Bankmentéssel hízik tovább a legnagyobb amerikai bank.

Miért rögtön az év végéig? Bírják-e a bankok? Vagy majd őket is megmenthetjük?

Tokajev azt is kijelentette, hogy a kazah kormány többet nem menti ki a bankokat.

Tele van kérdésekkel az MKB állami megvétele, szanálása és eladása. Mutyi az egész? Vagy voltak jó lépések is? Mennyibe fáj ez nekünk? A nagy MKB-sztori: egy bankmentés egyenlege.

Kisebb bankokat mentenek a pénzükből Olaszországban.

Előbb a befektetők, aztán a részvényesek pénze úszik el.

A bankunióra! Most döntöttek róla, de mi ez? Kinek lesz ez jó? És minket hogy érint?

Az állam helyett a nagybetétesek és a részvényesek fizethetik a legtöbbet.

Moszkva így kommentálja az elsősorban orosz gazdagokat érintő ciprusi betétbefagyasztást. Az országot két bank vitte csődbe, túl sok kockázatot vállaltak, hogy mindenki odavigye a pénzét.

A jegybankban, Moszkvában és Brüsszelben is kutatják a megoldást az államcsőd elkerülésére, de hiába.

Két bankot el kell adnia vagy fel kell számolnia a spanyol államnak, 6000 bankos kerül utcára.

Jó megállapodást akar a miniszterelnök, a nyugdíjakból nem engedne, de nem is kérnék a csökkentését.

Az EU-s vezetők által jegyezett beadvány bankuniót és az államadósság közös garantálását javasolja.

Úgy tűnik, nem jut dűlőre az EU a bankokkal. Zuhannak a piacok, két és féléves mélyponton a forint.

Főként német bankok, olasz, portugál és spanyol takarékszövetkezetek vannak bajban.

Az amerikai kormány adópénzekből mentette a bankokat, de részesedését sokszor nyereséggel értékesíti.

A bankrendszer és a költségvetés aggasztó helyzetben, az állampapírhozam az áprilisi görög szinten.

Az amerikai kormány 120 milliárd dollár pluszbevételre számít.

AZ RBS- és a Lloyds-részvények félmilliárd fonttal érnek többet, mint amikor az állam beszállt a két bankba.

Európában 3770 milliárd eurót kapnak a bankok, ezért már a németeknek több mint egy, nekünk negyven évig kellene dolgozni.