-es, 80-as években sokszor meg tudták azt csinálni a szülők, hogy kocka Lada és egy ház várta az életüket összekötő fiatalokat. Nem egy bírósági határozat van, ami pont arról szól, hogy összeházasodtak, aztán kiderült, hogy az asszonykának vagy a férfinak a munkahelyen van egy kis barátja, barátnője, és inkább beköltöztek a városi panelbe, mint hogy együtt maradjanak, magyarán pillanatok alatt szétesett a házasság. Ha az ajándékot a szülő vissza akarta követelni, ezeket általában meg is ítélte a bíróság.

Tehát ilyenkor pert kell indítani?

Ha meg akarom szüntetni a szerződést, akkor nem vehetem el az ajándékot, mert az már nem az enyém, az a megajándékozotté. Ő vagy önként visszaadja az ajándékot, kvázi felbontva az ajándékozási szerződést, vagy pedig bíróság állapítja meg azt, hogy visszajár az ajándék, mert abban reménykedtem, ami nem valósult meg, és jogos volt a reményem. Ha nem megalapozott a reményem, csak belelátok mondjuk egy tisztességes úriembert egy gazemberbe, akkor szimplán hülye voltam, azt nem védi a jog. De ha joggal hihettem azt, hogy talpig úriember, akkor viszont a jog azt mondja, hogy nekem van igazam, megtévesztettek engem.

Megint a jaguáros példa: ha azt gondolta a férfi, hogy a nő majd hozzámegy, és szül neki négy gyereket, ebben az esetben mi lenne a döntés?

Jó kérdés, nehéz ezt bizonyítani. Én ezért az ajándékozásnál mindig meg is szoktam kérdezni, amikor szerződést készítek, hogy van-e valamilyen feltétel, valamilyen elvárás, amire tekintettel az ajándékot adja. Van, aki mond, van, aki nem. Van, aki csak azt mondja: "mert szeretem".

Ha mond valamit, az bele is foglalódik a szerződésbe?

Ha jogilag jelentős, akkor igen. "Azért adom a fiataloknak ezt a megtakarításunkat képező 1 millió forintos takarékbetétkönyvet, mert azt szeretném, hogy sok gyerekük legyen, és sokáig éljenek együtt boldogan." Ebből teljesen kiderül az, hogy

De van egy időbeli határ. Abszurd lenne, ha negyed század után vissza lehetne követelni egy ajándékot. Az bizonytalanná tenné a jogi viszonyokat, különösen úgy, hogy esetleg addigra az ajándéktárgyat már rég eladtuk.

Van külön szabály a gyerekeknek ajándékozásra?

Én le szoktam beszélni a szülőket arról, hogy kiskorú nevére vegyenek vagy kiskorúnak ajándékozzanak. Nyilván van olyan, hogy szükség van erre, mert a papa már tudja, hogy másfél év múlva végrehajtás lesz. De ha kiskorú nevére íratnak egy ingatlant ajándékozás jogcímén, utólag hiába kéne nagyon a pénz, borzasztó nehéz mozgatni ezt, amíg nem lesz nagykorú a gyerek. Ha eladjuk az ingatlant, a befolyó vételárat a gyámhivatal kezeli, és csak ha igazolom, hogy ugyanarra fordítom, akkor tudom a másik ügyletet nyélbe ütni. A gyámhivatal megvédi a szülőkkel szemben a gyerekeket akkor is, amikor nincs rá szükség.

Az adományként adott dolgok után kell illetéket fizetni? Mondjuk egy szegény embert ki akarnak lakoltatni, mire többen összefognak, és vesznek neki egy olcsó lakást.

Hát az bizony illetékköteles.

És a megajándékozottnak kellene fizetnie?

Elméletileg igen. És az a szörnyű – ezzel én pont egy ilyen esetben szembesültem – hogy mondta az ajándékozó, hogy "semmi baj, én kifizetem az illetékét", de így még az ajándék tárgyán felül az illeték értékével is nő a vagyon. Tehát az is egy ajándékozásnak minősül, ha kifizetik az illetéket, és ezután is illetéket kell fizetni.

Akkor ez egy végtelen spirál?

Azért a NAV-ot is emberek működtetik, és nyilván van egyfajta belátás. De a jogszabály erre nincs tekintettel. Nagyon sokan valamilyen közalapítványon keresztül szokták csinálni, mert a közalapítvány által adott juttatás jövedelemadómentes. Vagy pedig ülnek, mint XY a gazban, és várnak arra, hogy elteljen az öt év, amire elévül a követelés.