Apránként veszni látszik a varázs: noha a Liverpool eddigi eredménysora Arne Slot vezetőedző irányítása mellett önmagáért beszél, a nehezebb ellenfelek, azaz a Chelsea és az Arsenal elleni rangadón már kijött néhány hiányosság. A brit sajtóban sokan Szoboszlai Dominik romló teljesítményét hangsúlyozták, de valójában az egész együttes haloványabb lett támadásban – ha Jürgen Klopp utolsó évéhez hasonlítjuk, azt látjuk, a Pool támadóstatisztikái szinte minden releváns mutatóban 20–30 százalékkal visszafogottabbak. Ám pont ebből a mindenhol visszaköszönő értékből következtethetünk arra is, nem egyéni hibák, sokkal inkább taktikai megfontolás áll a jelenség mögött. A kisebb intenzitás nagyobb precizitással társul, így pedig talán kevesebb sérülést is hoz a mostani aranyhajsza az előző idénynél.
„Szoboszlai Dominiket kikövetelik a Liverpool kezdőjéből!” – nincs másfél hete, hogy az idézett szalagcím brit forrásokra hivatkozva bejárta a magyar sajtót. Labdarúgó-válogatottunk 24 esztendős csapatkapitánya ezt megelőzően heteken át beszélt arról, több gólt és több gólpasszt vár magától. Majd múlt héten, a volt klubja, az RB Leipzig ellen lejátszott Bajnokok Ligája-meccs előtt változott némileg a kommunikáció. A találkozót felvezető sajtótájékoztatón már az ő és mestere, a Liverpoolt kilenc szezonon át irányító Jürgen Klopp helyére kinevezett Arne Slot is arra helyezte a hangsúlyt: Szoboszlai a „piszkos munka” elvégzésével teszi jelenleg a legtöbbet a csapat játékához, és a szezont megelőző szakértői várakozásokat magasan túlszárnyaló eredményességhez.
Az együttes – igaz, az ellenfelei előző idény végén elért helyezéséből kalkulált mutató alapján a teljes liga legkönnyebb sorsolásával – nyolc forduló után élen állt az angol élvonalban, azaz Premier League-ben, valamint a BL ligaszakaszában is egyike volt annak a három csapatnak, amely három lejátszott mérkőzést követően még hibátlan mérleggel rendelkezik. Slot egy csapásra lett a Mersey-parti város új sztárja, aki sorra dönti az edzői rekordokat. Ma már ő a valaha legsikeresebben rajtolt liverpooli edző, köszönhetően az első tizenkét tétmeccsén aratott tizenegy győzelmének és egyetlen vereségének (Nottingham Forest, 0–1). Az Arsenal elleni múlt vasárnapi 2–2-vel ugyan egy ponttal visszacsúsztak a címvédő Manchester City mögé, az eddigi eredménysorra így sem lehet sok panaszuk Mohamed Szalah-ék szimpatizánsainak.
A szezon elején két szempontból is pozitívnak ígérkezett Slot kinevezése Szoboszlai várható játékára nézve. Az egyik ígéretes momentum, hogy a holland szakember a középpályás feladatokat inkább két védekező, és egy klasszikusabb karmestereket idéző, jóval szabadabban mozgó játékos közt szereti felosztani – és a felkészülési mérkőzések tapasztalatai alapján Szoboszlaira várt, hogy a Liverpool tízese legyen. A másik, hogy Slot korábbi állomáshelyein előszeretettel alkalmazta a geggenpressing elemeit, azaz lehetőleg már az ellenfelek védekező harmadában visszatámadva nyomás alatt próbálta tartatni a másik csapat védőit, középpályásait.
Márpedig ha van játékelem, amelyben a magyar középpályás kiemelkedő volt mind a Bundesligában, mind az első Premier League-szezonjában, akkor az az úgynevezett triggerpontok, azaz a letámadás megkezdése legideálisabb pillanatának felismerése. Az Egyesült Királyságban élő magyar sportújságíró, Bocsák Bence is hangsúlyozta a szezon előtt készített beharangozónkban, Szoboszlainak a saját nevelésű Curtis Jonesszal szemben például ennek a képességének köszönhetően lehet majd stabilabb helye Slot kezdőjében.
