Index Vakbarát Hírportál

Bakony, a betyárok otthona

2018.12.06. 14:11
Nem véletlen volt a Bakony az olyan híres betyárok hazája, mint Sobri Jóska vagy Savanyó Jóska: zegzugos völgyei, szurdokai, barlangjai kiváló rejtekhelyeket nyújtottak. Ami régen előnyös volt a betyároknak, az teszi izgalmassá a mai túrázók előtt a hegységet.

Kéktúra-sorozatunkat a Bakonyban folytattuk idén tavasszal. Eredetileg két részt akartunk itt forgatni, de a hegység olyan sokszínű, és annyi érdekes helyet rejt, hogy végül majdnem négy rész kerekedett belőle. A Kelet-Bakonnyal kezdtük, Bodajktól Zircig. A tematika a Gaja-szurdok köré szerveződött volna, mert két nagyon szép völgyszorosa is van a szakaszon a pataknak. Csakhogy Bodajkon olyan gazdag anyagot forgattunk, hogy két külön epizód is kijött a Kelet-Bakonyból. Az első rész sztárja egyértelműen a Kéktúra környékéről háborús relikviákat, fegyvereket, sőt páncélost és bunkert összegyűjtő Fülöp Attila volt:

Kéktúra, 20. rész: Páncélos menet

A másik kelet-bakonyi epizód főszereplője nem ember volt, hanem Magyarország egyik legszebb szurdoka, a Római-fürdő Bakonynánánál. Annyira át akartuk élni, hogy levettük a cipőket, és kvázi kanyoningszerűen, térdig a patakban gázolva tettünk meg benne száz métert.

Kéktúra, 21. rész: Kanyoning a legszebb szurdokban

Zirctől Városlődig a Magas-Bakonyt szeltük át. Személyes meglepetés a bakonybéli csillagda, amit eredetileg meg se akartunk nézni, de a végén nagyon nem bántuk meg, hogy bementünk. A Fiatalító-forrásnál spontán jött a beauty app ötlete. A fő attrakció itt a Kéktúra vonala mellett fekvő iharkúti őslényásatás volt a számunkra, a videón biztos átjön mennyire megfogott minket a dínók világa.

Kéktúra, 22. rész: Elveszett világ a Bakonyban

És még mindig nem volt vége a Bakonynak. A Fjallraven Vándortúrásokkal együtt tettük meg a Városlőd-Nagyvázsony-Szentbékkálla szakaszt, igaz a forgatás iramát valahogy nem tudtuk összeegyeztetni velük. Itt sem humanoid volt a sztár, hanem egy fémszerkezet: a Kab-hegyi adótorony. Tényleg nagyon sajnáljuk, hogy nem mindenki juthat fel rá, ezért próbáljuk megmutatni, hogy milyen érzés a Bakony legmagasabb pontján szemlélődni.

Kéktúra, 23. rész: A torony, ami dacolt a 170 km/órás széllel

Az útvonal: A hivatalos szakasz számozáshoz képest visszafelé megyünk a Kéktúrán, a 27. számú zempléni túraszakasztól az 1. számú, Kőszegi-hegység csúcsán végződő szakaszig. Kelet felől nyugatra haladva. Az első évad első része a Hollóháza - Bányi-nyereg közötti (zempléni) szakaszról szólt, a tizedik pedig a Cserhátról. A 2. évad nyitó részének helyszíne a Börzsöny volt, majd a Budai-hegységet választottuk forgatási helyszínnek. Tavasszal a Cserhátban, Becskénél vettük fel a szálat. A dunai átkelés után Visegrádtól a Rozália téglagyárig jutottunk. Dorogot és Péliföldszentkeresztet elhagyva Szárligetnél intünk búcsút a Gerecsének, majd egy hosszú hétvége alatt átgyalogoltunk a Vértesen. A következő évadot Bodajknál, a Bakony kapujánál indítottuk.

Adatok: Bodajk-Nagyvázsony

A forgatások időpontjai: 2018. április 16.-18., és 28-29. (Kelet-Bakony), június 22-24. (Magas-Bakony), valamint augusztus 1-2. (Déli-Bakony)

Hossz, szint: 125 km, 2950 m felfelé

Nehézség: Egy hét alatt kényelmesen, hat nap alatt tempósan haladva megjárható. Kisebb darabokban akár 7-8 éves gyerekeknek is ajánlható, mert rengeteg a látnivaló.

