Az okosotthon kialakítása inkább egy hosszabb folyamat eredménye, a felhasználók nem egyszerre kezdenek nagyszabású átalakításokba, fokozatosan kapcsolják az otthoni hálózatra eszközeiket. Az első lépések között van általában a világítás okosítása, egyszerűen azért, mert ez az egyik leglátványosabb változás.
Izzók és kapcsolók - nem véletlen, hogy az okosotthonos termékek piacának ez az egyik legfejlettebb területe, már évek óta lehet ilyen izzókat, kapcsolókat, egész lámpákat venni. A világítás okosítását sokféleképpen el lehet kezdeni. Kicserélhetjük a kapcsolókat, hogy interneten lehessen irányítani azokat. Ilyenkor magukhoz a lámpákhoz nem nyúlunk, nem kell kicserélni a hagyományos vagy ledes izzókat. Ez jóval olcsóbb megoldás, hiszen egy-egy kapcsoló cseréje kevesebb kerül, mint tucatnyi izzó cseréje. Hátránya, hogy a meglévő izzókat használjuk, tehát például nem váltogathatjuk a színeket a szobában.
A jó ezekben a kapcsolókban, hogy nem muszáj okoskapcsolóként kezelni, a hagyományos módon is működik. Nem probléma tehát, ha a nagyszülő átjön vigyázni a gyerekre és nem akarja okostelefonjával kapcsolgatni a lámpákat. A kapcsolók az otthoni wifire csatlakoznak, így a hálózaton lévő mobillal lehet irányítani.
Másik hátránya ezeknek a kapcsolóknak, hogy nem mindenki kezd el egyedül kapcsolót cserélni, inkább szakembert hív, hogy biztosan össze legyen kötve az összes kábel a falban. Akik szerelés nélkül szeretnének intelligens világítást, azok az úgynevezett okosízzókkal kezdhetik. Egy izzót már mindenki ki tud cserélni és bepillantást nyerhet, mi mindent lehet ezekkel a lámpákkal tenni. Számtalan okoslámpa, okosizzó van a piacon, mi az Elgato Avea nevű lámpáját és az egyik legnépszerűbb terméketcsaládot, a Philips HUE lámpákat próbáltuk ki.
A két rendszer (vagyis az okoskapcsolós, illetve okosizzós rendszer) hasonlóan működik, hasonlóan programozható, a különbség tényleg abban rejlik, hogy mennyi lámpát irányítunk egyszerre. Általánosságban az okosizzók, okoslámpák azt tudják, hogy mobilról vagy távirányítóról irányítjuk a világítást. A mobil ugye szinte mindig nálunk van, így a kanapén kényelmesen elfeküdve sem kell felállni és elsétálni a kapcsolóhoz, ha kevesebb vagy több fényre van szükségünk. (És ez nem feltétlenül lustaság miatt kényelmes megoldás, gondoljunk csak a kerekesszékesekre vagy az ágyban fekvő betegekre.)
Az Elgato Avea lámpája egyszerűbb, itt előre meghatározott színekből választhatunk, illetve mi is megadhatunk valamilyen színt, hogyan világítson a lámpa. Annyit tud még, hogy beállíthatunk rajta ébresztőt, hozzárendelhetjük a mobilon lévő kedvenc számunkat, és akkor reggel kellemes félhomályra és zenére ébredhetünk. Ez a része tetszett.
De ez csak a kezdet. A Philips HUE lámpáin beállítható például, hogy napnyugtakor automatikusan kapcsoljon fel a villany. Beállíthatunk időzítőket, amikor nyaralunk néhány óránként felkapcsol a villany, mintha otthon lennének a háziak (a megoldás ismerős lehet a Reszkessetek betörők első részéből). Azt is be lehet állítani, hogy amikor a GPS-en érzékeli a telefonom, hogy otthonom közelébe érek, akkor felkapcsolja a lámpákat úgy, ahogy én azt előzetesen beállítottam. Például felkapcsolja az előszoba és a nappali világítását, de a hálószobáét nem, mert azt egyelőre felesleges.
Ha nagyon feledékenyek vagyunk, akkor emlékeztetőt is beállíthatok a lámpákkal. Ilyenkor a megadott időpontban a lámpa elkezd villogni, garantálva azt, hogy eszembe jut amit épp elfelejteni készültünk. Akkor is jó ez a funkció, ha hangosan szól a zene, kiabálnak a gyerekek, de mi feltettük főni a tésztát és nem halljuk a konyhai időzítő hangját. A lámpa vibrálására azonban mindenképpen felfigyelünk. Hasznos, ennek ellenére ezt a funkciót azonban nem sokszor használtam, jobban zavar a lámpa villódzása, mint az, hogy elfelejtek valamit.
