Ez a tájegység úgy lett felosztva a Kéktúra szakaszok között, hogy a dél-bakonyi menetünk fele belelóg, Keszthelyre menet pedig kigyalogolunk belőle az epizód közepén, tehát egy teljes és két fél videó szól róla.

Nagyvázsony-Szentbékkálla: Nem véletlenül értünk ide erre a szakaszra augusztusban. Utolsó bakonyi videónk be is nyúlik erre a földrajzi részre, hiszen abban Városlőd és Nagyvázsony között pipáltuk ki a Déli-Bakonyt, de tovább mentünk egészen Szentbékkálláig.

Nagyvázsonyban szálltunk meg, hol máshol, mint a Kinizsi turistaszállón, aminek szobáiban eszméletlen hőség volt éjszaka. Mint az a videóban is elhangzik, Nagyvázsonyban ma kisebbfajta kultusza van Kinizsinek, a településen szinte minden róla van elnevezve, legyen az bank, iskola, élelmiszerbolt, kocsma vagy éppen turistaház. Kinizsi sírja is a közelben van: az erdőben, az általa alapított pálos kolostor romja mellett. 

A videóból drónhiány miatt kimaradt a legszebb rész, amit igazán csak a levegőből tudtunk volna megmutatni: a Fekete-hegyi lápok és tavak. A fennsíkon szétszórt lefolyástalan mélyedések keletkezése ma is rejtély. A változó vízállású tavakból féltucatnyi található a hegyen. Sötét árnyalatú, savas vizük tipikus lápi víz, gazdag élővilággal: mocsári kányafű, buglyos boglárka és mételykóró bólogat a partján. A hely hangulata teljesen magával ragadó. Innen az Eötvös-kilátót érintve már nagyon hamar lent voltunk Szentbékkállán.

Szentbékkálla-Badacsonytördemic: Itt időben kicsit hátra ugrunk, hiszen mindenképpen a szentbékkállai szüreti bál idejére akartuk időzíteni ezt az epizódot. A bálon eléggé kimulattuk magunkat, az épp arra járó inforádiós kollégák hathatós támogatásával. Ezért másnap a Kőtenger Ingókövének ingatásakor kissé meg is szédültünk.

A Csobánc 376 méter magas tetején siklóernyősökkel beszélgettünk, majd leérve, a Sabar-hegy aljában egy borospincénél vacsoráztunk. A borosgazda, Ádám Gábor maga is nagy túrázó. Szomszédjánál, Puskás István nyugdíjas tanárnál szálltunk meg, aki régebben gyakran kéktúrázott diákjaival. Gáborral már korábban is túráztunk a környéken, ezért következő nap ő is csatlakozott hozzánk, és mesélt a környék szőlőiről. A Badacsony teteje tele van jobbnál jobb kilátópontokkal, de legszebb panoráma a bazaltorgonák tetejéről nyílik. Lent a faluban természetesen borral fejeztük be a szakaszt.

Badacsonytördemic-Tapolca: A szigligeti várnál kezdtünk, de előtte körbejártuk a Csonkatornyot. Némi aszfalttapodás után ott tornyosult előttünk a hegy, amin a legkisebb helyen zsúfolódik össze a legtöbb érdekesség: a Szent György-hegy. Kezdődik az aljában a Lengyel-kápolnával és a Tarányi-présházzal, folytatódik a különleges kilátású és vendégszerető Mennyország büfével, a hegy füves minifennsíkja kivételes, lefelé a túloldalon az 1934-ben épült Kaán Károly turistaház és a közelében sorakozó furcsa bazaltoszlopok, a bazaltorgona. Tapolcán a Malom-tó környékén (mellette és alatta a barlangban) regenerálódtunk. Innen indultunk tovább Vállusra, de az már egy másik tájegység.

Az útvonal: A hivatalos szakasz számozáshoz képest visszafelé megyünk a Kéktúrán, a 27. számú zempléni túraszakasztól az 1. számú, Kőszegi-hegység csúcsán végződő szakaszig. Kelet felől nyugatra haladva. Az első évad első része a Hollóháza - Bányi-nyereg közötti (zempléni) szakaszról szólt, a tizedik pedig a Cserhátról. A 2. évad nyitó részének helyszíne a Börzsöny volt, majd a Budai-hegységet választottuk forgatási helyszínnek. Tavasszal a Cserhátban, Becskénél vettük fel a szálat. A dunai átkelés után Visegrádtól a Rozália téglagyárig jutottunk. Dorogot elhagyva Szárligetnél intünk búcsút a Gerecsének, majd egy hosszú hétvége alatt átgyalogoltunk a Vértesen. A következő évadot Bodajknál, a Bakony kapujánál indítottuk és Nagyvázsonyban fejeztük be, ahol beléptünk a Balaton-felvidékre.

Adatok: Bodajk-Nagyvázsony

A forgatások időpontjai: 2017. szeptember (Szentbékkálla-Badacsonytördemic), 2018. július (Badacsonytördemic-Tapolca), augusztus (Nagyvázsony-Szentbékkálla).

Hossz, szint: 65 km, 2000 m felfelé

Nehézség: négy nap alatt kényelmesen, három nap alatt tempósan haladva megjárható. Kisebb darabokban 7-8 éves gyerekeknek is ajánlható, mert rengeteg a látnivaló, és ott van persze a Balaton is. Sajnos elég sok az aszfalt a forgalmas országutakon, és szállást sem egyszerű találni nyáron.

Ne menj el mellette:

• Nagyvázsony, vár
• Kinizsi sírja
• Fekete-hegyi lápos-tavas fennsík
• Kőtenger
• Csobánc és Tóti-hegy
• Badacsonyi kilátók
• Szigligeti Csonkatorony
• Szigligeti vár
• Szent György-hegy: Lengyel-kápolna, Tarányi-présház, Mennyország büfé, Kaán Károly turistaház, bazalorgonák
• Tapolcai tavasbarlang, Malom-tó

Szubjektív: Ez a Kéktúra legmediterránabb szakasza, öröm végigmenni rajta, hangulatos, barátságos falvak szegélyezik. Itt már jelentkezik a nyugati oldal átka: rengeteg az országúti gyaloglás, és szállással is előre kell készülni.

Eddig megtett szakaszok: a 19-es számú (74 km), 20-21-22-es számú (65 km), 23-as számú (62 km), 24-es számú (60 km), 25-ös számú (65 km), 26-os számú (53 km), 27-es számú (40 km), 17-es számú (40 km), 13-as és 14-es számú (22,4+14,2 km), a 18-as számú (60 km), a 16. számú (24,5 km), a 15-ös számú (23 km), a 12-es számú (18,5 km), a 11-es számú (67 km), a 10-es számú (52 km), a 9-8-7-es számú (125 km), és a 6-5 számú, összesen: 935 km.

Képgaléria:

Szállás, kaja: Nagyvázsonyban a Kinizsi Turistaszálló nyáron kissé meleg. Szentbékkállán sok a panzió, olcsóbb-drágább egyaránt, de mi Káptalantótin vendégeskedtünk a Sabar-hegy alatt. Tördemicnél semmi, Tapolcán is kevés lehetőséget találtunk, ahhoz képest, hogy mekkora település.