A mobiltelefonok térhódítása a kilencvenes évek közepén-végén kezdődött hazánkban. Eleinte csupán az igazán jómódú emberek engedhették meg maguknak a táskaméretű készülékeket, amelyekkel csak telefonálni lehetett. Aztán az első kisebb készülékekkel megjelentek a rövid szöveges üzenetek, az MMS-ek, majd az okostelefonok piacra lépésével elszabadult az adatforgalmi forgószél. 2015-ben már 52 millió terabájt adatot forgalmaztunk világszerte és mindezt összesen közel 7,5 milliárd előfizetéssel, ami azt jelenti, hogy több mobilelőfizetés van a világon, mint ahány ember.
Adatátviteli sebesség: 9,6-230 kbit/s.
Jellemző szolgáltatások: MMS, WAP
Jellemző készülékek: Nokia 3210, 7110, az első iPhone (2,5G)
Sebesség: 1 átlagos – nem HD felbontású - film letöltési ideje: 1,5-3 óra
Az első generációs mobiltelefonok még analóg rendszert használtak, mely hazánkban Westel450 néven volt ismert. Adatkapcsolat viszont ezeken a készülékeken még nem volt, ezért kimaradnak összeállításunkból.
A 2G technológia 1990-től kezdett elterjedni és 2008-ra több mint három és fél milliárd előfizetője volt világszerte. Az időszak első és legfontosabb vívmánya a digitális átvitel bevezetése volt. A digitális jelet lehet tömöríteni, így ugyanazon a sávszélességen sokkal több csatorna volt használható egyszerre. A beszédátvitel mellett itt már új szolgáltatások is megjelentek, az SMS szabvány 1985-ös bevezetésekor például kevesen gondolták, hogy később ez lesz a legnépszerűbb telefonos szolgáltatás.
Az egyre nagyobb színes kijelzők terjedésével népszerűvé vált az MMS, ami multimédiás tartalmak küldését tette lehetővé. Ez eléggé erőforrás-igényes szolgáltatás volt. A küldhető anyagok maximális mérete 30 kB volt, ami 200 SMS küldéséhez lett volna elég. Elterjedése azért sem volt túl gyors, mert nem volt eléggé szabványosítva. Sok szolgáltató például nem azonnal, hanem késleltetve juttatta el a küldött tartalmat a címzetthez, vagy csak egy linket küldött, amire ellátogatva a szolgáltató saját tárhelyéről lehetett megtekinteni az üzenetet.
A 2G másik újítása volt az adatátvitel széleskörű támogatása is. Először csak áramkör-kapcsolt adatátvitelt használtak, ezen csatornánként 9,6 kbit/s sebesség volt elérhető, és idő alapú volt a számlázás. Ennek a rendszernek a legnagyobb hátránya az volt, hogy akkor is foglalta a csatornát, ha nem forgalmazott éppen adatot, ezért igen költségesnek bizonyult. A továbblépést egyértelműen a csomagkapcsolt adatátviteli szabvány jelentette. Ez a rendszer az átviteli csatornát csak akkor foglalta le, ha ténylegesen adat ment át rajta, és itt már a számlázás is adatmennyiség alapján történt. Az átviteli sebesség így 56 és 114 kbit/s között mozgott. A fejlesztéseknek köszönhetően megjelent az EGPRS, amely egy új kódolási technikával 236,8 kbit/s-ot is lehetővé tett. Ezt a rendszert nevezték 2,5G-nek, melyet az első okostelefonok, például a korai Nokia kommunikátorok aknáztak ki igazán.
Adatátviteli sebesség: 384 Kbps – 42 Mbps.
Jellemző szolgáltatások: internetböngészés, email, online videó, videotelefon
Jellemző készülékek: Android okostelefonok, iPhone 3G
Sebesség: 1 átlagos – nem HD felbontású - film letöltési ideje: 2-10 perc
A 3G rendszert jelenleg mintegy 2,5 milliárd előfizető használja, a fejlett országokban jelenleg is magasan ez a legelterjedtebb szabvány. Az első frekvenciákat a 2000-es évek legelején osztották ki és 2005-re már félmilliárd előfizető használta világszerte az akkor csúcsminőségűnek számító hálózatot. Az elérhető sebesség jelentősen nőtt a 2.5G-hez képest, hiszen, bár a 3G névleges adatátviteli sebessége 384 kbit/s, de a különböző fejlettebb technológiák (HSPA+) ezt megfelelő lefedettség esetén akár 42Mb/s-ig is feltornázták. Ezen a sebességen pedig már egyáltalán nem jelent gondot a böngészés, vagy a multimédiás tartalmak fogyasztása sem.
Nem meglepő tehát, hogy a 10Mb/s feletti sebességnél már megjelent az igény a valódi internethozzáférésre is és nem csak a telefonokon, hanem 3G modemek segítségével akár laptopokon is utazás közben, vagy olyan helyeken, ahova vezetékes internetet földrajzi vagy egyéb okok miatt nem lehetett telepíteni.
Adatátviteli sebesség: akár 1 Gbps(4G+)
Jellemző technikai színvonal: Számítógépes netezés, felhőtechnológia, HD filmek megosztása, online HD műsorok.
Jellemző készülékek: Felső kategóriás okostelefonok, tabletek, hordható technológia
Sebesség: 1 átlagos – nem HD felbontású - film letöltési ideje: akár 10 másodperc
A 4G rendszer 2012-ben kezdett teret hódítani és minden eddigi rendszernél jobban terjed, mert nem egész négy év alatt több, mint másfél milliárd előfizetőt szerzett.
Az elérhető óriási sebességnek köszönhetően a mobil adatátvitel ezen a ponton már komoly alternatívája a vezetékes internetnek. Ez a technológia felel meg leginkább a jelenkor kihívásainak, hiszen például egyre nagyobb az igény a jó minőségű (HD felbontású) videós tartalmak megosztására.
A gyors adatkapcsolat lehetősége hatással van a mobil előfizetésekre is, a különböző igényekhez szabott díjcsomagok mellett megjelentek az adatbővítő lehetőségek, valamint tematikus adatcsomagok, ahol a havi díjért egy fajta tevékenységre (pl. közösségi oldalak látogatása, böngészés és e-mailezés, filmnézés, navigáció, stb.) korlátlanul használhatjuk mobilunkat.
Könnyen belátható, hogy a jelen és a jövő a mobil alapú interneté, hiszen nem csak helyfüggetlen, de ugyanakkora sebességgel - vagy gyorsabban - netezhetünk rajta, mint az asztali számítógépünkbe kötött kábeles net segítségével.
Hova tart a világ? - 5G
Ez egyelőre a jövő szabványa, a végleges változatának megjelenésére még lehet, hogy éveket kell várnunk (bizonyos előrejelzések szerint 2020-ig nem valószínű ennek elterjedése). Már most léteznek azonban elképesztő adatok, az Ericsson rendszere például év elején 25 Gbps-es rekordsebességet állított fel. Ezzel másodpercek alatt letölthető egy Full HD film. De e technológia nem csupán a sebességről szól, hanem az internetre kapcsolható eszközök számának radikális növekedéséről is. Szakmai körökben például az 5G-től azt is elvárják, hogy 1 négyzetkilométeres körzetben egymillió eszköznek biztosítson egyidejűleg internet hozzáférést.
A cikket a Brand & Content készítette a Telekom megbízásából, nem az Index szerkesztősége. Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben.