Egy ideje furcsán érzem magam. Mielőtt időpontot kérnék a háziorvosomtól, megnézem, hogyan alakultak az alvásciklusaim, milyen a stressz-szintem, és a vérnyomásomat is megmérem néhányszor. Ellenőrzöm a vércukorszintem, a testhőmérsékletem és a súlyom is, és összehasonlítom az értékeket egy korábbi időszak adataival. Indokolt esetben a rendszer továbbítja az adataimat az orvosomnak, aki javasol egy személyes találkozót.

Ez nem egy sci-fi film forgatókönyve, hanem a közeli jövő, amennyiben saját magunk diagnosztizálására gondolunk a könnyedén beszerezhető okoseszközök és applikációk segítségével. A következő lépés az, hogy az otthonunk különböző zugaiban (alvómatrac, wc-csésze, tükör, stb.) elhelyezett 

A különböző életmód-alkalmazások, fitnesz-appok, alvásciklus-figyelők, stb. a mobileszközök megjelenése óta a rendelkezésünkre állnak. Vannak, amelyek csak a sportteljesítményünket mérik vagy a fogyásban segítenek, de vannak, amelyek életmentő tanácsot nyújtanak egy vészhelyzet esetén – végigvezetnek egy újraélesztés folyamatán, vagy értesítik az előre megadott személyeket, ha történik velünk valami.

Az okoseszközök szerepe azonban ennél ma már jóval több: milliók életminőségét képesek megváltoztatni. Ahhoz azonban, hogy az általuk összegyűjtött adatokból az orvostudomány számára is használható információ legyen, több feltételnek kell teljesülnie. Kellő számú önkéntesen szolgáltatott adatra van szükség, és egy rendszerre, ami elemzi és rendszerbe foglalja ezt a döbbenetes adatmennyiséget.

Az adatok azonban egyelőre különféle archívumokban és kórházak adatbázisaiban vannak. Ha ezeket nem izoláltan kezelik, hanem kielemzik és összehasonlítják, a mintázatok alapján az orvosok arra is tudnak majd következtetni, hogy melyik kezelés lesz hatékony, mivel tudni fogják, melyik hasonló állapotú, genetikai hátterű és életvitelű páciens hogyan reagált az adott terápiára.

Játszva segíthetjük a kutatókat

Az orvostudománynak azért borzasztóan fontosak az adatok, mert cél az, összegyűjtsék egy komoly betegség korai figyelmeztető jeleit, hogy hatékonyabban és nem utolsó sorban olcsóbban kezeljék a kórt. Az alanyok toborzása azonban óriási kihívást jelent. Bizonyos alkalmazások napi szintű használatával mi magunk is hozzájárulunk a kutatásokhoz, és amellett, hogy monitorozzuk az állapotunkat, hozzájárulunk az orvostudomány fejlődéséhez. A ResearchKit applikációinak alkalmazásával például többek között a Hepatitis C, a Parkinson-kór, az autizmus, a melanómák és a szülés utáni depresszió kutatásához járulhatunk hozzá. A másik pedig az ún. gamification, amikor egy mobiljáték felhasználói látják el értékes adatokkal a kutatókat.

A demenciakutatást támogató Sea Hero Quest játékkal például eddig 2,5 millióan játszottak. „Az ilyen vizsgálatoknál eddig kisebb elemszámú csoportok vettek részt, most pedig óriási adatbázis keletkezett, amiből nagy statisztikai pontossággal lehet tudományos következtetéseket levonni” - mondja Dr. Kálmán János, a Szegedi Egyetem Pszichiátriai Klinikájának igazgatója. A professzor 26 éve foglalkozik demenciakutatással, és mivel családjában több Alzheimer-kóros megbetegedés történt, személyes tapasztalatai is erőt és motivációt adnak a demenciákkal kapcsolatos munkájához.

„Demencia alatt a szellemi hanyatlással és a gondolkozási képességek romlásával járó tünetcsoportot értünk, melyet több mint 100 különféle betegség okozhat, ezek közül a nyugati kultúrában a leggyakoribb az Alzheimer-kór” – mondja Dr. Kálmán János. „Az utóbbi 15 évben nem jött ki új gyógyszer, a terápiás kudarc a figyelmet a korai felismerés felé irányította. Míg 5-10 éve azt gondolták, hogy a demencia a 60 év felettiek betegsége, kiderült, hogy ez egy egész életen át tartó probléma, csak a tünetek egy része csak idős korban jelentkezik,

Az olyan kutatásokkal, mint a Sea Hero Quest, megismerjük, hogyan változik a korral a térbeli tájékozódás. A játék a reakcióidőről, a döntési sebességről, stratégiákról és preferenciákról nyújt információt a térbeli tájékozódás és a vizuális memória mellett, mindezt mérhető adatokkal.”

