A Szabadtéri Néprajzi Múzeum (közkeletűbb nevén: a szentendrei Skanzen) az első világháború kitörésének 100. évfordulóján a frontkarácsony témakörében szervezett kiállítást - csak kissé szerényet. Ettől még érdekes lehet azoknak, akik kíváncsiak arra, milyen ajándékokat kaptak a rokonaiktól a magyar katonák, vagy hogy mivel múlatták az időt dédapáink a fagyos lövészárkokban két szuronyroham között, míg odahaza a templomban mindenki a Mennyből az angyalt énekelte.

Gyakori tévhit például, hogy a fronton harcoló magyar katonáknak nélkülöznie kellett a szórakozási lehetőségeket. A kiállításon viszont megtudtuk: sok baka kifejezetten azért kért az otthoniaktól könyvet, újságot, hangszert vagy sakkot, hogy ne legyen olyan unalmasa napokig vagy akár hetekig tartó ücsörgés a lövészárkokban. A karácsonyi ajándékküldési akcióban az 1914-ben megalapított Hadsegélyező Hivatal és a Vöröskereszt Egylet is segítette a Honvédelmi Minisztériumot.

Na de miből küldték a legtöbbet a frontra?

Az első világháborúban összesen 17 millió csomagot kézbesített ki a frontra a Magyar Királyi Honvédség tábori postaszolgálata. Ezekben a legtöbbször az alábbi, nélkülözhetetlen tárgyakat küldték a hozzátartozók és a segélyszervezetek:

• Lysoform: vízzel hígítva fertőtlenítésre szolgált, csak az olasz frontra 1000 üveget küldött ki ingyen a gyártó
• Sósborszesz: növényi olajokkal kevert finomszesz, vízzel hígítva, amit bedörzsölésre, borogatásra, öblögetésre is használtak
• Minuta tea: tábori csomagolásban kapható tea, rummal és cukorral
• Karácsonyi és hadijótékonysági jelvények: 1914-ben egy ékszerész cég ezüstszínű, fenyőág alakú jelvényt hozott forgalomba, amit a katonák a sapkájukra tűzhettek
• Hadi óra: Ferenc József és Vilmos császár arcképével díszítve
• Cigarettatárca: a frontszolgálatos tisztikar tagjai saját feljebbvalóiktól is kaptak ajándékokat, például dátummal, karácsonyi motívummal és lelkesítő hazafias felirattal díszített cigarettatárcákat.

Akik a fronton láttak először karácsonyfát

A Skanzenben is kiállított, katonai karácsonyokról szóló napló- és levélrészletekből kitűnik az is, hogy a frontvonal mögött állomásozóknak komolyan megszervezett pihenőnapok voltak a karácsonyok. Ezeket mindig igyekeztek a girlanddal, szaloncukorral és habcsókkal feldíszített fák mellett szentmisével, ünnepi vacsorával, ajándékokkal, betlehemi játékokkal kiegészíteni, és volt, ahol a gramofon is megszólalt ilyenkor.

Az éppen nem harcoló alakulatok tagjai ilyenkor ajándéktárgyakat készítettek a családtagjaiknak. A kiállításon látható is

• néhány lőszerhüvelyből készített vázaféleség,
• és hadianyagból öntött hamutartó.

Érdekes tény, hogy a legtöbb magyar katona a Nagy Háborúban látott életében először karácsonyfát. A feldíszített fenyővel ünneplés ugyanis addig csak az arisztokrácia és a nagypolgárság hóbortja volt, a német tisztek viszont a lövészárkokban is ragaszkodtak a karácsonyfaállításhoz. Így a magyar bakáknak a fedezékekben, a hadikórházakban, a csatahajókon és a tengeralattjárókon látott fenyők az újdonság varázsával hatottak.

Dédnagyapa, milyen volt télen a lövészárokban ülni?

Bár a kiállításon sok levélben és naplóban visszaemlékeznek a téli állóháborúra, a Skanzen egyik szobájában interaktív lövészárok-szimulátor is várja a látogatókat. Cölöpökkel, műhóval, tűzzel, fegyverropogással, gránátsüvítéssel, valamint az első harci repülők és tankok vészjósló kereplésével:

Mindeközben otthon

A kiállítás a sok fekete-fehér fotó és százéves kiállítási tárgy meleltt színes plakátokat, és Ferenc Józsefet II. Vilmos társaságában ábrázoló "Emlékkép az 1914-1915 évei Világháborúból"-feliratú propagandaanyagot is bőven találni. A legizgalmasabbak azonban nem ezek, ahnem a korabeli hirdetőoszlopok, mai szemmel nézve igen mókás reklámokkal.

Íme az egyik kedvencem:

Pénzét visszafizetem ha tyukszem, szemölcs, bőrkeményedéseit Riabalzsam 3 nap alatt fájdalom nélkül gyökerestől ki nem irtja. Ezrekre menő hála- és köszönőiratok. Ára 1 korona. 3 tégely 2.50 korona. Riaművek, Kassa, I. Postafiók 12/24.

De akadt olyan vevő, aki még a gyarmatokon is kizárólag csak az Osztrák-Magyar Monarchia minőségi termékeiben bízott:

Tek. Csillag Anna urnő, Wien. Sokat hallottam csodás hatásu hajnövesztő kenőcséről, miért is kérem, sziveskedjék a mellékelt összeg fejében 4 tégelyt postafordultával hozzám juttatni. Ezen rendelést a legközelebbi gőzössel várom. Kiváló tisztelettel: Nyambe Kun, a dualai trvszk eln. (Nyugatafrika)

A "beszélőgép" reklámját nézegetve pedig már szinte láttam magam előtt a gőzmeghajtású császári és királyi robotokat:

Hallotta Ön már? Az uj találmányu Sternberg-Etofon beszélőgépet? Csoda tiszta hangja minden eddigiét felülmulja! Sternberg Ármin és Testvére, Cs. és Kir. Udvari Hangszergyár, Budapest. Rákóczi-ut 60. Kérjen árjegyzéket!

Azt azonban a tárlat összeállítói is érezhették, hogy nincs elég tárgyi emlék, brossúra, levél és archív plakát ahhoz, hogy egy teljes termet megtölthessenek a Skanzenban az első világháborús tematikával, ezért a Monarchia frontkarácsonyához csapták a kommunizmus fenyőünnepeit is.

Én aztán tényleg tudok rajongani minden olyan retrókiállításért, ahol Babylon építőjáték, Szerencsi csokoládé, kisvasút, tárcsázós telefon és a kultikus lila diavetítő van a vitrinekben. De ez a Kádár-nosztalgia sehogysem illik Ferenc József katonái mellé: a két téma külön kiállítást érdemelt volna, mert így teljesen kiontják egymást.