A szakértők figyelmeztető jelként értékelték a PISA-tesztek eredményeit.

Utánajártunk, hogy mi olvasható ki a friss PISA-felmérésből.

Természettudományokban viszont jók vagyunk.

Nálunk hősies tanárok küzdenek reménytelenül a közeggel, miközben Kínában a történelem legnagyobb oktatási innovációja zajlik. Mi van a PISA-eredmények mögött? Setényi János oktatáskutatóval beszélgettünk.

Az OECD tippeket adott, hogyan lehetne a pályára csábítani a tehetséges fiatalokat.

A negyedikesek szövegértését ötévente vizsgálják. Átlag felettiek az eredmények, de romló a tendencia.

A csehek, észtek, horvátok is előttünk járnak, a szlovákokat, bolgárokat megelőzzük.

Óvodától kezdve fejleszteni kellene a szövegek értelmezését, különben az iskola újratermeli a funkcionális analfabetizmust, mondják a szakértők. Az Abcúg riportja.

Több diplomás kellene, és nem csak mérnökök: az MTA elnöke szerint lemaradtunk a világtól, az iskolának kreativitásra, csapatmunkára és modern civil ismeretekre kellene tanítania. Lovász László adott interjút az Indexnek.

A siralmas PISA-teszt eredményei miatt tanácsolja ezt az Emmi. Amikor Gyurcsány vagy a Jobbik beszélt erről, még súlyosan sértőnek nevezték.

Csoportbontás, kevesebb óra, rövidebb vakáció, egész napos iskola: ezekben gondolkodik az államtitkár.

De azért problémás, ahogy a pedagógusok tanítanak. Lazítanak a mindennapos testnevelésen.

Az Abcúg szerint a PISA-felmérés tanulsága, hogy házifeladot adni nem kifizetődő.

Soha nem voltak ilyen gyengék a magyar gyerekek, természettudományban és szövegértésben nagy a visszaesés. Hiába a tantervi tudás, képtelenek alkalmazni az életben.

Magyarország egyre többet költ oktatásra, de még nem értük el a 2010-es szintet. A romák továbbra is kiszorulnak a többségi oktatásból.