Kevés nagyobb fordulatot láthattunk az elmúlt időszakban, mint Raphinha esetében, akit nem is olyan régen még a Barcelona szurkolói is szívesebben láttak volna a gyűlölt Real Madrid mezében, mára pedig Európa egyik, ha nem a legjobban teljesítő futballistáját tisztelhetjük a brazilban, aki valósággal megtáltosodott a nyári edzőváltást követően, és nemzetközi szinten sem sokan veszik fel a versenyt számaival.
Amire a hétközi Bajnokok Ligája-meccsen újra csak ráerősített, igaz, a Crvena zvezda elleni egyik gólpasszát végül nem adták meg, így „csak” egy góllal és egy assziszttal járult hozzá a Barcelona 5–2-es sikeréhez.
A Barcelona szintjén sikertelen (értsd, trófea nélküli) 2023–2024-es idény során sokan látták benne a kudarc okát, és rendre kikiabálták a szurkolók a csapatból. Ezt helyettük a sérülések is sokszor megtették, így összesen 37 tétmérkőzés jutott neki, és bár valóban nem teljesített fényesen, 10 gól és 13 gólpassz azért így is összejött neki. Az első évében kapott 50 meccsén ennél valamivel kevesebb, 10+12 volt a mutatója tíz sárga lap mellett, valahol tehát érthető volt a katalánok frusztrációja vele kapcsolatban.
Hiszen adott egy évek óta borzasztóan rossz anyagi körülmények között tengődő klub, amely 58 millió eurót csenget ki egy angol kiscsapat (a Leeds United abban az idényben a még bennmaradó 17. lett, egy évre rá ki is esett) különösebben nem is fiatal (a Vitória Guimaraes, a Sporting CP és a Rennes színeiben is játszó brazil 2022 decemberében már a 26. életévét töltötte be) futballistájáért, aki egyértelműen nem tudta megugrani azt a szintet, amiben reménykedtek.
És ő maga sem volt boldog vagy elégedett, olyannyira, hogy többször is elgondolkodott a visszavonuláson.
„Igen, gondoltam a távozásra. Az első hat hónapom nagyon nehéz volt nekem és a családomnak. A világbajnokság után tudtam fejlődni és jól zárni az idényt, nyugodtabb voltam, de a kezdet rendkívül nehéz volt. Ehhez a klubhoz alkalmazkodni rendkívüli kihívást jelentett” – mondta Raphinha egy szeptember eleji interjúban.
Rengeteg olyan pillanatom volt, amikor fel akartam adni, otthagyni a labdarúgást, és továbblépni az életemben. Ez egy olyan szakma, amely képes megtörni az embert. Voltak napok, amikor úgy érkeztem haza, hogy nem tudtam, akarom-e ezt újra csinálni másnap reggel. Rengeteget sírtam, még itt Barcelonában is. Beleteszem a pszichológiai munkát, ez pedig rendkívül fontos, mindenkinek ezt kellene tennie. Depresszióba zuhanni és mindent feladni ugyanis rendkívül könnyű
– mondta ugyanekkor, kiemelve, mennyire frusztráló számára látni azokat az átigazolási pletykákat, amelyek a távozását vetítik előre.
De az interjú pillanatára már egy teljesen más arcát mutató Barcelona merőben új emberét láthattuk.
Az idény előtt ugyanis a klublegenda, és a kétségkívül szenzációs korábbi középpályás Xavi helyét Hansi Flick vette át, aki játékosként nem volt kutyaütő (nyert például négy bajnoki címet, és volt BEK-döntős a Bayernnel), edzőként viszont egyértelműen szintlépést jelentett – és ezt az elmúlt hónapok teljesítményét látva nem csak a müncheniekkel megnyert létező összes trófeára (bajnoki cím, kupagyőzelem, hazai és európai Szuperkupa, BL, klub-vb) értjük.
A 2020-ban minden létező fórumon az év legjobb edzőjének megválasztott német tréner hazájával minden idők egyik legpocsékabb kapitányi mérlegét hozta össze, mindezt úgy, hogy az első nyolc meccs után nyolc győzelem (8–0–0) volt vele a Nationalelf mérlege!
Aztán viszont a Nemzetek Ligája- és a világbajnoki szereplés is várakozáson aluli volt 2022-ben, 2023-ban pedig a hazai Eb-re készülő együttes irányításával hat meccsből egyet tudott megnyerni (négy vereség mellett), így szeptemberben 12–7–6-os mérleggel a háta mögött köszönték meg korábbi munkáját.
Nem is számított a legvonzóbb nevek közé, a Barcelonánál viszont a Bayern Münchennél végzett munkáját szem előtt tartva (hogy a katalánok elleni 8–2-t jótékonyan elfeledték-e, vagy éppen hogy jó ajánlólevél volt, azt az olvasóra bízzuk) bizalmat adtak neki. Az eredmény eddig káprázatos:
az előző idényben 53 meccsen 35–8–10-zel és 110–69-es gólkülönbséggel záró együttes ebben a kiírásban 14–0–2-vel áll, és 16 fellépésen megszerezte előző évadbeli góljai felét (55–15)!
