Szakértő: Nem meglepő a magyar diákok egyre romló teljesítménye
Úgy látja, az iskolák működése tanulásfókuszú helyett tanításfókuszú.
Úgy látja, az iskolák működése tanulásfókuszú helyett tanításfókuszú.
A szakértők figyelmeztető jelként értékelték a PISA-tesztek eredményeit.
Utánajártunk, hogy mi olvasható ki a friss PISA-felmérésből.
Természettudományokban viszont jók vagyunk.
Nálunk hősies tanárok küzdenek reménytelenül a közeggel, miközben Kínában a történelem legnagyobb oktatási innovációja zajlik. Mi van a PISA-eredmények mögött? Setényi János oktatáskutatóval beszélgettünk.
Az OECD tippeket adott, hogyan lehetne a pályára csábítani a tehetséges fiatalokat.
A negyedikesek szövegértését ötévente vizsgálják. Átlag felettiek az eredmények, de romló a tendencia.
A csehek, észtek, horvátok is előttünk járnak, a szlovákokat, bolgárokat megelőzzük.
Óvodától kezdve fejleszteni kellene a szövegek értelmezését, különben az iskola újratermeli a funkcionális analfabetizmust, mondják a szakértők. Az Abcúg riportja.
Több diplomás kellene, és nem csak mérnökök: az MTA elnöke szerint lemaradtunk a világtól, az iskolának kreativitásra, csapatmunkára és modern civil ismeretekre kellene tanítania. Lovász László adott interjút az Indexnek.
A siralmas PISA-teszt eredményei miatt tanácsolja ezt az Emmi. Amikor Gyurcsány vagy a Jobbik beszélt erről, még súlyosan sértőnek nevezték.
Csoportbontás, kevesebb óra, rövidebb vakáció, egész napos iskola: ezekben gondolkodik az államtitkár.
De azért problémás, ahogy a pedagógusok tanítanak. Lazítanak a mindennapos testnevelésen.
Az Abcúg szerint a PISA-felmérés tanulsága, hogy házifeladot adni nem kifizetődő.
Soha nem voltak ilyen gyengék a magyar gyerekek, természettudományban és szövegértésben nagy a visszaesés. Hiába a tantervi tudás, képtelenek alkalmazni az életben.
Magyarország egyre többet költ oktatásra, de még nem értük el a 2010-es szintet. A romák továbbra is kiszorulnak a többségi oktatásból.