A várakozások részben bejöttek, részben nem. Szoboszlai eddig minden sorozatot figyelembe véve 919 percet töltött játékban, ezzel tizenhárom mérkőzést követően a hetedik legfoglalkoztatottabb Pool-játékos. Azaz abszolúte alapember. Igaz ez még akkor is, ha sokan felkapták a fejüket a tényre, a legutóbbi három bajnokiból kétszer – a válogatott szünet előtt lejátszott Crystal Palace elleni találkozón, valamint az előző hétvégén az Emiratesben rendezett, Arsenallal szembeni csúcsrangadón – is kimaradt a vörösök kezdőjéből.
A magyar labdarúgó-válogatott csapatkapitánya különösen a válogatott mérkőzések utáni, a Chelsea ellen hazai pályán megvívott Premier League-csörte után került a kritikák középpontjába. Mint Ch. Gáll András kollégánk akkori gyűjtéséből kiderült, több szakíró is a kellő intenzitást és precizitást hiányolta a játékából. Bár a londoniak vezéralakjának, Cole Palmernek a játékból való kikapcsolásában óriási szerepet vállalt mezőnyben, tény, hogy támadóként egyetlen párharcot sem nyert, ráadásul tíz labdaeladása is volt. Összességében pedig a sérülés miatt már 30 perc után lecserélt Diogo Jota, valamint a Chelsea egyenlítése előtt bizonytalankodó Ibrahima Konaté kapott csak rosszabb osztályzatokat nála. Az RB Leipzig ellen már jobb megítélése volt a játékának, de több brit lap kiemelte, ezúttal is sok labdát vesztett el, hét párharcából csak hármat nyert meg a földön. Ugyancsak kritikaként rótták fel neki, hogy a Chelsea ellen 82, a Leipzig ellen 85 százalékos passzpontosságra volt képes – mindkét mérkőzésen a leggyengébb mutató volt az övé a Liverpoolban kezdőként lehetőséget kapó középpályások közt.
Ahhoz, hogy megértsük, mennyiben voltak jogosak ezek a kritikák, meg kell próbálnunk megérteni, mi mindent hangolt át Slot a Liverpool játékában elődjéhez, Klopphoz képest. Talán a legfontosabb különbség, hogy a Mersey-partiak mennyivel jobban törekszenek a kontrollra. Míg a német menedzser utolsó szezonjában ismét az irányított káosz elve érvényesült a leginkább – magasra tolt védekezés, óriási intenzitás, rengeteg meredek indítás és sok-sok rövid sprint –, addig Slot érájában a Pool jóval megfontoltabban építkezik, és messze nem a le- és visszatámadás az egyetlen igazán gyakran alkalmazott fegyvere védekezésben.
A Markstat adatai szerint a vörösök védelmi vonala mintegy másfél méterrel került hátrébb, jelenleg a kapujuktól mért átlagos 47,02 méteren teszik meg az első védekező akciókat a liverpooliak, amely az egész Premier League-ben csupán a hetedik legmagasabb. Klopp idejében ennél jóval magasabb értékekhez szokhattunk, még azokban a szezonokban is, amelyekben kevésbé szerepelt jól a csapat. Az előző két kiírásban csak a Manchester City és az Arsenal, a 2021–2022-es szezonban csak a City, az azt megelőző kettőben pedig egyetlen csapat sem védekezett magasabban, mint a Pool. Ennek köszönhetően labdaszerzések után jó helyzetből kezdhették az akciókat, de a kontrákkal szemben kifejezetten kitett volt a Virgil van Dijk vezényelte védelem. A 2020–2021-es idényben például a klasszikus nagy hatosként emlegetett csapatok (Pool, Arsenal, Chelsea, Manchester City és United, valamint a Tottenham) közül a legtöbb kontragólt is kapta a bajnokságban.