A Philips lámpáknál a leglátványosabb, hogy a szivárvány minden színében tud világítani. Be lehet állítani különböző jeleneteket, amelyekhez színeket rendelünk. A néhány hetes tesztidőszak alatt nem tudtam megunni ezt a funkciót, a gyerekek is imádták, amikor a kanapén ülve változtatgattam a világítás színét. Egy kollégám, akinek egy éve van már hasonló izzója, azt mondja, hogy idővel ezt is meg lehet unni, beállította a kedvenc színét és úgy használja a lámpát.
A lámpákat egyenként és egyszerre is lehet programozni. Nekem az a funkció tetszett a legjobban, amikor azt állítottam be, hogy az ébresztőóra csipogásával egyidőben lassan kezdje el feltekerni a fényerőt, így a szundi végére már kellemesen világított a hálószobában a mennyezeti lámpa (narancssárga színben), így a sötét téli reggeleken könnyebben ment az ébredés.
Még a zenéhez vagy a filmhez is szinkronizálhatjuk az izzókat, ilyenkor a ritmusra változtatja színét. Ezt csak egyszer próbáltam ki, de egy házibuliban vicces lehet a zenére változó színű hangulatvilágítás.
A Philips HUE lámpáinak kezdőszetjéhez adnak egy úgynevezett HUE Bridge-t, ezt kell a routerhez csatlakoztatni, hogy a lámpák az otthoni hálózatra csatlakozzanak. Ez az eszköz azért is jó, mert a későbbiekben a többi okoslámpát is hozzá lehet rendelni, sőt más gyártók lámpáit is irányíthatjuk vele, feltéve, hogy Zigbee rendszerűek. (A különböző rendszerekről előző cikkünkben írtunk.)
Amikor okosotthonokra gondolunk, feltételezzük, hogy hanggal is irányíthatóak az eszközök. A világításnál ez megoldható a Philips lámpáinál, ugyanis azok az Apple HomeKit rendszerével kompatibilisek. Ez azt jelenti, hogy a Sirivel utasíthatjuk az izzót, hogy kapcsoljon ki vagy csökkentse a fényerőt. Ezt sajnos nem tudtuk kipróbálni, mert egy viszonylag új funkció ez, csak idén ősszel vezették be, a nálam teszten lévő Bridge pedig még nem tud kapcsolódni a HomeKittel. De ide tartozik, hogy például a Pepple okosórának is van külön erre dedikált alkalmazása, amivel irányíthatjuk, lekapcsolhatjuk a lámpákat és még a színüket is megváltoztathatjuk, ha arra támad kedvünk.
Ezeket a lámpákat nem csupán a Philips szoftverével lehet irányítani, fejlesztők több tucatnyi alkalmazást készítettek rá iOS-re és Androidra egyaránt, így tényleg szinte csak a képzeletünk szab határt annak, hogyan programozzuk be a lámpákat.
Ha már az ébredésről írtam az izzók kapcsán, itt említeném meg a Withings Aura nevű termékét, amely azt ígéri, hogy javítja az alvás minőségét azzal, hogy folyamatosan monitorozza azt. Emellett zenére, kellemes fényre ébredést is ígér. Mielőtt kipróbáltam volna, előre figyelmezettem főnökömet, ha kések, azért van, mert kikapcsoltam az eddig használt ébresztőórámat és okosan próbálok ébredni.
Az Aura beüzemelése zökkenőmentesen ment, a matrac alá helyeztem az érzékelőt, megsimogattam az oldalát, hogy csökkentsem, illetve növeljem a fényerőt, beállítottam az ébresztőóra funkciót és lefeküdtem aludni. És akkor megszólalt az altatónak szánt zene, amely egy idő után annyira zavaróvá vált, hogy inkább kikapcsoltam. Reggel szembesültem azzal, hogy nem csupán a zenét kapcsoltam ki, hanem az egész ébresztő szolgáltatást. Szerencsére a gyerekek koránkelők, így időben felébresztettek.
Másnap este megint bekapcsoltam az Aurát. Hozzárendeltem Spotifyról az egyik playlistemet és lefeküdtem. De nem, nem megy nekem a zenére alvás. Most azonban nem kapcsoltam ki, csak lehalkítottam a zenét. A reggeli első ébresztő nem működött, gondolom azért, mert le volt halkítva. Nagyjából tíz perccel később már megszólalt a playlist és felkapcsolt az Aura lámpája is. Nem lenne rossz így ébredni, de valahogy be kellene állítani, hogy este ne zavarjon azzal, hogy zenét kell hallgatnom.
Az alvás minőségét érdekes végignézni, az Aura megmutatja, hogy hány órát aludtam mélyen, mennyit könnyen, és nagyjából hány óra volt az REM. De ettől még nem lettem okosabb, hiszen azt nem mondja meg, hogy akkor most ez jó, vagy jobb lenne, ha még többet aludnék mélyen. Arról nem is beszélve, hogy az egész értelmét veszti abban a pillanatban, amikor hajnalban bemászik az ágyamba a nagyobbik gyerek, hogy akkor most ő velünk alszik inkább.