Ha ehhez hozzávesszük, hogy a BL egyetlen veresége során a 11. perctől emberhátrányban játszott a harmadik helyen álló Monaco vendégeként, és hogy azóta a három meccsét 14–3-as gólkülönbséggel nyerte meg, 4–1-gyel „visszavágva” a Bayern Münchennek, vagy éppen 4–0-ra verve a bajnokságban a Real Madridot, látható, hogy Európa messze legfélelmetesebb csapata jelenleg a katalán gárda.
A különbség Xavi és Flick között? Fizikálisabban dolgozunk. Ez természetes, mindenkinek megvan a saját hozzáállása, Xavinál inkább labdaközpontú volt a felfogás, Hansi pedig úgy véli, az, hogy fizikailag erősebbé váljunk, segít majd több győzelmet elérni
– mondta ezt ugyancsak szeptember elején. Nos segített.
Az eredményekben pedig a 19 gólnál járó 36 éves Robert Lewandowski, és a kétségtelenül napjaink legnagyobb tehetsége, a 17 éves Lamine Yamal (6+8) mellett a 27 éves korára beérő Raphinhának (12+10) is óriási szerepe van.
| A top 15 európai bajnokság+hazai és nemzetközi kupa | |||||
| játékos | nemzetiség | csapat | gól | gp | kp |
| 1. Harry Kane | angol | Bayern München | 17 | 9 | 26 |
| 2. Gyökeres Viktor | svéd | Sporting CP | 23 | 2 | 25 |
| 3. Raphinha | brazil | Barcelona | 12 | 10 | 22 |
| 4. Robert Lewandowski | lengyel | Barcelona | 19 | 2 | 21 |
| 5. Omar Marmus | egyiptomi | Frankfurt | 12 | 9 | 21 |
| 6. Mohamed Szalah | egyiptomi | Liverpool | 9 | 9 | 18 |
| 7. Kévin Denkey | togói | Cercle Brugge | 11 | 6 | 17 |
| 8. Alekszej Batrakov | orosz | Lokomotiv Moszkva | 9 | 8 | 17 |
| 9. Kerem Aktürkoglu | török | Galatasaray/Benfica | 10 | 6 | 16 |
| 10. Vinícius Júnior | brazil | Real Madrid | 9 | 7 | 16 |
| A transfermarkt.de adatai. gp=gólpassz, kp=kanadai pont | |||||
Nem is olyan régen az egész világ meg volt róla győződve, hogy Vinícius Júnior nyeri az Aranylabdát, Ronaldo (1997, 2002), Rivaldo (1999), Ronaldinho (2005) és Kaká (2007) után ötödik brazil futballistaként –, hogy aztán október végén a spanyol Rodrié legyen az érdem.
Könnyen lehet azonban, hogy ha tartja ezt a formát a katalán gárda és Raphinha is, akkor a következő brazil aranylabdást nem is Madridban, hanem Barcelonában kell majd keresni…
Mert nem csupán arról van szó, hogy a leíró statisztikákat kiragadva jó képet kaphatunk egy amúgy inkább jókor jó helyen lévő futballistáról, semmint valaki olyanról, aki érdemben képes alakítani a meccsek alakulásait.
Raphinha a bajnokságban mérkőzésenként 3,5 kulcspasszt oszt ki, amivel az egész ligát vezeti, 7,99-es értékelésénél pedig csak a már említett Yamal (8,15) tud jobbat felmutatni a La Liga mezőnyéből. A BL-ben még ennél is jobbra osztályozza a whoscored.com, 8,35-tel a legalább három meccsen pályára lépők közül Vinícius Júniort (8,07) is messze megelőzve első.
A 29 brazil válogatott meccsen kilenc gólnál és hat gólpassznál járó szélsőnek itt is van átlagosan 2,8 kulcspassza a szerzett öt gól mellett, amivel amúgy vezeti a rangsort négy kör után, merthogy a rajta kívül szintén ötig jutó Lewandowski, Gyökeres, Kane hármasnál egyaránt kevesebb percet töltött a gyepen.
Ami a Barcelonát illeti, a bajnokságot fölényesen, kilenc ponttal vezeti az eggyel kevesebbet játszó Real előtt, a BL-ben pedig a nyitókörös zakó után már a hatodik, de jelen állapotban kevés együttest lehetne az erősorrendekben a katalánok elé helyezni.
És ez az, amiről Raphinha csupán négy bajnoki meccset követően beszélt.
A Barcelonában játszani azt jelenti, hogy a fő célod az, hogy mindent megnyerj. Legyen az a bajnokság, a Bajnokok Ligája, a Király-kupa, a Szuperkupa. Ha egy ilyen klubban szerepelsz, és nem így állsz a célokhoz, akkor rossz helyen vagy
– vélekedett Raphinha.
Akkor még sokan megmosolyogták a szavait, azóta viszont inkább rettegésre válthattak a riválisok.
És a legrosszabb hír mi számukra?
A gárda alapemberei közül Yamal és Pau Cubarsí 17 éves, a sérüléséből visszatérő Gavi 20, Pedri, Alejandro Balde és Marc Casasdó pedig 21, ráadásul Raphinhánál a kapusokon kívül csak Inigo Martínez (33) és Lewandowski (36) idősebb, szóval a következő években legfeljebb abban bízhatnak, hogy a lengyel pótlását nem tudják megoldani Barcelonában…
(Borítókép: Alvaro Medranda/Quality Sport Images/Getty Images)