Index Vakbarát Hírportál

A karanténos időszak még a fenyőfavásárlási szokásokat is átalakította

2020. december 24., csütörtök 10:38

Ahhoz, hogy szenteste fenyőfa álljon a szobánkban, bizony elég nagy utat tesznek meg az örökzöldek országon belül is. Azt is kevesen tudják, hogy nálunk mindössze ezer–kétezer közöttire tehető azoknak a családoknak a száma, akik fenyőfák nevelésével foglalkoznak, és az ő munkájuk eredménye – évről évre –, hogy karácsonyfa lehet az otthonokban.

A fenyőfákat hosszú évekig nevelik, amíg eladhatók lesznek. A

leghamarabb a gyorsan növő lucfenyőket vágják ki,

5–8 évesen; az ezüstfenyőket 6–11 évesen, a Nordmannokat pedig csak a nyolcadik évtől lehet használni, körülbelül 15 éves korukig. Ha egy 1,5-2 méteres fát veszünk, az átlagban 12 éves lehet.

Fenyő-falvak

A nyugati megyékben, főképp Zala megye néhány apró, eldugott településén – mint például Surd, Nemespátró, vagy Belezna – már novemberben lázasan folyik a munka, hogy

a karácsonyi szezonra több mint egymillió fenyőt vágjanak ki és értékesítsenek.

A helyiek szerint a párás, ködös klíma és az agyagos talaj miatt érzik jól magukat az országnak ebben a részében a fenyők.

Apáról fiúra száll  

A nemespátrói Dezső Tibor régi motoros a szakmában.

Három generáció óta foglalkozik a család fenyőfákkal.

Mint mindenki Dél-Zalában, ők is kicsiben kezdték a termelést fél évszázaddal ezelőtt. Ma már ez a terület megközelíti a tíz hektárt – büszkélkedik a termelő.

A fenyőcsemetéket is mi magunk állítjuk elő, de azok háromévnyi folyamatos gondozása után sem áll meg a munka az ültetéssel. Tápanyag-utánpótlás, az ültetvények tisztán tartása, vagyis sok minden kell ahhoz, hogy szép fenyő legyen belőlük idővel

– magyarázza. A megfelelő, jó minőségű gépek mellett fontos még a gyomirtó, permetszer és műtrágya, de legfőképpen a szakértelem – sorolja a fenyőnevelés alapvető összetevőit. És néhány veszélyre is felhívja a figyelmet a szakember: a tűlevelűek nem szeretik a forró nyarakat, és a túl enyhe tél szintén nem tesz jót a fáknak. A fakivágás ugyan csak november közepén kezdődik, de már ezt megelőzően, nyáron, a fenyők hajtása után megjelölik szalaggal azokat, amelyeket a karácsonyi időszakra szánnak.

A termelő a sorok közt mutatja, melyek azok a fák, amelyek az idén már egy–egy család ünnepi díszei lesznek.

Ezeket kezdjük kitermelni, először a földlabdás és később a vágott fákat, hogy azok minél frissebbek legyenek, amikor teherautókra kerülnek. A kivágás után megpucoljuk az alját, majd csomagoljuk a könnyebb szállítás érdekében.

Már itt, a kitermeléskor háló kerül a fenyőre, azzal  szállítják. Gyökeres fenyőknél kicsit módosul a folyamat: a fákat először összekötözik, majd kézi erővel kiássák, kiemelik a gyökérzettel együtt, és végül bezsákolják.

A fákat a faluban egy olyan helyen tároljuk, depózzuk, ahonnan könnyedén kisteherautóra vagy akár kamionra is felrakhatók. A mi feladatunk itt ér véget

– derül ki Dezső Tibor szavaiból.

Útjára indul a fa 

A fenyőkereskedők december első napjaiban szállítják el a fákat a zalai falvakból. Gyakran több száz kilométert is megtesznek, míg megérkeznek arra a településre, ahol árulni fogják őket. Az értékesítési szezon december 10-én indul, és onnantól már felkészülten várják a pár hetes időszakot, hiszen ez meghatározó a kereskedők számára. 

A legnépszerűbb tűlevelűek közé a luc-, az ezüst- és a Nordmann-fenyő tartozik. Míg a luc országosan a legnépszerűbb, elsősorban a kedvező ára miatt, addig a Nordmann a fővárosban és vonzáskörzetében a legkeresettebb. Ezek nagy része nem hazai termelőktől kerül a családokhoz, Dániából importáljuk őket – mondja az egyik fakereskedő, Dömötör Zoltán. 

Az igazi roham Advent utolsó vasárnapján indul meg a karácsonyfákért 

– teszi hozzá. Évek óta a főváros egyik forgalmas útján árulja a fákat, amelyet már a messziről is látszó, hatalmas kék gömbökkel feldíszített fenyő is jelez. 

Aki ide betér, nem megy el fa nélkül. A kisgyermekes családoknál alapkövetelmény, hogy nagyobb legyen a gyerekeknél a fa 

– mondja a jó beszédkészséggel megáldott árus.

Vírus okozta nehézség 

Dömötör Zoltán évek óta fenyőzik, vagyis december elején megvásárolja a fenyőfákat a zalai falvakban, majd a fővárosban eladja. Két placcon is árulják a fákat, így azonban a költségek is magasak. 

A fenyők ideszállítása, az éjszakai őrzés és a helypénz. Ugyan csak három hét évente a szezon, de ügyesnek kell lenni, hogy ne menjünk mínuszba  

– sorolja fix kiadásait a kereskedő. 

„A roham pár nap alatt lemegy, de már most alig maradt néhány fánk – mutat körbe az eladó. – A túl magas, illetve a túl kicsi fák ragadtak csak itt.”

„Sokan hívtak minket telefonon, és volt olyan, hogy kérésükre

mi választottuk ki és vittük házhoz a fenyőket, mert a karantén miatt nem tudtak személyesen eljönni. 

Érthető, hogy egy ilyen helyzetben is azon vagyunk, hogy mindenki, aki még karanténban van, ugyanúgy tudjon ünnepelni” – magyarázza az új szolgáltatás okát, majd hirtelen elköszön, és siet a most érkezett családhoz, hátha sikerül túladnia a pár megmaradt fenyő egyikén. 

(Borítókép: dezsofenyo.hu)

Rovatok