A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet (NEFI) adatai szerint a nem egészen tízmillió magyar 1 700 000 egészséges életévet veszít el évente dohányzás, mozgásszegény életmód és egészségtelen táplálkozás miatt. Infografikánkban korosztályokra bontva mutatjuk be a fő kockázati tényezőket.
Ma a világon ugyanannyian halnak bele a mozgásszegény életmód következményeibe, mint ahányan a dohányzás miatt vesztik életüket. Mi magyarok kifejezetten inaktívak vagyunk, a magyarok 44 százaléka még mindig egyáltalán nem sportol. A „lustaság” így ugyanolyan rizikófaktornak tekinthető, mint a dohányzás vagy az elhízás. Napi átlagban közel négy és fél óra szabadidőnk van, ennek nagyobbik részét (57%) a képernyő előtt töltjük.
A kutatások alapján nem vagyunk igazán jó bőrben, háromból egy felnőtt elhízott, egy pedig túlsúlyos. A későbbi egészségügyi problémákért részben az olyan gyerekkori szokások felelősek, mint hogy a diákok 29,4 százaléka soha nem reggelizik rendesen tanítási napokon, és több mint 10% azok aránya, akik még heti gyakorisággal sem esznek gyümölcsöt. Szénsavas üdítőitalt több mint negyedük minden nap fogyaszt, 8,9 százalékuk naponta iszik energiaitalt.
Az egy főre jutó tiszta szesz fogyasztás férfiak esetében 20,4 liter, nők esetében 7,1 liter, a felnőtt korú férfilakosság mintegy 18 százaléka mondható alkoholfüggőnek. A felnőtt lakosságban a dohányzók aránya 2014-ben 27,5, az alkalmi dohányosok aránya 1,7%.
A legelterjedtebb orvos által diagnosztizált krónikus betegség a magas vérnyomás (31%), második a sorban a derék- vagy hátfájás (21%), a harmadik csoportba a további szív- és érrendszeri betegségek tartoznak. A magyarok 27 százaléka enyhe, 13 százaléka közepesen súlyos és több mint 7 százaléka súlyos depresszióval küzd.
A cikket a Brand & Content készítette a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet megbízásából, nem az Index szerkesztősége. Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben.