Aki próbálta már megszerettetni egy külföldi barátjával a vörösboros kólát, vagy elmagyarázni, miért szuper dolog gyerekkorunk legnépszerűbb menzaétele, a mákos tészta, az tudja, hogy itthoni kedvenceink nem feltétlenül aratnak átütő sikert a határainkon kívül. Olyan ételeket, szokásokat és szállóigéket gyűjtöttünk össze, amelyek egyben magyar szimbólumnak is beválnak.
Talán a legjellemzőbb, és a külföldiek számára legkevésbé érthető magyar alapanyag a tejföl. Nemcsak a paprikás csirkéhez és a bableveshez, a komfortzónánkhoz is kell, ezért volt, aki házi tejfölgyártásba kezdett a világ másik felén, mivel egyáltalán nem tudott tejfölhöz jutni. Egy telepített idegenvezető pedig a Magyarországról érkező charterek utasaival hozatott hetente friss tejfölt egy görög szigetre - kiszámolta, hogy még éppen nem romlik meg a becsekkolás és a repülőút alatt.
Tejföl, pontosabban hozzá nagyon hasonló tejtermék természetesen más gasztronómiai kultúrákban is van, de nem használják fel olyan mennyiségben, mint nálunk. A különbség az erjedési idő hosszában van: amikor leválasztják a tejszínt a tejről, savanyodni kezd, de nem mindegy, hogy meddig és milyen mértékben. Legközelebbi rokona az orosz szmetana, a francia creme fraiche (a savanyított verzió és az angol soured cream. És akármilyen hihetetlen, olyan hely is van a világon, ahol a tejföl nem konyhai alapanyag: Kínában a romlott tej kategóriába tartozik.
Népszerűsége a nyolcvanas évek óta töretlen, hisz olcsóbb és egyszerűbb feljavítani vele a halászlét és a pörköltet, mint beszerezni a minőségi, őrölt vagy szárított paprikát. A nyers fűszerpaprika darálmány, más néven a lusták fűszere 2016-ban a Hungarikumok közé is felküzdötte magát.
A paprika, melyet eredetileg vörös törökborsnak vagy pogányborsnak hívtak csak a 19. század végén lett uralkodó fűszer. Az elmúlt 50 év pedig szinte teljes mértékben róla szólt, mára a magyar konyháról mindenkinek a paprikával készült ételek jutnak az eszébe. Az ipari paprikafeldolgozás hívta életre a sós paprikakrémet, pedig az Erős Pista nem felső kategóriás kulináris élmény, agresszívan sóssá teheti az ételeket, ráadásul a nevét meghazudtolva még csak nem is csíp igazán. A Scoville skálán kb. 2000-es értéket kapna, míg a karibi szigeteken honos scotch bonnet paprika 100-350 ezer között gyilkol.
A külföldiek számára a mákos tészta is feldolgozhatatlan élmény. Egyrészt azért, mert a mák ilyen mennyiségben máshol nem fordul elő élelmiszerben, másrészt azért, mert a mák és a tészta duója eleve szürreálisnak tűnik. Az a félelem és vonzalom, ami az ópiumgyártás alapanyagait adó alkaloidok miatt a mákot övezi, már csak hab a tortán.
Óriási botrány lett, fel akarták jelenteni, hogy kábítószert adott a gyerekeknek, és persze új család után kellett néznie. Tény, hogy egy adag mákos étel fogyasztása után a vérben és a vizeletben is kimutathatók a morfin és annak származékai (sportolóknál ez elég lehet a pozitív doppingteszthez), de ez a mennyiség egyáltalán nincs hatással a koncentrációnkra vagy a reflexeinkre.
Az Esti mese főcímének első szereplőjét 1960-ban készítették a tévészékház pincéjében. Ezt a macit nem láthatta a közönség, az első igazi Tévémaci 1963. április 15-én került adásba. A siker átütő volt, "a mackó fogmosásának sercegésére egész játszóutcák néptelenednek el ma már a fővárosban", írták egy beszámolóban. Azt, hogy a maci mennyire szakszerűen használja a fogkefét, egész fogorvosgárda ellenőrizte.
Sokáig lenge pöttyös hálóinget hordott, ugyanakkor valamiért fiúhangon köpött a fogmosás után. Ha ez bárkiben is furcsa kérdéseket vetett volna fel, hamarosan megnyugodhatott, mert a Tévémaci 1981-től férfias, kockás pizsamát kapott. Két év múlva újra nagy változáson esett át - rajongói nem kis felháborodására. 2012-es, modern, számítógéppel játszó változatát nagyon gyorsan le kellett venni a műsorról.
A magyar irodalomban a szakítások, visszautasítások, kudarcok után a hős sokszor alaposan leissza magát, kibulizza, és kiénekli magából a történteket, és nem kizárt, hogy valahol még élvezi is ezt az egészet.
Eötvös Károly Utazás a Balaton körül című könyvében például Kisfaludy Sándor, a leendő költő is inkább buliba megy, minthogy sajnálja magát, amikor későbbi felesége, Szegedy Róza visszautasítja a közeledését. Kettétör egy hegedűt, majd megkéri az első lány kezét, akivel táncol , aztán hamarosan világgá megy. Ma sincs ez másképp, sokan egy görbe estével zárják le szimbolikusan egy kapcsolat, munkakör, stb. végét, a barátaik részvételével.
A filmes szállóigék között jó néhány olyat találunk, amelyet igencsak nehéz lenne lefordítani, illetve megmagyarázni külföldi barátainknak. A "Béláim az Úrban" A legényanyában elhangzott, a pap által előszeretettel használt megszólítás (mivel a faluban a főszereplőn kívül minden férfit Bélának hívnak), és ami úgy tűnik, már soha nem merül feledésbe.
Az Indul a Bakterházban elhangzó "nem segít itt mán, csak a piócás ember" szintén a kultúránk szerves része. Kevés olyan alkotás van a magyar filmtörténelemben, amelyből ennyi ikonikus beszólás maradt meg szállóigeként a mai napig, talán a Tanú, az Egészséges Erotika és az Üvegtigris veheti fel vele a versenyt, a fent említett Legényanyán kívül. A piócák gyógyászati alkalmazása egyébként hivatalos gyógymódnak számított, a piócás, vagy nadályos ember pedig elismert szakember volt még a hatvanas években is.
A cikket a Brand & Content készítette a Soproni sör megbízásából, nem az Index szerkesztősége. Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben.