A Magyar Labdarúgó-szövetség a hivatalos X-csatornáján közölte a hírt, miszerint az UEFA végrehajtó bizottsága a szerdai El-döntő helyszínén úgy döntött, két év múlva, a világbajnokság előtt a Puskás Arénában rendezik meg a BL-döntőt: 

A 2019-ben átadott Puskás Arénában 2020-ban Európai szuperkupa-mérkőzést, 2021-ben az Európa-bajnokságon két csoportmeccset és egy nyolcaddöntőt, 2023-ban pedig Európa-liga-finálét rendeztek.

Az idei BL-döntőnek London ad otthont, 2025-ben pedig a müncheni Allianz Aréna lesz a finálé házigazdája. A végrehajtó bizottság döntésének értelmében a 2027-es döntő helyszínéről később határoznak a milánói San Siro átépítése miatt.

Magyarországon korábban soha nem rendeztek BEK/BL-döntőt. A legrangosabb európai kupasorozat fináléját eddig 15 ország 28 városának 32 stadionjában rendezték meg. 

Az UEFA tavaly tette közzé a listát, hogy mely városok pályáznak a következő döntők megrendezésére. Ekkor már jó esély volt arra, hogy Budapest vagy a 2026-os, vagy a 2027-es finálé rendezési jogát megkapja.

Fürjes Balázs, aki korábban a kiemelt budapesti fejlesztések kormánybiztosaként a Puskás Aréna tervezését és építését felügyelte, később közölte, hogy csak Olaszországtól és Magyarországtól érkezett szándéknyilatkozat az UEFA-hoz.

A hírt aztán az MLSZ is megerősítette. A magyar szövetség augusztusban megkapta a rendezéshez szükséges feltételrendszert, a hivatalos pályázatot pedig novemberben nyújtotta be.

Az MLSZ áprilisi éves rendes közgyűlése előtt megszólalt a magyar kormány is, amely támogatásáról biztosította a szervezetet.

Csányi Sándor: Az MLSZ újabb kitűzött stratégiai célját éri el

Csányi Sándor, az MLSZ elnöke úgy fogalmazott, hogy azért is fontos ez, mert a BL-döntő rendezése is hozzájárul ahhoz, hogy hazánkban folytatódjon a labdarúgás fejlődése, és tovább növekedjen a népszerűsége.

„Az UEFA a mai döntésével az MLSZ nemzetközi és rendezői munkáját ismerte el – mondta Csányi Sándor az mlsz.hu-nak. – Az európai szervezet értékelte, hogy az elmúlt években a magyar szövetség lépésről lépésre egyre nagyobb érdeklődésre számot tartó események szervezése során bizonyította rátermettségét. A női BL-döntő, a korosztályos Európa-bajnokságok, a 2020-as Szuperkupa után sikeres volt a 2021-ben rendezett Eb, továbbá a tavalyi Európa-liga-döntő is. Ebben nagy szerepe volt a Puskás Arénának, illetve annak a háttérnek, amelyet a kormány biztosít az UEFA-események megszervezéséhez. A legrangosabb klublabdarúgó-mérkőzés budapesti megvalósításával az MLSZ újabb kitűzött stratégiai célját éri el. Azért fontos ez, mert a BL-döntő rendezése is hozzájárul ahhoz, hogy hazánkban folytatódjon a labdarúgás fejlődése, és tovább növekedjen a népszerűsége” – fogalmazott.

Egy kis történelemóra a Puskásról 

2019. november 15-én nyílt meg Közép-Európa legkorszerűbb, legnagyobb élményközpontja, a Puskás Aréna. A Magyarország–Uruguay-találkozót legalább akkor felhajtás előzte meg, mint amikor 1953-ban a „nagy előd”, a Népstadion megnyitotta a kapuit egy Budapest Honvéd–Szpartak Moszkva-mérkőzéssel. 

A Népstadiont az Állami Építéstudományi Intézet középítési osztálya tervezte ifj. Dávid Károly osztályvezető, valamint Juhász Jenő és Kiss Ferenc építészek segítségével. Az építkezés 1948-ban, Tildy Zoltán köztársasági elnök kapavágásával kezdődött, majd a Vorosilov (korábban Stefánia, később Népstadion, 1990 óta újra Stefánia) út és a Dózsa György út között öt év alatt felépült az észak–déli tájolású, 70 ezres Népstadion. Az építkezés hivatalosan 148 millió forintba került, de a valóság ennél valószínűleg jócskán több volt. Az átadáskor, 1953-ban még nem volt teljesen kész a stadion, világítása nem volt, hiányzott húsz pilon, és a környék területrendezése is elmaradt. A megnyitót 1953. augusztus 20-ára, az alkotmány ünnepére időzítették. Az avatóünnepségen részt vett Nagy Imre, a minisztertanács elnöke, valamint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke, Avery Brundage. 

