Kerozin és a fatüzelés helyett napenergia, életmentő műtétekhez világítást és áramot biztosító orvosi táska, a bor erjedése során keletkező szén-dioxid a jacuzziban - környezettudatos innovációkat mutatunk be, amelyek nemcsak a rezsiköltségből faragnak lejelentősebb összeget, hanem képesek megváltoztatni az életminőségünket. Azt, hogy ötletekből Magyarországon sincs hiány, az új hazai fenntarthatósági díj, az Energy Globe Award döntős projektjei bizonyítják, melyek közül közönségszavazás dönt a győztesekről.
A nicaraguai Maria Mercedes Alvarez Valle megelégelte, hogy a vidéki, fatüzelésű tűzhelyeken főző nők súlyosan egészségkárosító füstöt lélegeznek be nap mint nap. A vegyészmérnöknő 2004-ben létrehozta a non-profit FUPROSOMUNIC (Fundación Proyecto Solar de Mujeres Nicaragüenses) alapítványt, amely napenergiával működő, egyszerűen megépíthető sütők használatára próbálja rábeszélni a háziasszonyokat. A projekt 2014-ben megnyerte az Energy Globe Award-ot a „Levegő” kategóriában: ekkorra már 700 háztartás használta ezt a környezet- és költségkímélő eszközt.
A napenergia hasznosítása a fejlődő országokban komoly mindennapos problémákra nyújthat hosszú távú megoldást. A Use Solar, Save lives kenyai programja például egyszerű, 50 százalékban újrahasznosított anyagokból készülő, napenergiával működő lámpák készítésére tanítja meg a helyieket. Mivel nem kell több kerozint vásárolni, az így megtakarított összeg ételre, tanulásra, egészségügyi kiadásokra, vagy akár egy biogázzal működő tűzhely beszerzésére fordítható. Eddig 1200 fiatal tanulta meg a lámpakészítést, 60 ezer háztartás és 200 ezer gyerek életét tették könnyebbé.
Vészhelyzet esetén az orvosok nem tudják elvégezni a szükséges beavatkozásokat és a császármetszéseket elég fény és áram hiányában (A WHO nyolc szubszaharai országról készült 2013-as jelentése szerint az egészségügyi intézmények mindössze 28 százalékában volt megfelelő áramellátás!). Ezt a problémát enyhíti a We Care Solar által kifejlesztett Solar Suitcase kompakt, napenergiával működő rendszer, ami áramot biztosít a világításhoz, a mobilkommunikációhoz és az alapvető orvosi eszközök használatához. Segítségével azonnal megtörténhet a diagnózis és a beavatkozás, így az éjszakai műszak sokkal kockázatmentesebb. A speciális táska öt év alatt 30 országba és 1300 kórházba jutott el, és összesen 1,5 millió órányi világítást biztosított – gyertyák és kerozinlámpák helyett.
Szintén díjnyertes projekt a német Multicon mobil naperőműve: a több, egymásra csatlakoztatott, akár 100 kWh energiát tároló konténer kórházak, menekülttáborok ellátására is alkalmas. A projektet először Maliban tesztelték – egy olyan településen, ahol a megtermelt tej csaknem egyharmada megfelelő hűtőkapacitás hiányában megromlott.
A 2015-ös csehországi verseny győztese, a mikulovi (Dél-Morvaország) Galant borászati és wellnesskomplexumban a bor erjesztésével keletkező felesleges hőt vízmelegítésre használják, a fürdőmedencék vizének hőjét pedig leengedés előtt elvezetik hőszivattyúkkal. A szürke vizet vécéöblítésre, az esővizet kertöntözésre és halastó táplálásához használják, ehhez ciszternákkal oldották meg a tárolást. Talán a legmeglepőbb újítás az, hogy az erjedő borból felszabaduló szén-dioxidot elvezetik, és ezt élvezhetik a szállóvendégek a pezsgőfürdőkben.