Idén ez egyáltalán nem jellemző az együttesre, sőt. Kilenc forduló után konkrétan a legjobban áll Slot csapata az ellenfelek számára engedett xG-t (a helyzetek minőségét mérő és mutató statisztikai számot) illetően. Ráadásul Alisson Becker, valamint a sérülése óta a brazil kapust helyettesítő Caoimhín Kelleher jó teljesítményének köszönhetően az ellenfelek 8,15-ös várható gólszámához képest is kevesebbet, mindössze öt találatot kapott a gárda a PL-ben. Ezek közül egyet, épp a Nottinghamét könyvelték el a statisztikusok klasszikus kontrából kapottként, miközben gólhoz vezető nagy egyéni védelmi hibát is csak egyet hozott össze a csapat (Ibrahima Konaté neve mellett éktelenkedik).
Slot ilyen szempontból tehát igyekezett a szezon első negyedében-ötödében (még akár 50 tétmeccse is lehet a Liverpoolnak a kiírásban, ha a kupasorozatokban fináléig jut) minimalizálni a kockázatot. Ám nemcsak mélyebben ül a csapat, összességében a sorok közti távolságok is kisebbeket. Utóbbi ugyancsak azt szolgálná, hogy labdavesztések esetén könnyebben rendeződjenek a vörösök, egyúttal a riválisok előtt kevesebb terület és passzopció adódjon. Utóbbival pedig meg is érkezünk annak a legfőbb okához, miért tűnik úgy, hogy Szoboszlai játéka haloványabb, mint az előző kiírásban volt...
A helyzet ugyanis az, hogy bár csapaton belül előrébb futballozhat tízesként, az ellenfél kapujához jottányit sincs közelebb az esetek többségében – mivel az egész csapat mélyebben helyezkedik. Szoboszlai a SofaScore-on szabadon elérhető aktivitási térképén is remekül visszaköszön a jelenség. Ugyan a magyar középpályás jobbra valamivel kevesebbet húzódik, mint a 2023–2024-es kiírásban, amikor sokszor védekezésben az előrelépő Trent Alexander-Arnold helyett kellett zárnia a területeket ezen az oldalon, a pálya kezdőkörében és attól tíz–tizenöt méterre előre a legaktívabb most is.
Ráadásul azzal, hogy csapaton belül előrébb van a pozíciója, jelentősen csökkentek a progresszív passzopciói is, ami a szemünk számára kevésbé megnyerő, még több oldalirányú átadást eredményez a játékában. Érdemes kiemelni, hogy a Liverpool jelenleg eleve kevesebbet birtokolja a labdát a támadóharmadban, mint egy idénnyel korábban. Míg a 2023–2024-es évadban a field tilt alapján 64,91 százalékban „borították az ellenfelekre” a pályát (az adat lényege, hogy a labdabirtoklásoknál százalékosan csak azt veszik figyelembe és hasonlítják össze, amikor a két ellenfél a támadóharmadban járatja a labdát), addig a mostani kiírásban több mint 6 százalékkal alacsonyabb a Pool dominanciája, 57,74 százalék. Ehhez érdemes hozzávenni, hogy eleve a labda is kevesebbet volt Slot csapatánál – egyszerűen nem rohannak úgy visszaszerezni –, szintén 57,74 százalékban, szemben az előző szezon 61,52 százalékával.
A fentiekből egyenesen következik, hogy kevesebb a liverpooli labdaérintés is a támadóharmadban, meccsenként az így sem kevés, 168,1, míg az előző kiírásban 210,8 volt. Ez mintegy 20 százalékos visszaesést jelent. Szoboszlai számai ehhez képest csak minimális eltérést mutatnak – igaz, negatív irányba –, 2023–2024-ben 30,1 labdaérintése volt 90 percenként a támadóharmadban, most 22,1. Ez 26,4 százalékos csökkenés. Ugyancsak 90 percenként 2,77 előrefelé irányuló, legalább a 10 métert elérő labdavezetése volt a támadóharmadban, most ez a szám 1,78. Kevesebb? Igen. Hiányozhat a szemünknek az inger? Igen. Csapaton belül sokkal rosszabb a helyzete? Nem.
Az előző kiírásban a negyedik, most az ötödik legjobb mutató volt az övé. Labdaérintések terén akkor az ötödik, most a hetedik. Akkor – összességében – a legtöbb lövésig vitt akcióban vállalt szerepet legalább egy pontos passzal csapaton belül (a PL-ben pedig az ötödik volt, 7,4-es átlaggal 90 percenként, míg a lista élén 8,4-es átlaggal a friss aranylabdás, Rodri zárt Phil Fodent, Bukayo Sakát és Martin Ödegaardot megelőzve még az első ötben).
