A karácsonyi bevásárláskor jó lenne, ha a vásárlók nem vennének hamisított dolgokat, kéri Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT). Ehhez pedig adnak pár jó tanácsot is, hogy ha valaki szeretné elkerülni az ilyesmit, akkor mikre figyelhet. 

Például ha a neten vesz holmikat, akkor például eleve gyanúsabb, ha kevés vagy rossz felbontású képeket adnak meg az árusok a termékről. Vagy ha furcsább a bolt url-je, például az adott márka nevén túl még egyéb, oda kevésbé illő karakterek is felbukkannak. Vagy ha a bolt webcíme  .net-tel, .biz-zel vagy hasonló obskúrusabb végződéssel bír. Úgy általában azért a vásárlás körülményei kapcsán a legtöbbször lehet egy erős tippje a fogyasztónak, hogy eredeti vagy kamucuccot vesz-e épp.

De az eredeti csomagolás és a szokásos tartozékok is fontosak, mint a jótállási jegy, használati útmutató, ilyesmi. Ha csomagoláson nem tüntetik fel a gyártási helyet, vagy mondjuk helyesírási hibákkal teli a használati útmutató, az szintén ok a komoly gyanúra. 

Nyilván az eredeti gyártók haszna is megsínyli, ha sokkal olcsóbb hamisítványokkal élnek a fogyasztók, de a fogyasztók testi épsége is veszélyben lehet silányabb, ellenőrizetlen holmik használatakor. Ahogy az is sokszor gond lehet, ha nincs gyártói garancia az adott termékre. 

Európai Unió Szellemi Tulajdon Hivatalának (EUIPO) egy korábbi felmérése szerint teljes uniós kereskedelmi forgalom 7,4 százalékát teszik ki a hamis dolgok, értékben több mint 48 milliárd eurót. Eszerint egyébként nálunk szerintük évente 230 milliárd forint esik ki közvetlenül a hamisítás miatt, ami az értékesítés 12 százalékát teszi ki. Karácsony kapcsán is érdekes, hogy kiugróbban szeretjük például a hamisított játékokat, a játékforgalom 19 százaléka lehet hamis termék nálunk, az európai átlag pedig itt csak nagyjából 12 százalék. 

(Borítókép: Hamisított márkajelzésű karórák a Térségi Hulladék-gazdálkodási Nonprofit Kft. Regionális Hulladékkezelő Üzemének nyíregyházi telephelyén 2016. október 3-án. - fotó: Balázs Attila / MTI)