Ne menj el mellette:

  • Bodajkon a szarkofág, csoda templom, kálvária, fegyveres ember
  • A Gaja-völgyben az Ádám-Éva fa, vaskereszt, halomsírok
  • Fehérvárcsurgói víztározó (Becsali kocsma)
  • Ammonitesz-fosszília
  • Csikling-vár, Hamuház
  • Tési malmok
  • Széchenyi-kilátó
  • Gaja-szurdok, Római-fürdő
  • Zirci apátság
  • Kőris-hegy, kilátó
  • Bakonybél, Csillagda és monostor
  • Hölgykő vára
  • Zipline
  • Csárda-hegyi őskarszt
  • Kab-hegy
  • Nagyvázsonyi vár

Szubjektív: A Gaja-völgy a Kéktúra egyik legszebb szurdoka, ez azt hiszem egyértelmű. Bár a Bakony nem magas hegység, az útvonalon sok, szép panorámát nyújtó kilátó van. Nagyon szép az erdő, sokszor magas, összeboruló koronájú erdei katedrális-szerű bükkösökben mentünk. Ha már itt tartunk, nem vagyok temlombújó alkat, de a bodajki templom hangulata és a zirci apátság monumentalitása megfogott.

Kulisszák mögött: A videókon feltűnhet, hogy hátizsák nélkül, elég béna kéztartással túrázok. Sajnos tavasszal egy kerékpáros balesetben elszakadtak a jobb oldali vállszalagjaim, kis kényszerű szünet után azonban nekivágtunk a forgatásnak, mert a gyalogláshoz nem kell váll :)

Eddig megtett szakaszok: a 19-es számú (74 km), 20-21-22-es számú (65 km), 23-as számú (62 km), 24-es számú (60 km), 25-ös számú (65 km), 26-os számú (53 km), 27-es számú (40 km), 17-es számú (40 km), 13-as és 14-es számú (22,4+14,2 km), a 18-as számú (60 km), a 16. számú (24,5 km), a 15-ös számú (23 km), a 12-es számú (18,5 km), a 11-es számú (67 km), a 10-es számú (52 km), és most a 9-8-7-es számú (125 km), összesen: 870 km.

Képgaléria:

Szállás, kaja: Bodajk mellett a 81-es út mentén van a Sandokán panzió (olcsó és kaja van), érdekes hangulattal. Bodajk és Kisgyón között szinte csak egy szállás van: Bakonykútin a Tar vendégház (korrekt árért, ráadásul a szakács az egész Kéktúra legjobb vacsoráját rittyentette nekünk), Kisgyónnál kulcsosház, turistaház van, aki erdei környezetben aludna, nem messze van az erdőben a Károly-laki erdészház. Tésen, két vendégház is működik, Jásd sem üres ebből a szempontból. Bakonynánán a Czepek-házban aludtunk (kedves vendéglátás, jó vacsora). Bakonybél csurig van vendégház, de aki különlegességre vágyik, aludjon a monostorban, de Kékhez a Gerence turistaszállás van legközelebb a falu határán. 

Jó tudni: Fel kell készülni, hogy hétvégén nehéz ételt-italt venni az útvonal több részén, ami nekünk nem volt gond, mert a Trexpert túrabolt jóvoltából mindig van velünk Travellunch gyorskaja, amit csak fel kell önteni forró vízzel, és 10 perc múlva konyhakész az ebéd akár az erdő legmélyén is.

Ma is tanultam valamit: a Hamuház

Csőszpuszta előtt az erdő közepén áll egy szép, aránylag jó állapotú faház, ami korábban volt vadászház és kulcsosház is, most be van zárva. De hogy miért Hamuház a neve? Ezért: régen a hamuzsír a szappanfőzés, az üveggyártás, salétromfőzés nélkülözhetetlen vegyi anyaga volt. Az elégetett fa után maradt fahamut ún. hamuházakban összegyűjtötték, ahol a hamut kádakban kioldották, kilúgozták. A lúgot elpárologtatták, vasüstökben kifőzték. Az így nyert, besűrűsödött masszát végül kemencékben hevítették, ebből lett például a szappan.



Rovatok