A tavalyi 52 százalékról 1 százalék alá csökkent a devizahitelek aránya.

Ha elkerülnénk a banki tömegjeleneteket, érdemes pár dologra odafigyelni.

Ezt a javaslatot fogadta ma el a többség.

A még támogatottabb lakáshitelek kamatai öt évig a svájci frankos kölcsönökre emlékeztetnek, és még árfolyamkockázat sincs. Más feltételek is kedvezőbbek, és nem felejtették el a bajban lévő devizahiteleseket sem.

Az állami támogatással 7-9 százalékra zuhant a kamat. A svájci frank volt utoljára ilyen olcsó.

A közszférában dolgozók közül többen a decemberben megígért munkáltatói kölcsönre várva nem kértek bankhitelt. Ők bukhatják a végtörlesztést.

Az új forint-lakáshitelek átlagkamata 11,20 százalékra nőtt.

Egyre kevesebb a forinthitel, pedig sokan az utolsó pillanatra hagyták az igénybejelentést.

Tömegekre számítanak a bankokban, több pénzintézet bedobhatja a törülközőt.

Kamatemelés-sorozatot kezdhet a jegybank a túl gyenge forint miatt, akár 1%-kal is nőhet az alapkamat.

Főleg saját erőből, csak ötszázan vettek fel forinthitelt. A bankok 44 milliárdos bukásban vannak.

A lakáskassza hitelállománya 30 milliárd helyett akár 45 milliárd forintra nőhet év végéig.

Akár egy egész háztömböt is megvehetnek, öt év után adómentesen túladhatnak rajta.

Visszajön a szocpol is, de a korábbinál szigorúbb feltételekkel, például munkaviszonyhoz is kötik.

Az első Orbán-kormány újratöltött csodafegyvere kisebbet szól majd, de a költségvetésen is kisebb lyukat üt. A rossz adósok és a nagycsaládok járhatnak a legjobban.

Folyamatos a bankokban az érdeklődés, de eddig főként azok léptek, akik zsebből tudnak törleszteni.

Drágítják a forinthiteleket, vagy egyáltalán nem is adnak ilyeneket az ügyfeleknek. Nem lesz olcsó forinthitelből végtörleszteni.

A kormány újra engedélyezné, de az eurókölcsön nem lendítene nagyot a hitelezésen. A forinthitel most nem sokkal drágább, az eurókamat emelkedhet, és persze marad néhány szigorú korlát is.

Az eredeti ötletek maradtak, de a banki követelés továbbra is lehet nagyobb az ingatlan értékénél.

Az új lakáshitelek felvétele során már most a forinthitelek felé fordult a piac.

Egyre versenyképesebbek a forinthitelek, de a lakáshitelek 70 százaléka még mindig deviza.

Ijesztő az államadósság, nagyon magas lehet a deficit, ismét a forintkölcsön a nyerő, derül ki az MNB adataiból.