Pusztán a kötvényhozamok alapján Görögországot ma már kevésbé tartják kockázatosnak, mint Magyarországot, de a növekedés ellenére 2060-ig nyöghetik a válságot.

Lezárták a harmadik segélyprogramot nyolc éven belül.

Az eurózóna pénzügyminiszterei kiengedik a segélyprogram harmadik részéből az országot.

A remények szerint ezután már visszatérhet az ország a piaci finanszírozáshoz.

A görög államadósság tavaly így is a legnagyobb volt az EU-ban, a GDP 180 százaléka.

Egy évvel korábban még 5,9 százalékos hiány volt.

Szegénységet, betegséget és az országnak hátat fordító görögöket hagyott maga után az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb gazdasági válsága, ami még véget sem ért igazán.

41 százalékkal csökkentek az árak 2008 óta.

A képviselők véleménye eléggé megosztott abban, hogyan kellene végre-valahára kivezetni a görögöket a válságból.

Ismét összezörrent az EU, az IMF és Athén, a piacok pedig elkezdtek idegeskedni. Elmagyarázzuk, miért kell megint a görögöktől tartani.

Az Európai Bizottság és a görögök kiakadtak a Valutaalapra, a jegybankelnök szerint balhé lesz, ha nem simítják el gyorsan a nézetletéréseket.

Ismét elszálltak a görög kötvényhozamok, miután újfent összebalhéztak a németekkel és az IMF-fel.

Görögország 2010-re az államcsőd közelébe került. A válság politikai földindulást is hozott.

Könnyítenek a fenntarthatatlan adósságtörlesztésen, így talán az IMF is ad majd pénzt.

Általános sztrájk kezdődött a megszorítások ellen. Iskolák, kórházak zárva, nem járnak a vonatok, nincs híradás.

Nyugdíjcsökkentés, korhatáremelés előbb, novemberben drasztikusabb döntések jönnek.

Titkos táviratban küldtek javaslatokat, hogy tárgyaljanak az EU-val, Németországgal.

Sziriza vagy Új Demokrácia? Ciprasz vagy Meimarakisz? Újra választ ma Görögország. Két durván különböző politika verseng, de a pénzügyi és a menekültválság közben nem lesz nagy mozgástere senkinek.

A közös pénz egy német imperialista projekt, a legjobb lenne visszacsinálni, de már késő lehet.

Jobb, ha viszünk készpénzt is.

A görög parlament elfogadta a hitelezők törvényjavaslatait. A parlament előtt tízezren tüntettek, megdobálták a rendőröket.

Gyorcskölcsönből fizetik ki az IMF-et és az EKB-t. Ciprasz sorsa a héten eldőlhet.

Nyugalom, ez csak egy áthidaló kölcsön, amit az uniós büdzsé fedez, és a görögök visszafizetik.

A görög miniszterelnök menesztett minisztert és miniszterhelyettest is.

Ma jár le a megszorítások parlamenti jóváhagyására adott határidő.

Az eurózónából kilépés nincs még teljesen kizárva. Görögország esete extrém, de nem teljesen egyedi. Minden gyenge gazdaságú országnak vigyáznia kell, mert hasonlóan járhat.

Csak akkor adnának pénzt, ha az EU megmondja, hogyan mászik ki az ország az adósságcsapdából.

Donald Tusk lefújta. Messze a megoldás, a pénzügyminiszterek morognak és kiábrándultak.

Mind a 28 tagállam vezetője összeül. Merkel nem túl optimista, Juncker már a görög euróvég forgatókönyvéről beszélt.

A görög mizéria nem tesz jót az Európai Unió nemzetközi renoméjának. Kína és Oroszoszág ugorhat rá a lehetőségre.

Az Európai Bizottság elnöke sokszor elmondta, a nemekkel a görögök az EU-ra mondanak nemet. Juncker most nem akar a kamerák elé állni.

A görög bankokból elfogyott a pénz, rövid távon ez most a legnagyobb baj. De mi történik pénz nélkül egy országgal?

Pénzt kapnak a bankok, és elvi megállapodás van a törlesztőképességét helyreállító gyorskölcsönről is.

Ezer sebből vérzik a görög népszavazás, amelynek cseppet sem világos a tétje. Nem lennénk a görög választók helyében.

A vasárnapi népszavazásra nemmel szavazók és az igennel szavazók külön tüntetnek.

A kormányfő a görögök iránti romantikus együttérzésről és a szerb életerőről is beszélt.

Fizetési nehézségek miatt nem indult el a gép.

A német kormányban azon gondolkodtak 2011-ben, hogy Oroszországtól kérjenek pénzt a görög mentőcsomagra. Merkel már akkor is kételkedett benne, hogy a görög gazdaságban lesz elég kraft a törlesztésekre. Amerikai hírszerzési anyagokat közölt a Wikileaks.

Az euróövezeti pénzügyminiszterek egyöntetűen elutasították, hogy a vasárnapi népszavazásig foglalkozzanak a görögökkel.

Az ATM-ekből kezd elfogyni a 10 és 20 eurós, seggfejező szállodás, gond nélkül kinyitott boltok, bankok – Athénból jelentjük.

Ha nem lesz megegyezés, nagyjából 16,3 milliárd eurós kölcsön ígéretét eresztik szélnek az európai hitelezők ma éjfélkor. A piacok valószínűleg nem fognak pánikolni, mondja egy EU-s tisztviselő.

Érthető, hogy egy ilyen horderejű kérdésben népszavazást akar. Ha a nemek győznek, akkor sem biztos a görög kilépés.

A mostani mentőcsomag elúszott, de Athén minden további nélkül jelentkezhet egy újra. Már a következő mentőcsomagról gondolkodnak Brüsszelben.

A nacionalista Független Görögök szállnak be, az elnök délután ki is nevezi Cipraszt kormányfőnek.

Nagyjából 10 milliárd euróra lesz szükség, ez sokkal kevesebb mint az eddigi 240 milliárd.

A Dimar a köztévé és rádió bezárása körüli vita miatt döntött így. Marad a kormánytöbbség.

A metródolgozók újra felvették a munkát, de a buszok és trolik továbbra sem járnak a sztrájk miatt.

Érkezik a 34,3 milliárd dolláros mentőcsomag.

Könnyítenék annak a letelepedését, aki legalább 300 000 euróért vásárol lakást, és odaköltözik.

Arról a pénzről, amire nyár óta várnak, az uniós pénzügyminiszterek most talán dönteni tudnak.

Az ország még 2020-ra sem tudja kezelhető szintre csökkenteni államadósságát egy EKB-vezető szerint.

Athén újabb 13,5 milliárd eurót igazított ki, mégis tovább csúszik a június óta várt hitelrészlet.

A deficitet elég 2016-ig 3 százalék alá vinni.

Az Axel Springernél járt, ópusztaszeri nacionalista beszédéről és a magyar gazdaságról is kérdezték.

A görög miniszterelnök szerint akkor kiürül a kassza, ha nem kapnak újabb hitelrészletet.