Az új nyitvatartási szabályok és a naptár rendje alaposan felforgatja a korábbiakhoz képest a karácsonyi bevásárlás rendjét. Lehet majd csereberélni, és az akciók sem maradnak el.
Az ez évi új szabályok alapján december 24-én, csütörtökön legkésőbb 12 órakor kötelesek a boltok, áruházak bezárni. December 25-én és 26-án, az ünnepek alatt zárva lesznek az üzletek. December 27-én, vasárnap sem nyithatnak ki (ez alól kivétel a Spar, aminek sok boltja nyitva lesz vasárnap). Ez azt jelenti, hogy három hosszú napra kell előre bevásárolni, derül ki az Országos Kereskedelmi Szövetség közleményéből.
December 24-én az élelmiszerboltok általában nyitva lesznek még, de sok iparcikküzlet erre a rövid időre már nem nyit ki. A bevásárlóközpontok élelmiszer-áruházai a szokásos kora reggeli órákban nyitnak, a többi bolt általában 9 órakor.
A zárva tartás alóli kivételek a jogszabályok alapján (december 24-én 12 órától) a következők: benzinkút, gyógyszertár (ügyeleti rendben), piac, helyi termelői piac, vásár, vasúti, autóbusz-pályaudvar, repülőtér üzlete, 200 négyzetméternél kisebb bolt (ha a tulajdonos vagy segítő családtag áll a pult mögött).
A jogszabály engedi még a következők nyitva tartását hajnali fél öt és 12 óra között: kizárólag pékárut, továbbá kizárólag tejterméket értékesítő üzlet, újságot árusító üzlet (50 négyzetmétert meg nem haladó árusítótérrel, amelyben az árbevétel legalább kétharmada újságértékesítés), virágot árusító üzlet (150 négyzetmétert meg nem haladó árusítótérrel, amelyben az árbevétel legalább kétharmada virág-, illetve dísznövény-értékesítés).
A különböző szolgáltatókat, például a fodrászt, kozmetikust nem érinti a boltok, áruházak nyitvatartási tilalma, így december 24-én szabadon dönthetnek arról, meddig fogadják a vendégeiket. A vendéglátásra, szórakozóhelyekre sem vonatkozik a zárvatartási tilalom. A nyitva tartás rendjét, változásait kötelező kiírni a boltbejáratnál. Az ünnepek után legkorábban december 28-án, hétfőn hajnali fél ötkor lehet kinyitni.
December 28-a, hétfő előreláthatóan a kétszer kapott, nem tetsző, rossz méretű ajándékok cseréjének rohama lesz. Jogszabály ezt a cserét nem írja elő a boltoknak, de kialakult annak a gyakorlata, hogy néhány napig az ünnepeket követően kicserélik az ajándékokat. A kialakult gyakorlat a csere vagy az áru értékének levásárlása (nyilván a vételár visszafizetése sem kötelező).
A cserebere feltétele a nyugta megléte és az ajándék sértetlensége. A megrágott gyerekjáték, szilveszterkor eltáncolt báli cipő vagy éppen a szamárfüles könyv már nem lehet a cserebere tárgya.
Teljesen felesleges az eladókkal ráíratni a nyugtára, hogy az ünnepeket követően visszacserélik az ajándékot. Sok nyugtára ez rá sem fér, ráadásul az eladó a cégvezetés felhatalmazásának hiányában nem is tehet jogszerűen ilyen írásbeli nyilatkozatot, nem is szokás (el lehet képzelni, hogy egy nagyobb áruházban eleve hány meghatalmazást kellene jogszerűen elkészíteni). Az írásbeli nyilatkozathoz ráadásul a jogszerűség érdekében jó néhány megjegyzést is oda kellene biggyeszteni (például, hogy a terméknek hibátlannak kell lennie, a cserebere vállalt időtartamát, vagy éppen azt, hogy mire is hajlandó cserélni a boltos).
A minőségi reklamációkat változatlanul a szavatosság, jótállás szabályai szerint kell a boltoknak intézniük, teljesen mindegy, hogy ajándék-e vagy sem a kifogásolt portéka.
A jogszabályok alapján az online áruházban vásárolt terméket, bármi legyen is az, a vásárlást követő 14 napon belül akkor is kötelező kicserélni, ha a vásárló egyszerűen csak meggondolta magát. A 14 nap 14 naptári napot jelent, így a munkaszüneti napok is beleszámítanak, tehát érdemes odafigyelni, mikor jelenti be a vásárló az elállás szándékát.
A csere szándékát egyáltalán nem kötelező indokolni, elég annyit mondani, hogy „csak” (az áruház legfeljebb piackutatási céllal érdeklődhet az elállás okáról, de nem kötelező válaszolni). Érdemes szemfülesnek lenniük a vásárlóknak, hiszen ha egy webáruház elmulasztja feltüntetni honlapján az elállás lehetőségét, akkor – ha kiderül a mulasztás – annak időtartama 365 nap (a hiány pótlása esetén viszont a pótlástól kell számítani a 14 napot).
Elállás esetén visszajár a vételár, ezenfelül a kiszállítás szokásos költsége is (ha a vásárló a szokásostól eltérő, drágább szállítási módot választott vásárláskor, annak többlete már nem). Az elállás során viszont a vásárlót terheli a visszaszállítás szokásos költsége.
Az unió bármely webáruházára egységesen kötelező egyébként a 14 napos elállási jog (sok külföldi webáruház hirdet magyar nyelven is honlapján). Az Európai Unión kívüli webáruházak esetében meghatározott értékhatárok felett áfát és vámot is kell fizetni (a teljes mentesség felső értékhatára 22 euró).
Nem marad el a vásárlók kedvence, a leárazás. Már a napokban is sok üzlet hirdet leárazást a vásárlók becsalogatása érdekében. Az akciók első hulláma már a karácsonyt követő napokban megindul, az igazi nagy hullám azonban majd 2016 elejétől várható.
Az akcióvadászat kockázata a vásárló számára, hogy előre nem tudni, mit fognak az áruházak leárazni. De hát ez eddig is így volt, ennek ellenére sok vásárló eleve ezzel a lehetőséggel számol már karácsony előtt. A legfontosabb szabály, hogy a reklámokban, a polcokon és a nyugtán lévő árak nem térhetnek el egymástól, hiba esetén viszont a vásárlónak a legkisebb feltüntettet árat kell csak kifizetnie.