Ugyanez a 20–30 százalék közti visszaesés figyelhető meg a progresszív passzai, a tizenhatoson belülre játszott labdái, és a 90 percenként várható gólpasszainak számában (xA) is. Csakhogy ezen mutatókban is épp úgy a legjobb öt között van csapaton belül, mint az előző kiírásban volt. Az xA esetében ezt az ötöst Szoboszlain kívül Szalah, Alexander-Arnold, Andrew Robertson és Luis Díaz alkotja még. Közülük pedig mindenkinek romlott a várható gól- és gólpasszszáma a korábbihoz képest. Az első, aki minimális javulást tud felmutatni, az Alexis Mac Allister, ő 0,14-ről 0,15-re javított, és utóbbival jelenleg a hatodik, kiszorítva a kezdőből is kiszorult Darwin Núnezt a közvetlen élmezőnyből.
Szoboszlai a 2024–2025-ös szezonban meccsenként 5,7 lövésig vitt akcióban vállal szerepet, ezzel csapaton belül Szalah mögött még mindig a második, de a Liverpoolnak eleve nincs annyi gólszerzési kísérlete (13,34) egy-egy találkozón, mint Klopp utolsó évében volt (20,55). Ez egyébként a kontrollra való törekvés mellett még egy tényezőnek köszönhető: mivel a csapat jóval kevesebb időt tölt hátrányban, sokkal kevesebbet is kell erőlködnie, kapkodnia egy pontmentéssel kecsegtető találat reményében.
Érdemes megnézni Szoboszlai labdaérintései arányát abból a szempontból, hogy a pálya mely harmadában történnek. A Premier League-ben átlagosan 59,9 alkalommal ért labdához az aktuális kiírásban 90 percenként, az előző idényben valamivel többet volt játékban, 77-szer ért labdához. Most 34,7 százalékban a támadó, 53,6-ban a középső, 12,1-ben pedig a védekező harmadban akciózik (a kerekítések miatt az összérték eltérhet a 100 százaléktól). A Klopp-érában 39,3 százalékban estek a labdaérintései a támadó, 48,2-ben a középső, 13,3 százalékban pedig a védekező harmadba. Ami ugyancsak azt bizonyítja, labdás fázisoknál sokszor nemhogy előrébb, még hátrébb is kerül játékba, mint korábban. A büntetőterületen belül, 3,3 érintése volt meccsenként, most 2,8. Szinte említeni sem kell, itt is itt van a húsz százalék körüli visszaesés.
Ezzel együtt tény, a tizenhatoson belül mégis többször jött ki rá a befejezés, miközben kevesebbet próbálkozik a büntetőterületen kívülről eleresztett átlövésekkel, a 90 percenkénti várható xG-je nőtt: 0,16-ról 0,21-re 90 perces átlagban. Ennek ellenére gólképtelen egyelőre, ami joggal lehet fájó pont a Liverpool-drukkereknek. Főleg, ha hozzátesszük, a Premier League adatbázisa szerint csak Diogo Jota (5) és Mohamed Szalah (4) puskázott el nála is több nagy helyzetet (2) – holtversenyben Luis Díazzal (2). Az előző szezonban 33 bajnokin hagyott kihasználatlanul ugyanennyi ziccert...
Ha van jogos kritika a magyar válogatott csapatkapitányával szemben, akkor az alighanem a kapu előtti döntéshozatalára kell vonatkozzon. Eddig csak egy olyan topligás szezonja volt, az utolsó lipcsei, amikor nem lőtt kevesebb gólt a helyzetminőség-mutatója alapján várható találatszámnál, 90 perces átlagra vetítve akkor is 0,21-es xG-hez képest zárt 0,22-es gólátlagon.
A Liverpool játékosai csapatszinten jelenleg a negyedik legmagasabb xG-értéket, azaz várható gólszámot hozzák össze a jóval kevesebb lövés és fejes ellenére is, 1,83-dal, a kialakított lehetőségeikből pedig meccsenként 1,89 lőtt gólt értek el az első 9 fordulóban. Az előző évadban a legmagasabb xG-átlaggal, 90 percenként 2,32-es értékkel zártak, de ezt alullőtték, az így sem szerény 2,11 gól/meccses mutatóval búcsúztak Klopptól.
