Lógó nyelvekkel a Vértesben
Július második hétvégéjén kipróbáltuk, milyen kutyákkal túrázni. A tapasztalat: nagyon jó! Nálunk már csak ők élvezték jobban a túrát. A helyszín a Vértes, amire előzetesen azt hittem, hogy a Kéktúra legunalmasabb szakasza lesz.
Nagyobbat nem is tévedhettem volna! Igaz, hogy nem mentünk 500 méter fölé, de végig gyönyörű, erdei katedrálist idéző magas, hűs, árnyékos bükkösök lombsátra alatt haladtunk.
Az útvonal sokkal jobban jelölt, mint a Börzsönyben, a Bükkben vagy a Mátrában, egyértelműek a kék jelzések, jó helyen vannak. Ráadásul ezen a 51 kilométeren három jó turistaház is található, azaz szállással sincs gond, ha az ember éppen nem a hangulatos Gánt vagy még hangulatosabb Várgesztes valamelyik utcájában akar megszállni.
A túra végén megegyeztünk, hogy ez a Kéktúra egyik legjobb, leghangulatosabb szakasza. A forgatás első napján Hudák Hajni és Bátor nevű vizslája rótta velünk a kilométereket, második nap a Vizsla Kalandorok tucatnyi vizslája, harmadik nap pedig két kutyaiskola, a Best Dog Kutyaközpont és a Duna Dog Center Kutyaiskola spánielei, huskyjai, uszkárjai és minden rendű-rangú kutyái voltak a vendégeink.
Mindkét nap alatt kánikula volt, amit mi is nehezen viseltünk, de a kutyáknak se volt könnyebb. Ezért, ahol csak saras tócsát találtak – ilyenből volt bőven az erdőben – abba nyakig belemásztak, hogy aztán szőrüket megrázva sárzuhannyal borítsanak el minket is.