Komoly tanulságokat vontak le az ukrajnai háborúból.

A techóriás szerint a kínai állam támogatja a támadást.

A hongkongi tüntetésekről, a koronavírusról és egyéb, Kínának fontos témákról terjesztettek fals információkat.

Próbálják elejét venni az olyan dezinformációs kampányoknak, amelyeket az előző választásokkor folytattak az oroszok.

Az egyre kiélezettebb konfliktusban fontos szerepet kaphatnak az iráni hekkerek, akik az eddiginél vakmerőbb akciókat indíthatnak. Lehet, hogy a kritikus infrastruktúrát is megtámadják, de főleg látványos rombolás várható tőlük.

Az Iszlám Állam elleni online hadművelet volt az amerikai kiberparancsnokság első nagy offenzívája a kiberháborúban. Az USA elithekkerei azóta egyre agresszívabbak. Elrettentésnek szánják, fegyverkezési verseny lehet belőle.

A színfalak mögött egymásnak feszülő nagyhatalmak, titokzatos elit hekkercsoportok, pusztító kiberfegyverek és egyre több támadás. Így néz ki a kiberháború 2019-ben.

Egykori hírszerzők cégeivel figyeltetik a bűnözőket, a kellemetlenkedő civileket, újságírókat. A magán kiberkémek központja a Közel-Kelet, és a nyugati törvények nincsenek felkészülve rájuk.

Istengyilkosék űripari, pénzügyi, biotechnológiai titkokat és személyes adatokat lophattak.

2018-ban szinte minden hétre jutott hír arról, mit hekkeltek meg az oroszok, és már a hekkereik fizikai károkozásától is tarthatunk. A Nyugat kezd ébredezni: nemzetközi összefogás, lebuktatási hullám, kiberbiztonsági hatóság, kiberminiszter.

Összehangolt netes akció, 115 gyanús oldalt lőttek le Zuckerbergék.

A katonai hírszerzés fedezte fel, egy "nemzetek feletti felderítő szervezet" lophatott vele adatokat.

Lehallgatás, adatlopás, rosszindulatú kódok kormányzati, vállalati és egyéni szinten: az online jelenlét kockázatai a demokráciát is kikezdik.

A 2016-os elnökválasztási kampány idején a FaceMusic Chrome-kiegészítő segítségével tolták Facebookon az orosz propaganda szekerét.

A holland hírszerzés szerint egész Európában felpörgött tavaly a kiberhadviselés.

A NATO, az ENSZ és a nagy techcégek egy új genfi egyezményt próbálnak összehozni, hogy a kiberháborúban se legyen szabad civilekre lőni és tömegpusztító fegyvert bevetni.

A brit kormány szerint Phenjannak köszönhető, hogy a WannaCry zsarolóvírus számítógépek százezreit fertőzte meg.

A katonai hekkerek például felfoghatatlanul nagy károkat tudnának okozni. Sokatmondó, hogy Kim Dzsongun mégsem veti be őket, helyette atomrakétákkal bohóckodik és Trumppal szájkaratézik.

Az USA hajtóvadászatot indított a kiberbűnözők ellen, de vajon ki politizálja át az ügyeket?

Az nem tudni, pontoson melyikeket, de atomerőművek is vannak köztük.

Ukrajnában kezdődött, de az oroszokat és több más országot elért egy újabb zsarolóvírus. Magyarországi cég is érintett.

A fegyverkezés eddig a katonák feladata volt, de ennek vége. Elképesztő kreatív a kiberhadviselés, ahol a Walking Dead nézőit migránsellenes videókkal támadják. Hogyan védekezzünk?

Messze még a vége. A meghallgatáson sorra robbantak a bombák Trumpra, Comey pedig beismerte, hogy szivárogtatott. A közvélemény mintha párhuzamos világokban élne.

Obama hekkerei viszont fenyegették őket. Az orosz parlament egyébként ma egész olyan volt, mint a magyar.

A védelmi minisztériumnak annyi kiberkatonára van szüksége, hogy elengedhetik nekik az alapkiképzést.

A folytatás teljesen kiszámíthatatlan, mint az új elnök esetében minden. Vagy ráerősít az elektronikus hadviselésre, vagy megpróbál Kínával szövetkezni, vagy odamegy katonai erővel és szétcsap Phenjanban.

A szélsőjobb győzelmétől tartó vezetők szerint az oroszok megpróbálhatják manipulálni a választást.

Egyre több részlet szivárog ki az elnökválasztási kampány alatti kiberháborúról.

Nem is gondolnánk, mennyiszer beavatkoztak hekkerek a hétköznapokba. A kiberhadviselés olyan fontos lesz, mint az atomarzenál.

A Cybercom ad majd csattanós választ például az esetleges orosz hekkertámadásokra.

Amerika hosszú kivárás után beleállt az orosz kormány elleni vádba, és bár azt állítják, a választás nincs veszélyben, ez azért nem ilyen egyértelmű.

Eddig adós volt a kormány az állásfoglalással, most beleálltak.

Megzavarnák, félreinformálnák, elvágnák a pénztől a terroristákat. Az NSA attól fél, hogy a saját hírszerzésük is ellehetetlenül.

Több tízmillió dollárt költöttek az akciótervekre, amellyel a civil infrastruktúrát intézték volna el.

Egy 34 oldalas kézikönyv tanácsait követik.

Már 20 ezer, az Iszlám Államhoz köthető Twitter-fiókot kapcsolt le a nemzetközi hekkercsoport.

Most először ismerték el, hogy vannak erre kiképzett egységeik. Ebből még botrány lehet.

A CTIIC összefogja a digitális fenyegetéssel kapcsolatos információkat.

300 ezer bérkommentelő ontja magából, hogy az USA rossz, a tajvani demokrácia rossz, a kommunista párt jó.

Az ISIS rosszindulatú programokkal is támad az igazi polgárháborúban aktív csoportokat.

Peking kiberkémei a hivatalosan elismertnél jóval többen lehetnek, és a jövőben a kínai erőfölény a neten még tovább erősödhet.

Indonézia és Banglades hekkerei estek egymásnak, a háborúban több száz weboldal vált elérhetetlenné.

A Fehér Ház és a Kreml így próbálja elkerülni, hogy véletlenül kitörjön az internetes világháború.

Az amerikai hírszerzés szerint az online támadás ma az országot fenyegető legnagyobb kockázat.

A Washington Post szerint a Pentagon 900-ról 4900-ra emeli hekkerek létszámát.

Elsősorban az Xbox-generáció iskolázatlan, de tehetséges fiataljaira hajtanak.

Azonos kódot találtak a Flamer vírusban és az iráni atomprogramot megtámadó Stuxnetben.

Irán szerint már felismerik és el is tudják távolítani rendszereikről a sKyWlpernek nevezett vírust.

Magyarország is célpontja a minden eddigi kártékony kódnál összetettebb sKyWIpernek.

A kínai haditechnika közel húszéves lemaradásban van, de az ország hadiipara gyorsan fejlődik, és ez Amerikát is aggasztja. A legtöbb félnivalója persze Tajvannak van.

Livia Acosta Noguera kibertámadásokat szervezett az Egyesült Államok ellen.

A szakértők szerint legalább három ilyen malware létezik, és akár összehangoltan is működhetnek.

A támadók felgyújtották a az egyik szivattyút. A szakértők digitális 9/11-től tartanak.

Pontos információkat sem a támadások mértékéről, sem azok módjáról nem lehet tudni, a tényt viszont az amerikai kormány megerősítette.

Katonai illetékesek szerint hatalmas károkat okoz az iparban az amerikai-izraeli számítógépes vírus, a támadás súlyos, eddig tízen haltak meg.

Napok óta nehezen lehet elérni a LiveJournalt.

Ipari üzemek megtámadására készítették fel a rendkívül összetett számítógépes vírust. Irán atomerőműve lehetett az elsődleges célpont.

Elismerték, hogy több ezer ipari létesítményt fertőzött meg a Stuxnet vírus, de nem tudnak visszavágni.

Szenátorok szerint a gazdasági és nemzetbiztonság forog kockán, ezért még idén új kibertörvény kell.