A Népstadion bontása 63 évvel később, 2016 februárjában kezdődött, majd a következő év márciusában már a Puskás Aréna építése is elindulhatott. A tervezők büszkék voltak arra, hogy az új létesítmény sok mindent megőrizhetett a legendás, de már nagyon korszerűtlen Népstadionból. S hogy mik ezek? A legfontosabb, hogy az új élményközpont ugyanazon a helyszínen épült, ahol a Népstadion állt. A tervezők megtartották a szimbolikus „Torony épületrészt”, amelyben múzeum létesült. A történelmi pilonok képét is megőrizték, de funkciójuk megváltozott, ma az új lépcsőházak vannak bennük. És végül, de nem utolsósorban: a Népstadion bontásából származó törmelék jelentős része beépült, újrahasznosult az Arénában, 

A XXI. század legnagyobb magyarországi építkezésén 10 000 tonna acélszerkezetet és 150 000 köbméter vasbetont használtak fel. A munkálatokat egy 1250 tonnás lánctalpas daru szolgálta ki, amelynek elemeit több mint hatvan kamionnal szállították az építkezés helyszínére (csak a daru összeszerelése három hétig tartott). Az Aréna acél tetőszerkezete vasbetonból készült kardelemekkel támaszkodik a pilonok tetejére, ezeknek a vasbeton kardelemeknek a vasalása annyira összetett feladat volt, hogy a betonacélok szövevényes rendszeréről színes 3D-s ábra készült a szerelőbrigád számára. 

Az építkezéshez, amelyen naponta kétezren dolgoztak, 26 kilométer fúrt cölöpöt használtak fel, ha ezeket vízszintesen összerakták volna, akkor a Puskástól Százhalombattáig érne. A felhasznált 1700 km kábel hossza pedig még meghökkentőbb: ha ezt a Puskástól kifeszítenék, messzebbre érne el, mint London vagy Barcelona.

Miben lett teljesen új a Puskás Aréna a Népstadionhoz képest?

A legszembetűnőbb változás, hogy immár teljesen fedett a nézőtér, amelynek bármelyik nézői, szurkolói széke legfeljebb 80 méteres távolságra van a pályától. Megújult és világszínvonalú lett a stadion beléptetőrendszere, s legalább ilyen modern az új konferenciarészleg is. Az 52 méter magas Puskás Aréna 38 lépcsőházzal, 27 lifttel, 45 büfével és 600 darab full HD-kijelzővel, teljesen akadálymentes környezettel várja a futballmeccseken 67 ezer, koncerteken mintegy 78 ezer nézőt. 

Természetesen az öltözők is megújultak: a két nagy méretű, korszerű csapatöltöző az épület bejárati szintjén kapott helyet, közvetlenül megközelíthetők a csapatbuszokkal. Az egyedi öltözőterület mellett a csapatokat egy-egy nagy méretű masszázs- és rehabilitációs terület is várja, amelyben egy, a regenerációt gyorsító csapatjégkád is helyet kapott. Az edzői öltözők közvetlenül a csapatöltözőkhöz kapcsolódnak. Az épület pályaszintjén további négy öltözőblokk épült ki. Nem sok stadion mondhatja el magáról, hogy a szükséges bírói és UEFA-öltözőkön kívül külön öltözőblokkot kaptak a labdaszedő gyerekek is. 

A modern európai sportlétesítményekben nem ritka, de idehaza kuriózumnak számított a négyezer fős VIP-terület és a 84 darab skybox. A Barcelona, a Manchester United vagy az olasz bajnok Milan otthonában már megszokott a hibrid gyep, a Puskás Aréna jóvoltából immár a magyar stadionokban is van műanyagszálakkal megerősített természetes fű. 

Az építkezés költsége nettó 150 milliárd forint volt, amelynek nagyságáról a sajtóban komoly polémia alakult ki. Nem tisztünk a vitában állást foglalni, de három dolog biztos: az építők a 2017. márciusi szerződéskötés és a 2019. novemberi átadás közt tartani tudták a költségkeretet, egyetlen forinttal sem lépték azt túl. Másrészt az elmúlt évtizedben megépült, hasonló méretű európai stadionok nettó egy székre jutó költsége átlagosan 1,24–3,1 millió forint volt, ebben az összehasonlításban a Puskás Aréna 2,1 millió forintos székenkénti bekerülési értéke európai viszonylatban átlagosnak tekinthető. Nem utolsósorban: a budapesti létesítménnyel teljesen egy időben épülő, ugyanekkora tokiói olimpiai stadion a Puskásnak pont a duplájába került.

Az első komoly elismerés

Az új Puskás Aréna első nagy szakmai elismerésére sem kellett sokat várni. 2020 decemberében a Puskás Aréna elnyerte a legszebb sportlétesítmény különdíját a Prix Versailles építészeti díjkiosztón. Fürjes Balázs, a Puskás Aréna tervezését, építését és működtetését irányító kormánybiztos a díjazás után azt mondta: 

Az új Puskást magyarok tervezték, magyarok építették, a felépítése három éven át tizenötezer magyar embernek adott munkát, tizenötezer család megélhetését biztosította. Mindannyian büszkék lehetünk erre a teljesítményre – ez a mi nagy, közös sikerünk.

Az aréna közönségtájékoztató, látogatóterelő vizuális jelrendszere korábban kiérdemelte a nemzetközi kreatívszakma Oscarját, a Red Dotot. A létesítmény a Stadium Database szakportál közönségszavazásán is remekelt, a 2019-es Év stadionjának választották, a zsűri voksolásán pedig holtversenyben a második helyen végzett.

(Borítókép: Puskás Aréna. Fotó: Illyés Tibor / MTI)