A zágrábi Pimp my Pump, öttagú utcai művészcsoport a napokban egy régi, utcai öntöttvaskút kifestésével emlékezett meg a Nirvana frontemberének 20 évvel ezelőtti, tragikus haláláról.
"Ezek a használaton kívüli, rozsdásodó, régi kutak az ócskavastelepre kerülnének, mi pedig életet lehelünk beléjük." – szól a horvát street-artosok ars poeticája.
Kezdem úgy érezni magam, mintha Egyiptomban élnék Mózes idején.Igaz, szerencsére nem sáskák, kígyók és tetvek lepik el a városom időről időre, hanem papírvirágok, héliumos lufik, most meg épp műlepkék.
Ez utóbbiról nem tudok semmit, de az Origo blogján megjelent pár kép, amely szerint a Bajcsy-Andrássy kereszteződés csupa lepke.
Még szerencse, hogy Budapest Szobrai feltolta az Urbanista Facebook-oldalára, így egy kis késéssel posztolhatom. Ja és ne fanyalogjon senki, egyszer egy évben ünnepnapon csak belefér ennyi szabálytalanság.
Frissítve: többen is jeleztétek, hogy vannak hasonlók a városban: Kövér Csaba például ezt küldte.
Fotó: Balassa Bálint
Nem hiszem, hogy az én javaslatomra álltak neki diákok kifesteni a kelenföldi vasúti aluljárót, de azért jó érzés, hogy alig egy hónapja vetettem fel az ötletet itt az Urbanistán.
A street-artnak igen sok vállfaja van, de a legbájosabb, legszerethetőbb alighanem a gerrilakötés: kötőtűvel, nagymamásan, meleg pulcsiba burkolni a köztéri tárgyakat.
Egy kedves olvasónknak feltűnt, hogy a Rákóczi hídon készítés közben lefestettek egy félkész alakot az elhunyt Nemzet Szinészeit ábrázoló óriásfreskón.