Az alga pedig nemcsak a kozmetikai, a gyógyszer- és az élelmiszeripar számára fontos nyersanyag, hanem még szinte kihasználatlan megújuló energiaforrás is. Az Ecoduna of Bruck (2014-es győztes a Tűz kategóriában), egy 250 négyzetméteres algatelepet hozott létre, ahol napelemes rendszer gondoskodik az optimális fényviszonyokról és a tápanyageloszlásról. Az eredmény évente 17 tonna biomassza, amelyből 4-5 tonna olaj és 2-3 tonna üzemanyag nyerhető ki. A keletkező biomasszából bioműanyag és biotrágya is készül, a technológiát haltápok előállítására is használják.
Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, a budapesti Közép-európai Egyetem éghajlati és fenntartható energiapolitikai kutatóközpontjának vezetője és az Energy Globe Magyarország zsűrielnöke szerint a díj hazai bevezetése felhívja a közönség figyelmét a jó és fontos ügyekre, és széles körben terjeszti a környezettudatosságot. „Az esetleges befektetők fel tudják karolni a jó magyar ötleteket, találmányokat. Rengeteg izgalmas kezdeményezés érkezett, de még vannak felfedezésre váró területek a jövőre nézve is.
Jakupcsek Gabriella műsorvezető és zsűritag szerint a díj „igazi, kézzelfogható és pozitív példákkal” hozza közelebb a hétköznapi ember számára is az energiahatékonyságot és a fenntarthatóságot.
Fontosnak tartom, hogy azokat a kezdeményezéseket, amelyek már most előre gondolkodnak és ebben a témában újszerű megoldásokat tesznek le az asztalra, díjazzuk, mutassuk meg sok embernek, ezáltal ösztönözzük őket is további ötletek megvalósítására
- fejti ki a műsorvezető. „Zsűritagként a hazai projektekből nem lenne fair kiemelni kedvencet, de a nemzetközi projektek közül is nehéz választani, annyi jó ötlet van. Kínában például nagy gondot okoz a klímaváltozással együtt járó jelenség, a váratlanul és hirtelen lesújtó zivatarok - egy Észak-Kínában újjáépülő városrész kialakításakor erre kerestek megoldást. A város közepén egy külön park létesült a felhőszakadás elnyelésére, ami óriási zöld szivacsként gyűjti, szűri és tárolja a vizet, miközben rekreációs célokat is szolgál, és látványosságnak sem utolsó. Ezt nevezem jövőformáló, okos és fenntartható kezdeményezésnek. De nagyon tetszett Tunézia első környezetbarát mosoda projektének megvalósítása is”.
A fenntarthatóság és a környezettudatosság a hétköznapokban is fontos. „A szelektív hulladékgyűjtés azt gondolom, már sokaknál alapvető, én is külön gyűjtöm a szemetet, de figyelek arra is, hogy takarékos izzókat vásároljak, hogy feleslegesen ne használjak vizet, és a vásárlásnál is igyekszem ezt az elvet követni, és csak annyit a kosárba tenni, amennyire tényleg szükségünk van. Arra is figyelek, hogy helyi termelőktől származó, vegyszermentes ételeket vigyek haza. Nagyon értékelem, hogy ma már egyre több étterem, kávézó is képviseli ezt a szemléletet, odafigyel a kínálatára, az alapanyagokra és a partnereire – az egyik hazai döntős ötlet pontosan azon dolgozik, hogy ilyenből még több legyen.”
Az energia okos felhasználása, az energiatudatosság erősítése olyan felelősségteljes feladat, amely a következő generációk számára az élhető, fenntartható, továbbfejlődést biztosító jövő megteremtésének egyik záloga
- mondta Jamniczky Zsolt, az E.ON igazgatósági tagja, az Energy Globe Magyarország díj zsűritagja. „Összesen mintegy 90 db pályázat érkezett: ezeknek több mint negyede vállalati kategóriában, közel harmada önkormányzati kategóriában, a legtöbb pedig a Jövő generációja kategóriában”.
Helyi élelmiszerek, több vegetáriánus fogás, nem csöpögő csapok, lebomló csomagolás - a Felelős Gasztrohős Alapítvány egy 120 pontos minősítési rendszer segítségével térképezi fel a vendéglátóhelyek környezetterhelését. Az Alapítvány tanácsot is ad az étel-italkínálattal, a beszerzéssel; az energia- és vízhatékonysággal kapcsolatban, és segítséget is ad azoknak a vendéglátóhelyeknek, amelyek csökkentenék a biológiai lábnyomukat.
A Lidl Magyarország 2016. október 20-án megnyílt új élelmiszer áruházát egy korábbi textiláruház korszerűtlen épületéből alakította át. A homlokzati hőszigetelésnek köszönhetően a fűtési hőigény 21%-kal csökkent, a világítást teljes egészében LED technológiával oldották meg, amely közel 40%-kal alacsonyabb villamos energia fogyasztást jelent. A hűtéstechnikai berendezések hulladékhőjét hővisszanyerő rendszerrel télen az áruház fűtésére használják fel.
Egy átlagos nyári napon egy fél bevásárlóközpont méretű csarnokba annyi energia jut be a lapos tetőkön át a napsugárzásból, amennyit 2-3000 4 fős család fogyaszt egy nap alatt a konnektorban hagyott töltőkkel, hagyományos izzókkal, korszerűtlen háztartási gépekkel, meleg vízzel és klímával együtt. Az Öntözés.hu Kft. egy teljesen új elveken működő hővédelmi rendszert fejlesztett ki, a WaterFilm TechnologyTM pedig a teljes tetőfelszín hűtésével akadályozza meg a napsugárzásból érkező hőterhelést. A hűtési energiafelhasználás akár 20-80 %-kal csökken.
Kaposvár 40 darab CNG üzemű környezetkímélő autóbusszal pályázott az Önkormányzat kategóriában. A flotta buszai az utastér teljes hosszában rendelkeznek alacsony padlós rámpával, az üzemanyag, a biogáz pedig elsősorban a Kaposvári Cukorgyárból származik. Azt pedig, hogy a járművekre mely kaposvári kötődésű híres emberek fotói kerüljenek fel, a helyiek szavazták meg.
A Váci Önkormányzat a környezettudatosságra nevelő, szemléletformálást célzó programokkal pályázott: az „Adj egy napot a Ligetnek” kezdeményezés keretében például minden tavasszal a helyi lakosok bevonásával teszik rendbe a Ligetet, amiben a városi iskolák, fogyatékkal élő diákok csoportjai, civil szervezetek, tűzoltók, sőt a váci evezősök is segítenek. 2016-ban a kétnapos városi takarítás során hatszáz zsák és négy konténer hulladékot gyűjtöttek össze a résztvevők.
Visonta önkormányzata a Szent-Györgyi Albert Általános Iskola fűtését biomassza felhasználásával, venyigebálák elégetésével oldja meg. Visonta bortermelő vidékként gazdag a szőlő száraz, már nem hasznosítható hajtásaiban. A projekt innovatív eleme, hogy a lakosok is megismerkedhetnek a megújuló energia egyik alternatív formájával. A projekt eredményeként az iskola éves gázdíjának kb. 80%-át takarítják meg.
Az Energy Factory a fenntarthatóság és környezettudatosság témakörében szervezett országos interaktív vetélkedősorozat, amely 2014-ben indult útjára általános és középiskolás diákok számára. A verseny célja, hogy a diákok egyedi ötleteikkel minél több embert ráébresszenek a fenntarthatóság és a megújuló energiaforrások használatának fontosságára.
A mecseki Sásvölgyben található Mókus Suli Erdészeti Erdei Iskola és Erdő Háza ökoházzá történő fejlesztésével környezeti szempontból egy teljesen önfenntartó intézmény jött létre. Az erdei iskolában a gyerekeknek lehetősége nyílik tapasztalati úton megismerkedni a természetvédelem és a fenntarthatóság alapelveivel.
Az edelényi Szent Miklós Görögkatolikus Iskola méhészetet hozott létre Szent Miklós Aranynektár néven, és ehhez külön tantervet is kidolgoztak. A programmal nem csupán a méhek védelmére kívánja az iskola felhívni a figyelmet: napelemes mézpergető-rendszerrel tennék fenntarthatóbbá a mézgyártást, és megújuló energiaforrásból kívánják pótolni a működéshez szükséges áramot.