Az első publikált eredmények ezenkívül megerősítik azt a korábbi tudásunkat, miszerint a férfiak és a nők eltérő térbeli tájékozódási stratégiákat használnak. „Az Alzheimer-kór 2-3-szor gyakrabban fordul elő nőknél, ennek megfelelően a szűrőprogramokban is különbséget kell tenni, és módosítani kell a határértékeket is” – véli a professzor.

A gamification azonban nemcsak az adatszerzésről szól. Arra is jó, hogy egy pácienst a számára felírt terápia betartására motiváljanak, mondja Dr. Meskó Bertalan orvosi jövőkutató. Jelenleg ugyanis kb. a páciensek fele fogadja meg az orvosok tanácsait. A MySugr alkalmazás például

és bár játéknak tűnik, valójában betegségmenedzsmentről van szó. A Lumosity-t pedig agykutatók fejlesztették ki, a játék a kognitív készségeinket (rugalmasság, gyorsaság, problémamegoldás, memória) fejleszti, de használják agyvérzésből való felépülésnél is.

A jövő: adatbányászat

„Egyelőre sajnos hatalmas űr tátong a mindennapi orvoslás és az egészségügyi értékeit mérő páciens között” – mondja Dr. Meskó Bertalan. Egyre több páciens mér magának valamilyen értéket - napi aktivitás, stressz-szint, lépésszám, stb. – de hiába viszi ezeket a háziorvoshoz, nincs arra megoldás, hogy ezek az adatok átkerüljenek az orvosi kartotékokba, és nem készítették fel az orvostársadalmat arra, hogy ezekkel mit kezdjenek.

„Bár startup cégek tömege próbál hosszútávú következtetéseket kihozni azokból az adatokból, amelyeket megosztunk a fitnesz vagy az alvásfigyelő szenzoroknak köszönhetően, ezek nem használhatók tudományos szinten” - véli a jövőkutató. A Google mesterséges intelligencia-kutató részlege elindította a Google Deepmind Health nevű programot, amely orvosi dokumentációkon végez adatbányászatot. Az IBM Watson Health felhőalapú egészségügyi elemző szolgáltatás képes kiértékelni az iPhone és az Apple Watch felhasználók adatait.

vagyis ugyanazt a gyógyszert alkalmazza egy pácienstípusnál. A betegei ugyanis állandóan vissza fognak térni az egészségügyi rendszerbe.

„Irdatlan mennyiségű adatról van szó, csak egy páciens esetén terrabyte-okról beszélünk. Már megvan a technológiai fegyvertárunk, hogy bevessük a tankot ebben a háborúban, ahol eddig csat játékfegyvereket használtunk. Annyira szörnyű és nevetséges lesz visszagondolni majd arra, hogy mennyire véletlenszerű volt az orvoslás számtalan eleme” – vallja Dr. Meskó Bertalan.

Mi a helyzet Magyarországon?

2015-ben készült el a MENTA nevű alkalmazás, amelynek a legnagyobb előnye, hogy nyitott platform, az eddig még nem használt egészségügyi okoseszközök is használhatók lesznek rajta minimális fejlesztéssel. A diagnosztikai információkat az orvos számára hozzáférhetővé teszi, segít az egészségügyi döntéshozatalban, tudtuk meg Zöldi Péter egészségügyi szakmenedzsertől. De mit kezd vajon ezzel egy nagymama és egy idős háziorvos? „Az 50-es éveikben levők, akik a tudják kezelni a mobiltelefont, ezeket is tudják használni” - véli a szakértő. „Az okoseszközök eleinte a gyerekorvoslásban fognak elterjedni, ahol a szülők fiatalabbak, és digitálisan képzettek. A hatékonysági előny mindenképp jelentős: az az orvos, aki elkezdi bevezetni a technológiát a sajt praxisában, többször annyi beteget képes ellátni a jövőben”.