Összegezve tehát, igaz az állítás, hogy Szoboszlai a papíron szabadabb szerepköre ellenére is szürkébben teljesít támadásépítésben. Ám ez túlmutat az esetlegesen gyengébb egyéni formán, csapatszintű jelenség, mely nagyobb részt Slot prioritásválasztásából következik. Elég csak megnéznünk a magyar középpályás közvetlen kollégáinak teljesítményét hasonló mutatók mentén: a védekezőmunkája miatt az elmúlt egy hónapban egekig marasztalt Ryan Gravenberchet, valamint Mac Allistert. Előbbinek egyetlen kanadai pontja sincs, míg az argentin világbajnoknak is csak egy: még a Bologna elleni BL-meccsen szerzett gólja.
Kis pikírtséggel írhatnám, Szoboszlai 1+3-as mutatója ehhez képest a sztratoszférát súroló magasságban van...
Mindent egybevetve világos, hogy a május végén kinevezett holland szakvezető megítélése szerint a védekezés újraszervezése volt eddig a hangsúlyosabb feladat. Ezt az akadályt pedig a haladó statisztikák alapján sikerrel vette a Mersey-parti alakulat. A korábban is emlegetett, az ellenfelek által – köztük már azért a Manchester Uniteddel, a Chelsea-vel és az Arsenallal – meccsenként kidolgozott 0,78-os xG önmagáért beszélt. Hát még akkor, ha mellévesszük, hogy az előző évadban majd másfélszer magasabb, 1,14-es xG-t átlagoltak 90 percenként a Pool ellen.
A Slot által kidolgozott, és a PL-ben a szezon negyedéhez érve ennyire jól működő rendszer első védelmi vonala pedig – és az Arsenal ellen látottak alapján például ez teheti hosszabb távon is a legfontosabb mérkőzéseken csaknem kihagyhatatlanná – épp Szoboszlai. Ugyanis ő az, aki labda nélküli játéknál sokszor akár a csatár mellé is fellép, hogy elindítsa a kellő pillanatban a letámadást. Klopp idejében Szoboszlai feladata sokszor már inkább maga a labda megszerzése volt, ezúttal viszont a jelenlegi mutatókkal sokkal nehezebben leírható feladat az övé: az első rossz lépést kierőszakolni az ellenfélből. Azt, ami végül a rivális csapat labdavesztéséhez vezet a Liverpool által felállított csapdában. A StatsBomb által alkalmazott nyomásgyakorlás (pressures) szolgálhat amolyan lakmuszpapírként, eszerint az előző évadban csapaton belül a harmadik helyen zárt meccsenként 18,6 nyomásgyakorlási kísérlettel, míg a pálya középső harmadában 5,7-tel a legtöbb próbálkozás volt az övé – aláhúzva a sokat emlegetett, irdatlan mezőnymunkájáról szóló kijelentéseket.
Hasonló cipőben jár talán, mint a klubnál 2015 és 2023 között csaknem minden szezonban alapembernek számított Roberto Firmino, aki középcsatárként ugyan lőtt góljai számában rendre elmaradt a korszak két meghatározó szélsője, Sadio Mané és Szalah mögött, mezőnymunkája és a triggerpontok kiváló felismerése csaknem kihagyhatatlanná tette.
Hogy Szoboszlai sorsa mi lesz a közvetlenül ellőttünk álló kupameccsen, azt legkorábban 19 óra 30 perc magasságában tudhatjuk meg. A Brighton elleni Ligakupa-nyolcaddöntő kezdőcsapatait ekkor hirdetik majd ki. Bár ezúttal talán az keltene többekben aggodalmat, ha épp kezdene...
LABDARÚGÁS
ANGOL LIGAKUPA, NYOLCADDÖNTŐ
20.30: Brighton & Hove Albion FC – Liverpool FC
(Borítókép: Szoboszlai Dominik Lipcsében az RB Leipzig – Liverpool Bajnokok Ligája-összecsapás alatt. Fotó: Soccrates Images / Getty Images Hungary)